Kucsora Márta festményeigrandiózus természetabsztrakciók, amelyek a természetben zajló átalakulásokat idézik fel, például a tenger mozgását vagy az őszi táj hangulatát. Munkái mögött évekig tartó, folyamatos műtermi kísérletezés áll, az inspiráció nemegyszer maga a munkafolyamat. A művész a közelmúltban két kiállításon is részt vett Sanghajban, erről is kérdeztük.
Ezt követően Viktor Balázs színészt, rendezőt, a Tér12 Egyesület alapítóját, és az Instant Mecenatúra Fesztivál egyik főszervezőjét vártuk a stúdióba. A szeptember 12-én kezdődő fesztivált Erzsébetváros független színházi társulatai hívták létre.
A folytatásban után Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel Esterházy Péter korai munkáiról beszélgettünk. A Klasszikusok újratöltve rovatunk témája ma az író két korai műve volt, a Függő és A szív segédigéi.
A következő vendégünk Rieger Johanna újságíró, jógaoktató volt, akivel a Reggeli a hegyen című új francia film által felvetett kérdésekről beszélgettünk. Köztük a barátság, az eszképizmus, az önbecsapás, az elmagányosodás problémaköréről.
Klasszikusok újratöltve rovatunkban a modernista regényírás alapműve, a 20. század legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses került terítékre. James Joyce főművéről - az Odüsszeia sajátos modern változatáról - Csuhai István, az Élet és Irodalom kritikusa mesélt.
Ezt követően Oláh Kata filmrendező, producer érkezett a stúdióba, aki néhány nappal ezelőtt Amszterdamban átvehette a legjobb dokumentumfilmnek járó Septimius-díjat, a Keskeny út a boldogság felé című filmjéért. A sajátos utat bejárt filmről és a díjról is kérdeztük a rendezőt.
A folytatásban Kókai Nagy Tímea, kulturális menedzser, a ProProgressione kommunikációs vezetője érkezett hozzánk. A non-profit szervezet különböző Kreatív Európa által támogatott, első sorban színházi projekteket valósít meg. Hogy milyeneket és hogyan? Beszélgetésünkből ez is kiderült.
Ezt követően egy új kulturális egyesület alapítóját, Császi Editet vártuk a stúdióba, aki épp egy évvel ezelőtt hozta létre Budapesten a nagy múltú Dante Alighieri Társaság magyar egyesületét. Az olasz kultúra és művészet szeretetéről beszélgettünk vele.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.
Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.
A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.
Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.
A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.
Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.
A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.
Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.
Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.
Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.
A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?
Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben?
Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.
Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.
A 2024. február 23-ai adás ismétlése:
Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.
Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.
Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.
Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.
A 2024. február 9-ei adás ismétlése:
A 2024. január 19-ei adás ismétlése:
A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.
A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.
Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.
A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.
Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.
A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.
Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.
A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.
Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.
Ma is a klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, és újra filmről beszéltünk – méghozzá, micsoda filmről! Első vendégünk Barkóczi Janka filmtörténész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idén 90 éves Meseautó rejtelmeit idéztük fel és Visegrádtól Lillafüredig „repülünk a mesék kocsiján”.
A következő beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan válik egy színházi előadásból You Tube-csatorna? Fodor Annamária színész, a Kortalan Kortárs Társulat alapítója érkezett hozzánk.
A folytatásban visszatérő vendégünktől, dr. Miklósi Ádám etológustól, az ELTE TTK Biológiai Intézetének vezetőjétől kérdeztük meg, hogy mi fán terem az etorobotika? Konkrétabban, a kutyák viselkedése hogyan kapcsolódik a robotikai kutatásokhoz?
Abban valószínűleg sokakkal egyetérthetünk, hogy a biztonságos közlekedéssel való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. De hogyan lehet megtanítani erre a gyerekeket? Gulyás Anikó, közlekedéspedagógus válaszolt a kérdéseinkre.
