Ahol csak a sziréna szól naponta többször, a férfiakat akár az utcáról is elvihetik a frontra, naponta akár többször is áramszünet van, de nem bombáznak állandóan, az a NER szerint újabban nem számít háborús övezetnek. Az ukrajnai menekültek egy részére rájár a rúd, a kormány már nem támogatja azokat, akik nem a frontvonal közeléből érkeztek. Lisbeth, Matild, Olga és Irina ukrajnai menekültek mesélték el a történeteiket, és beszélgettünk az evangélikus Dévai Fogadó Menekültsegítő Központ két munkatársával, Tull Ilonával és Molnár Ibolyával – akik maguk is kárpátaljaiak.
Mit jelentetett panellakónak lenni a 80-as években és mit most? Milyen urbanisztikai és társadalmi következtetéseket levonni egy amerikai lakótelep-kísérletből? És hogyan lehet a sivár panelsorsot művészi eszközökkel bemutatni? Erről beszélgettünk Zsolt Péter szociológussal, szociálpszichológussal, a Méltányosság Elemző Központ kutatási igazgatójával.
Az 1972-es Ki mit tud? - döntőjébe ismerkedett meg egymással Daróczi Ágnes és Bársony János. Az előadóművész-újságíró és a kisebbségkutató-jogásznem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segít kialakítani a roma értelmiséget. Nagy vállalás volt ez a pártállamban, amikor kihalásra ítélt népnek titulálta a hatalom a romákat, és gyakorlatilag semmit nem engedett meg nekik.
Hogy történhetett meg, hogy az auschwitzi cigánytábor lakói egyszer megfutamodásra kényszerítették az SS-t? Írott források hiányában hogyank eresték meg a vészkorszak roma túlélőit, hova deportálták a csendőrök magyarországi romákat, mi lett velük? Beszélgettünk a Porrajmosról, azaz Roma Holokausztról – augusztus 2-án van az emléknapja.
Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.
Vendégek:
Lukács Ágota és Kopa Marcell
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Egy focicsatár, aki góllövés után táncolni megy, és a nővére, aki közösséget szervez, a roma gyerekek oktatása a szívügye, és nem mellesleg szintén táncol. Mindketten nagyon megszenvedték gyerekkorukban az oktatási diszkriminációt, és megteszik amit csak tudnak azért, hogy a következő generáció ne szenvedjen hasonló megkülönböztetésektől. Kotricz Amanda és Katalin története - márciusban beszélgettünk velük.
Egy összművészeti fesztivál Vajdaságban, ahol jeles világzenei alkotók és a Kárpát-Medence irodalmi szereplői évről évre összejárnak a helyiekkel. Ez a Dombosfeszt,a helyszín Kishegyes. Mit adhat a kultúra egy kis falunak és mit a falu a kulturális életnek? Van-e kulturális átjárás a szomszéd népek között? Továbbá: hogyan járul hozzá minden egyes, önkéntesek által sütött lángos ahhoz, hogy egy-egy falusi gyerek eljusson például színházba?
Megszólalók:
Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke, Mészáros Tibor, Biba, Mészáros Zsóka, Deczki Sarolta irodalomtörténész és Rajsli Emese műfordító, szerkesztő.
Szegénynek tekinthetjük-e azt, aki nem tud új mosógépet venni, ha elromlik a régi; hányan vannak azok, akiknek egy százezer forintos rendkívüli kiadás megoldhatatlan gondot okoz? Az Egyensúly Intézet legfrissebb szegénységkutatása alapján a magyar társadalom mintegy harmada tekinthető szegénynek. És ez komoly gond az egész társadalom számára. Ami a jó hír: van megoldás, ha a politika is vevő rá.
Vendégem:
Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője
Kivel él együtt és mióta? Milyen ingatlana, illetve 300 ezer forintot meghaladó ingósága van? Melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kell kötelezően válaszolniuk a gyermekvédelmi dolgozóknak. A kormány pénz és szakemberek biztosítása helyett ettől reméli, hogy megszűnnek a gyermekbántalmazások.
Vendégek:
Mezei Kata, a Burattino Iskolaés Gyermekotthon igazgatója
Gergely Zsófia, a Burattino Szőlős utcai gyermekotthonának vezetője
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke
A SZOCSOMA mozgalom és alapítványa a többségi társadalom szemléletének aktív formálójaként szembenézésmozgalmat indított a társadalomból kirekesztett roma emberek emancipációjáért. Látogatják a roma gettók lakóit és a generációs mélyszegénységben élők szószólói, támogatói.
Az adás vendége Kiss Anikó képzőművész, a SZOCSOMA megálmodója és vezetője
Milán iskolába járna, szakácsnak, cukrásznak tanulna, de nem engedik neki – holott joga van hozzá. Csak éppen nem merik, vagy nem akarják a szakképző iskolák vállalni az ép elmével élő autista srácot. Édesanyja nem hagyja annyiban.
Vendégek:
Fehérvári Csilla és fia, Mákos Milán
A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra?
Megszólalók:
Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja
Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista
Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze
Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs
Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője
Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola.
Cselekvési útmutató politikusnak – ezt szeretné az 1 Magyarország kezdeményezés a választásokon indulók kezébe adni. Úgy látják, hogy bárki beleszólhat a politikába, különösen ha arról van szó, hogy mi volna a teendő azért, hogy ne legyenek kirekesztett csoportok a társadalomban. És vitákat is szerveznek, még egy főpolgármesteri megmérettetést sem tartanának kizártnak a választókkal közösen feltárt problémák mentén.