Mit köszönhetünk a filmtörténet első Vicuskájának? Kiderült a Klasszikusok újratöltve rovatunkból, ugyanis nemrég jött a hír, hogy gyönyörű filmkockák és jelmeztervek kerültek elő az Egri csillagok első, 1923-as filmváltozatából. Kurucz Mártont, a Filmarchívum Gyűjteményi és Kutatási menedzserét kérdeztük erről a felbecsülhetetlen értékű leletről.
Ezt követően Tóth-Vásárhelyi Réka iparművészt, művésznevén Renkát vártuk a stúdióba, aki szenvedélyesen vonzódik Japán kulturális hagyományaihoz, olyannyira, hogy a kokesi-babák nemzetközi hírű készítője lett. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan találkozott ezzel a tradícióval, és miért kezdett babákat készíteni?
A folytatásban visszatértünk a filmhez, de már a jelenben, méghozzá egyenesen Los Angelesben, ahol Csepeli Eszter, operatőr egyre több időt tölt, egyre több filmet forgat. Vajon miért döntött úgy, hogy Hollywood közelében akarja kipróbálni magát, hogyan lehet női operatőrként megbízásokat kapni, és mit lehet tanulni a film fővárosában?
Ma délutántól két napon át élőzene tölti meg a Rákóczi teret. Vendégünk Bujdosó János, az ország egyik legjobb gitárosa, a Józsefvárosi Újság munkatársa, aki a ma kezdődő RákócziSOKK nevű ingyenes szabadtéri koncertsorozat kitalálója és főszervezője.
A mai műsor első vendége Szabó T. Anna, költő, író, műfordító volt, akit az immár elmaradhatatlan Klasszikusok újratöltve rovatunkba hívtunk meg. Különösen kedves szerző életművét választotta a mai beszélgetés témájának, ugyanis Dsida Jenő költészetéről beszélgettünk, arról, hogy milyen hatással van a költészetére és miért ajánlja újraolvasásra.
Ezt követően dr. Fellegi Borbála, resztoratív mediátor, facilitátor érkezett hozzánk. A szakembertől megkérdeztük, hogy ez a titulus, mit is jelent pontosan. Az alkalom, pedig nem más, mint, hogy bemutatták Az arcuk mindig előttem lesz című francia filmet, amely a bűnelkövetők és az áldozatok személyes találkozásán alapuló módszert szemlélteti a filmes sűrítés erejével.
A folytatásban Zubornyák Zoltán, színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színház- és moziigazgató, tanár és művészeti vezető érkezett hozzánk, akivel az újrakezdés örömeiről és bánatairól beszélgettünk. Az ismert művész éppen 13 éve költözött Angliába.
Végül Vaskor Gréta meseterapeutát vártuk a stúdióba, aki immár visszatérő vendégünk. Ezúttal a Gellért-hegy oldalában rendezendő Mesék Éjszakájáról kérdeztük a főszervezőt, ahová minden meseszerető felnőttet és fiatalt várnak.
A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.
Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.
A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.
Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.
Első vendégünk Jász Attila, író, kedves régi barátunk volt, akit az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban láttunk vendégül. Nagyon izgalmas könyveket hozott, J. F. Cooper és Karl May indiános regényeiről beszélgettünk vele, előzetesen annyit, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy épp ezekre a művekre esett a választása.
Ezt követően Szarka Judit, tanár, irodalom- és filmkritikus volt a vendégünk, akivel a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy szomorú sorsáról beszélgettünk. Arról, hogy milyen fontos is lenne, ha a gyerekeink megtanulhatnák, hogy milyen szemmel nézzenek a film-re, vagy ha tudhatnák mi fán terem a filmtörténet, és hogyan lehet egy filmet elemezni.
A folytatásban is maradtunk a pedagógiánál, és az éneklés erejéről, varázsáról, terápiás hatásáról beszélgettünk. A stúdióba vártuk Béres Eszter énekesnőt és énektanárt, aki művészetterapeutaként is dolgozik. Célja a valódi hang megtalálása – hogy diákjai képesek legyenek saját magukhoz kapcsolódni. És hogy hogyan? Erről kérdeztük.
Végül Erdős Dénes fiatal fotográfus érkezett a stúdióba, akivel street fotóról, fotóriporteri munkáról és a szoció fotóról is beszélgettünk, abból az alkalomból, hogy a 42. Magyar Sajtófotó díjkiosztóján A lakhatás alapjog című sorozata 1. helyen végzett a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriában.
Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.
Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.
A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?
Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben?
Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.
Ezt követően Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?
A folytatásban Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészet-terapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészet-terápiás foglalkozások?
Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett jelenleg az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium szervezésével is foglalkozik. Ez most áprilisban lesz, méghozzá egy monarchiabeli dohánygyárban. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkban vendégünk Varga Balázs filmtörténész volt, aki egy igazi klasszikust, Bujtor István egyik legnépszerűbb filmjét ajánlja újra gondolásra, újra nézésre. Terítéken A Pogány Madonna.
Ezt követően Simándi Klára és Tossou Edgard Marcel érkeztek hozzánk, akik egy egészen különleges társaságról, a Tarka Klubról meséltek. Hogyan jött létre egykor az afrikai származású örökbefogadott gyerekek csapata, avagy klubja, és mi van velük ma?
A San Sebastian-i filmfesztivál történetében előszőr nyert fődíjat női rendező. Tegnap óta vetítik a mozik a Végtelen rozsmezőket, Jaione Camborda nagydíjas alkotását, erről beszélgettünk Mesterházy Lili filmkritikussal, a Revizor munkatársával.
Végül a MexBalaton szervezőit, ötletgazdáit vártuk a stúdióba. Céljuk, hogy 30 mozgásában korlátozott gyerekkel és kísérőikkel, megkerüljék a Balatont. Szűcs István és Krasznai Szilárd mesélt erről, az immár 120 éves múltra visszatekintő Mozgásjavító iskola tanárai.
Közeledik a magyar film napja, ami idén összekapcsolódik a magyar animáció 110 éves születésnapjával. Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idestova 50 éves, Hugó, a víziló rejtelmeit idéztük fel.
Ezt követően Jankó Judit, művészeti író érkezett hozzánk, aki évek óta visszatérő vendége a világ egyik, ha nem A legrangosabb művészeti seregszemléjének, a Velencei Biennálénak. Most is ott volt a jubileumi, 60. biennálé megnyitóján, útiélményeiről, a magyar pavilonról és a központi kiállítás érdekességeiről is kérdeztük.
A folytatásban Dezsényi Péter kertészmérnököt vártuk a stúdióba, akivel a Villányi úton található Budai Arborétum felújításáról beszélgettünk. Nemrég indították el az Otthonunk az Arbor mozgalmat, a terveikről, ötleteikről kérdeztük a főszervezőt.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy alig van olyan ember az országban, akinek ne lenne valamilyen személyes története az egykori Ikarusz buszokról. Kiss Dániel Áront, a Volánbusz Nosztalgia vezetőjét, egyben a régi autók és buszok szerelmesét kérdeztük erről.
A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Kárpáti Péter író, dramaturg volt. A magyar irodalom aranykoráról és Karinthy Frigyes verseiről beszélgettünk, különös tekintettel a híres paródia-ciklusra. Terítéken: az Így írtok ti.
A következő beszélgetésben az Európai Filmakadémiáról volt szó. A stúdióba várjuk Bársony Kata filmrendezőt, a RoMedia Alapítvány vezetőjét, aki nemrég jött haza Berlinből, ahol a Nemzetközi Roma Nap alkalmából elindították az akadémia első, roma filmeseket bemutató online programját.
20 éve az USA-ból indult útjára a 48 órás filmes verseny, aminek az a sajátossága, hogy a stáboknak 48 óra alatt kell elkészíteniük egy rövidfilmet. Szatmári Andreát, a többszörösen díjnyertes swap ID című film rendező-producerét kérdeztük majd a versenyről, abból az alkalomból, hogy a filmet beválogatták a rövidesen kezdődő Cannes-i Filmfesztivál versenyen kívül bemutatott filmjeinek programjába.
Nemrég jött a hír, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a a 10. Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncversenyen a dél-olasz Lecce városában, ahonnan 5 első díjat hoztak haza. Erről kérdeztük Szűcs Liza és Végh Krisztina balettművészeket.
Első vendégünk Szarka Judit, filmkritikus, középiskolai tanár volt, akivel egy új olasz-francia-svájci filmről beszélgettünk, amit mindannyian láttunk, és szívesen ajánlanánk a rádióhallgatóknak is. Terítéken: Alice Rorhrwacher: A kiméra című filmje, ami egyszerre mítosz és társadalomkritika.
Klasszikusok újratöltve rovatunkban egy kultikus animációs filmről beszélgettünk Iványi-Bitter Brigitta művészettörténésszel, abból az alkalomból, hogy kiadták Amerikában Kovásznai György: Habfürdő című filmjét. A film 1980-ban jelent meg, műfaját tekintve talán az alcíme a legkifejezőbb: zenés trükkfilm szívdobbanásra.
A Holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Országos Helytörténeti Sétaprogramról kérdeztük Szőnyi Andreát, a Zachor Alapítvány vezetőjét. Hol és milyen helytörténeti sétákat tartanak és hogyan lehet bekapcsolódni azokba?
Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett akivel a nemrég elindult a nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Szarajevói Filmfesztiválra? Beszéltünk egy különleges filmvetítésről is, ami szintén a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódik.
Klasszikusok újratöltve: miért érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat? Melyiket, miért érdemes? - a műsor első felében erről beszélgettünk. Vendégünkvolt Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.
Kolonits Klára operaénekesnő ezúttal nem gazdag pályafutásáról mesélt nekünk, hanem egy különleges irányváltásról, amelynek során egy speciális légzéstechnikát fejlesztett ki, nem csak operaénekesek számára.
Ismerik ugye Sándor György klaszikusát, amely így szól? Fiatalok, tiétek a jövő – régen úgy volt, hogy a miénk lesz! Minket tényleg az érdekel, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja fiatalokat, akár a hétköznapok, akár a teremtés, az alkotás terén. Igyekszünk megtudni, hogy a mából indulva, milyen jövőt képzelnek el maguknak. Vendégünk Winkler Johanna Rebeka.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, kutya tartó nemzet is vagyunk. Minden második háztartásban van kutya, ami ugyan társállat, de nem mindegy, hogy milyen? A műsorvezetők is két kutyával élnek, nevezetesen Gerzsonnal és Lenkével. Róluk is meséltek a műsor utolsó negyedében. Vendégünk Vámosi-Nagy Nóra kutyaoktató.
Első vendégünk Fábri Péter, író, akivel folytattuk az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkat. Ma két igazi közép-európai szerzőről, Jaroslav Hašekről és Rejtő Jenőről beszélgettünk, akik között több párhuzam is fellelhető. Rejtő Jenő egyébként éppen 119 évvel ezelőtt, a mai napon született. Terítéken a Svejk és a Néma revolverek városa.
Ezt követően Révész Emese, az ELTE Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezetője érkezett hozzánk, akivel egy különleges előadás-sorozatról beszélgettünk. Az ő kezdeményezésére indult el A háború témája a képzőművészetben című nyilvános, szabadegyetemi kurzusuk, amely május közepéig tart.
Egy különleges, vacsora-performansz-újcirkusz előadással folytattuk, a stúdióba vártuk Juhász Katát és Lóky Tamást, a Juhász Kata Társulat vezetőit. Témánk, Az utolsó előtti vacsora című lakásszínházi előadásuk, amelyben két „világnyelv” bevonásával, a gasztronómia és a tánc nyelvén szólítják meg a közönséget.
Végül a szívünknek igazán kedves, Winkler Rebeka Johanna érkezett a stúdióba, azaz Rebus, a műsorvezetők nagylánya, akivel a műsor jövőbe tekintő részében a fiatal építészek lehetőségeiről és teveiről beszélgettünk. Megkérdeztük tőle, hogy mit csinál most, min dolgozik és kikkel, és hogy merre tovább?
Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.
Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.
Első vendégünk Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus, a reformkori magyar irodalom és különösképpen Petőfi Sándor költészetének elismert kutatója. És ki másról is beszélgetnénk vele - az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban – mint a lánglelkű költőről, Petőfi Sándorról? Terítéken a János vitéz és Az apostol.
Ezt követően a Harmadrosta Csoport alapítója és vezetője, Szigeti Balázs rendező érkezett a stúdióba, akit a pár éve alakult színházi társulat működéséről, alapértékeikről és a groteszk iránti vonzódásukról kérdeztünk. A napokban játszották utoljára a Mein Kampf című előadásukat, kíváncsiak vagyunk a terveikre, vagyis arra, hogy hogyan tovább?
Gondolták volna, hogy a magyar karikatúra története egybeesik az 1848-as márciusi forradalommal? Mi több, komoly összefüggésben áll a sajtószabadság kérdésével is? Vendégünk volt Marabu, az egyik leghíresebb magyar karikaturista, akivel a műfaj sajátosságairól, és a karikatúrák fájó hiányáról is beszélgettünk.
Végül Gulyás Adriennt vártuk a stúdióba. A fiatal történész kutatási területe a reformkor és a szabadságharc nőtörténete. Egészen pontosan a honvédnők (és az álhonvédnők), a kémnők és a markotányosnők szerepeit vizsgálja és felteszi a kérdést, hogy miért nem tudunk arról, hogy a szabadságharcban bizony nők is harcoltak?
Első vendégünk Forgách András, író, műfordító, dramaturg volt, akivel az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban egy meseregényről, A végtelen történetről beszélgettünk. Előzetesben annyit, hogy nem véletlenül választottuk éppen nőnapra ezt a művet. Mindemellett szó volt egy másik klasszikus szerzőről is, akivel vendégünk az elmúlt 3 évét töltötte.
Ezt követően a KV Társulat alapítói, Urbanovits Krisztina és Száger Zsuzsa érkeztek a stúdióba, akiket az immár 17 éve működő független színházi társulat működéséről, alapértékeiről, a női témák iránti elkötelezettségükről kérdeztünk. Vagyis, arról, hogy nőként, hogyan látják a világot? És hogyan tudják nekünk megmutatni - főleg, hogy ebben az évben a fennmaradásukért kell küzdeniük.
Jártak már olvasókörökben? A női olvasókörökkel ismerkedtünk meg. Egészen pontosana Budapesti nők elnevezésű programsorozatról kérdeztük az alapítókat, Ruff Orsolyát és Szeder Katát, akik arra kíváncsiak, hogy kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon?
Végül Szekeres Laura Virág, fiatal, pályakezdő fotóművész érkezett hozzánk, aki amellett, hogy érzékeny női alkotó, könyvkötéssel, permakultúrával is foglalkozik, fontos számára a természet, az ember és a föld kapcsolódása.
Miért és milyen klasszikusokat érdemes olvasni, vagy újraolvasni? Erről beszélgettünk mai vendégünkkel, Gács Anna, irodalomtörténésszel, kritikussal, az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban. Témáink Molnár Ferenc és Virginia Woolf regényei lesznek.
Ezt követően Nagy Gergely, író, kritikus érkezett hozzánk, akit a független képzőművészet elmúlt 10 évéről fogunk kérdezni. Arról, hogy milyen lehetőségek, milyen terepek maradnak a független alkotók számára, és mi minden tűnik el, ami fontos. Az apropót a nagy sikerű Kritikus kultúra konferencia tapasztalatai adják.
Szőke Abigél színésznővel folytattuk. Bár nagyon fiatal, és az egyetemi évei sem úgy teltek, mint tervezte, mégis jól ismerhetjük őt, például az Akik maradtak című filmből, vagy a Tündérkert sorozatból. A pályakezdés nehézségeiről, terveiről, a színházi és a filmes indulás eltérő tapasztalatairól is kérdeztük őt.
„A bridzs túl fontos ahhoz, hogy komolyan vegyük” – hangzik az Oscar Wilde-idézet, amit azért is citáltunk ide, mert erről a különleges kártyajátékról beszélgettünk következő vendégünkkel, Bérczi Lindával beszélgetni. Mit tud a bridzs - kérdezzük tőle -, és miért nem lehet a ellenállni neki?
Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.
Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.
Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.
Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.
Klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal versekről volt szó. Jánossy Lajos író, irodalomkritikus, szerkesztő hozta el kedvenceit. Pilinszky János és Tandori Dezső költészetéről beszélgettünk vele, és arról is, hogy miért és hogyan érdemes olvasni ezeket a klasszikusokat.
Rögtön utána Vámosi-Nagy Nóra, kutya- és gazdioktató érkezett a stúdióba, vele a kutyák és a kütyük viszonyáról elmélkedtünk. Szó volt a mindenféle technikai csodák és a kutyák viselkedése közötti összefüggésekről, különös tekintettel a négylábúak szeparációs szorongására.
Ezt követően Takács Pálma, óvoda-pedagógus érkezett. Szakterülete a korai zenei nevelés, a zenei anyanyelvünk kialakulása. Évtizedek óvónői tapasztalatából egy saját módszert is kidolgozott a zene és a játék összekapcsolásával.
És stílszerűen zenével folytattuk. A vendég Héya volt, egy fiatal énekes-gitáros dalszerző, aki csak pár hónapja lépett a szélesebb nyilvánosság elé első dalaival. Tőle megkérdeztük, hogy mi foglalkoztatja, és milyen jövőt képzel el magának a zenei pályán.
A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal Kukorelly Endre író, költő, tanár, a Baumgarten-emlékdíj alapítója volt a vendégünk. A József Attila díjas íróval arról beszélgettünk, hogy mit és miért érdemes olvasni (Platón: Állam és Tolsztoj: Anna Karenina)
Következő vendégünk Dévényi Mónika képzőművész, pontosabban festő, gobleinművész, üvegfestő, tanár. Számára a művészi kapcsolódás és a művészettörténeti kontinuitás mindig is meghatározó jelentéssel bírt, ma ő vezeti a Második Emelet Rajziskolát, ahol diákokat és felnőtteket is tanít. Legújabb munkáiról és a vizuális kultúra jelentőségéről is kérdeztük.
A művészettörténetben olykor különleges párok alkotnak együtt. Ilyen volt John Lennon és Yoko Ono kettőse is, akik sokat kísérleteztek és alkottak együtt zenében, képzőművészetben, performanszban és filmben. Ezen az úton indult el Illés Haibo és Melykó Richárd is, akik nemcsak a színpadon és a galériák terében, de az életben is egy párt alkotnak, és fiatal koruk dacára tudatosan vállalták a közös alkotást. Velük beszélgettünk a műsor második felében.
Végül Gubicza Antal, karate, sí és testnevelő tanár érkezett a stúdióba, akivel az időskori (és a mindenkori) testmozgás öröméről bezélgettünk. A legendás sportoló megannyi elismerése mellett arra a legbüszkébb, hogy több, mint 100 tanítványa választotta a testnevelő tanári pályát.