ívendég:
Szegedi Dezső, az1 Magyarország kezdeményezés alapító tagja
"Van-e barátja, nem látja-e magán, ha túlsúlyos, mi a véleménye – a NER kifejezését használva– migrációról és az abortuszról" – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkoztak az orvosi egyetemre felvételiző diákok. Az egyetemi hivatalos kommunikáció szerint csak a stressztűrő képességeiket tesztelték. Minden bizonnyal nagy sikerrel, hiszen az elbeszélgetésről sorra távoztak zokogva az orvosnak készülő diákjelöltek. Beszélgettünk azzal a hallgatónkkal, akinek egy tizennyolc éves családtagja jött ki sírva a felvételi beszélgetésről, és azzal, aki mindezt nyilvánosságra hozta.
Vendég:
Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott matematika-kémia szakos tanár.
Kifizethetetlen albérletárak, hajléktalanok, fűtetlen és egyben pazarló otthonok, méltatatlanul drága rezsiszámlák és sorolhatnánk. Milliók élnek lakhatási szegénységben Magyarországon. A Habitat for Humanity Magyarország 2012 óta minden évben összeállítja az erről szóló éves jelentését Azért, hogy lehetőleg minél többen tisztában legyünk azzal: hol és hogyan élünk.
Vendége:
Szegfalvi Zsolttal, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatójával.
Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerintérettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat. És sokan vannak, akiknek idáig eljutni is csak álom. Van ahol már az óvodákban sem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak. Bogdánné Tímea, az Együttnevelés Szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.
Égből potyogó és repülni tanuló cigány gyerekek, továbbá egy koronás kislány, aki a földben találta az uralkodói ékszert – mindezzel a Máltai Szeretetszolgálat SZEMBEN című kiállításán találkoztunk Április 8-án, a Romák Világnapján. Választ kaptunk arra kérdésre is: hogy kerül a Bubi bringa Csenyétére? És megemlékeztünk Ferge Zsuzsa szociológusról is.
Akik mesétek:
Mátrai Roxána, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa
Majoros Árpád Csaba, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fotóriportere
Rimócról Vikács Jánosné, Mária és Rácz Béláné, Gizella
Mátraverebélyről Szabó Krisztina
Berki Judit, a Heves-Nógrádi régió programjainak vezetője
Egy focicsatár, aki góllövés után táncolni megy, és a nővére, aki közösséget szervez, a roma gyerekek oktatása a szívügye, és nem mellesleg szintén táncol. Mindketten nagyon megszenvedték gyerekkorukban az oktatási diszkriminációt, és megteszik amit csak tudnak azért, hogy a következő generáció ne szenvedjen hasonló megkülönböztetésektől.
Kotricz Amanda és Katalin története.
Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.
Vendégek:
Lukács Ágota és Kopa Marcell
Carlost, a miskolci Szimbiózis Alapítvány terápiás alpakáját Jani csak Karcsikának hívja. Jani egyike annak körülbelül kétszáz autizmussal vagy értelmi fogyatékkal élő embernek, aki itt, a szociális tanyán, vagy a városban munkát, fizetést és lakhatást kap. Kiderül az is: miért fontos az ökológiai lábnyomunk mellett a társadalmi lábnyomunkra is odafigyelni.
Beszélgetőtársak:
Erzsike, Niki és Gyuszi
Szabóné Ardó Bernadett majorságvezető
Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány megálmodója, megteremtője és koratóriumi elnöke
Krisztina Lyukó völgyben él és Kanadába vágyik – innen már többen is kijutottak oda, és csak szépeket mesélnek. Vagy csak a szépet mesélik. De a többségnek itt kell boldogulnia, a szegregátumban, ahol majdnem semmi nincs, amire a családoknak mégis szükségük lenne. Vagy mégis? Kisebb és nagyobb gyerekek a Máltai Közösségi Házban jutnak játszóházhoz, tanodához – és van már egy diákjuk, aki érettségit is szerzett.
Akik meséltek:
Krisztina, Felföldi Enikő, a Biztos Kezdet Gyerekház vezetője, Garbóczy Levente,a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Lyukóvölgyi Jelenlét Programjának programvezetője és Ágnes Nővér, a Máltanoda dolgozója.
Hat kilométer hosszú, nagyjából négy kilométer széles, három-négyezer főre saccolják a lakosságát, nem város és nem falu, hivatalosan Miskolc külterülete - ez Lyukóvölgy. Közművek alig vannak, hosszabb felsorolni azt, ami hiányzik: itt nincs bolt, iskola, óvoda, posta, kocsma és templom sem. Ami mégis jelen van, az a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Akikkel beszélgettem:
Klára és Krisztián, ők helyi lakosok
Garbóczy Levente, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Lyukóvölgyi Jelenlét Programjának programvezetője.
Milán iskolába járna, szakácsnak, cukrásznak tanulna, de nem engedik neki – holott joga van hozzá. Csak éppen nem merik, vagy nem akarják a szakképző iskolák vállalni az ép elmével élő autista srácot. Édesanyja nem hagyja annyiban.
Vendégek:
Fehérvári Csilla és fia, Mákos Milán
Devizahitelesek, albérletet nemtalálók és a lakhatási szegénység számos formájával küzdő családok számára létesítik a Családok Átmeneti Otthonait, ahol egy-másfél éven át lélegzethez juthatnak a gyermekesek. Erzsébetvárosban végre a célnak megfelelő körülmények között lakhatnak.
És
Miért veszett el a szolidaritás a munkavállalókból, hogyan épült le az érdekvédelem, miért nem mer csaknem senki sztrájkolni és hogyan cserélték le a makói gumigyár dolgozóinak egy részét indonéz vendégmunkásokra?
Vendégek:
Tóth Éva, az erzsébetvárosi Családok Átmeneti Otthonának vezetője
Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke
