A 2024. január 26-ai adás ismétlése:
Miért és hogyan improvizáljunk? Egyáltalán mi az improvizáció? Játék, életszemlélet, spontaneitás? És mi kell hozzá? Mire jó?
Várady Zsuzsi, a Momentán Társulat alapító tagja volt a vendégünk, aki oktatja is az improvizációs technikákat, ebből írta doktori értekezését, sőt, egy saját módszert is kifejlesztett a forgatókönyv-fejlesztésben és a forgatókönyvíró-képzésben felhasználható improvizációs technikákról.
Hallottak már az Egy sima, egy fordított közösségről? A különlegesen-különleges, azaz a fogyatékkal élő gyerekek szociális inklúziójáért dolgozó szülők és szakemberek csoportjáról? A vendégünk Török Flóra volt, akivel az egyesület munkájáról, a szemléletformálás lehetőségeiről, a sima és a fordított gyerekek találkozásáról, az együtt töltött idő értékéről beszélgettünk
A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal egy kortárs-klasszikus költő, író, drámaíró, Erdős Virág volt a vendégünk, akinek a számára a játékosság és az improvizációs készség szinte munkaeszköz, legalábbis a versei erre utalnak. Szerencsére nincs ezzel egyedül a magyar irodalomban, erről és sok minden másról is beszélgettünk vele, sőt egy közös produkcióra is készültünk.
Végül Kiss Péter Petrusz, az egykori Budapesti El Camino Klub vezetője érkezett a stúdióba, akivel a gyaloglás misztériumáról beszélgettünk. Nem véletlen, hogy rá esett a választásunk, ugyanis Tünde jónéhány évvel ezelőtt végig járta a híres zarándokutat. A felkészülés fázisairól, a gyalogláshoz kötődő élményekről, sőt a gyaloglás kultúrtörténetéről is beszéltünk.
Gondolták volna, hogy 125 éves lesz idén L. Frank Baum klasszikusa, az Óz, a csodák csodája? Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége, Greff András szerkesztő, újságíró ajánlotta újraolvasásra, sőt újranézésre is a művet. Hiszen a regény, és az abból készült film, Judy Garlanddal a főszerepben, szinte elválaszthatatlanok egymástól.
A délelőtt második vendége Szaniszló Attila, ifjú zongoraművész-növendék volt. Vendégünk 15 éves kora óta tanul a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjében. Hogyan került oda, mit tanul ott, és merre tovább?
A folytatásban Szinai Eszter, színházi titkárt vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy decemberben rangos szakmai díjjal tűntették ki: ő kapta meg a Bálint Lajos vándorgyűrűt. Erről és a színfalak mögött zajló munkájáról is kérdeztük a Jurányi Ház színházi titkárát.
Ezt követően, egy új 2. világháborús drámáról, az Emma és a halálfejes lepkéről beszélgettünk Borbély Alexandrával, a film főszereplőjével. A február 6-ától látható film egyfajta történelmi számvetés, a szélsőséges nacionalizmus, a vészkorszak lenyomata - egyben Szlovákia idei Oscar nevezettje.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Palkovics Tibor filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója volt az első vendégünk, akivel ki másról, mint Hamvas Béláról beszélgettünk. Miért és hogyan érdemes újraolvasni Hamvas-műveit, és mit rejt a hagyaték?
A délelőtt második vendége Barkóczi Janka, filmtörténész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy először indul "Mozgóképörökség” fókusszal képzés az ELTE filmelmélet szakán. Miért van szükség erre és milyen nóvumokat tartogat a képzés?
A folytatásban Másik Jánost és Vörös Esztert vártuk a stúdióba. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van velük és kedvenc hangszerükkel, a bandoneón-nal, készül-e egy újabb concerto, és milyen terveik vannak az új esztendőre.
Első vendégünk Kolonits Klára, operaénekes volt. A Kossuth-díjas művész körülbelül egy évvel ezelőtt járt nálunk, akkor egy különleges, általa fejlesztett légzéstechnikáról mesélt nekünk. Most egy évindító beszélgetésre hívtuk, megkérdeztük tőle, hogy hol tart ebben a technikában, és mit tervez az új esztendőre?
A folytatásban a kortárs költészet és az oktatás kapcsolatáról volt szó. Szabó Imola Julianna, írót és grafikust, valamint Katona Ágota, költőt vártuk a stúdióba, akikkel arról beszélgettünk, hogy miért lenne fontos több teret és időt szánni a fiatalok és a kortárs költők találkozására, és milyen eszközökkel lendíthető be ez a folyamat?
Ezt követően Tóth Laura táncművész érkezett hozzánk. A fiatal alkotó korábban több neves kortárstánc együttes tagjai is volt, mostanában szabadúszóként dolgozik. És hogy mit jelent ez pontosan, és mindez hogyan lehetséges a táncművészetben? Erről is kérdeztük.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Szeifert Natália, írót vártuk a stúdióba, akivel sokunk kedvencéről, Karinthy Frigyesről beszélgettünk, prózáról és költészetről egyaránt. Vajon mi a titka Karinthynak, miért rajongunk érte, és mitől olyan aktuális, hogy még a hálózatkutatók is felfedezték maguknak?
A délelőtt második vendége Hullan Zsuzsa – és itt azt kellene mondanunk, hogy színész -, de inkább fotósként mutatjuk be. Annál is inkább, mert decemberben a legjobb női fotós lett a Magyarország 365 fotópályázat Kultúra-kategóriájában. Új szenvedélyéről, a fotózásról beszélgettünk.
A folytatásban Kovács Gellért Filmszerészt vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy, hamarosan új filmklub-sorozata indul a Cirko Gejzír moziban. Megkérdeztük tőle, hogy mitől jó egy filmklub, miért fontos közösen megbeszélni a látottakat, és hogy milyen filmeket válogat be a sorozatba.
Ezt követően, újabb klasszikusról volt szó, méghozzá Marc Chagall-ról, akinek február elejéig látható az életműkiállítása a bécsi Albertinában. Vajon, milyen meglepetéseket tud még Chagall tartogatni? Erről is kérdeztük Jankó Judit, művészeti írót.
Első vendégünk Halász Rita, író volt, aki négy évvel ezelőtt robbant be a kortárs irodalomba. Első regénye, a Mély levegő egyből Margó-díjas lett, és azóta önálló útra kelt: lefordították angolra és készül a francia fordítása is. Mit gondol minderről a szerző, hogyan lehet ekkora siker után továbblépni, és egyáltalán, milyen évet tervez magának Halász Rita?
A folytatásban Horeczky Krisztina kulturális újságírót vártuk a stúdióba, aki az elmúlt években facebook bejegyzéseivel hívta fel magára a figyelmet. A tánckritikusként induló szerzőt mostanában a fotók és a zene ihleti meg, kiváló színészek, írók, táncművészek portréihoz készít egyedi hangvételű írásokat, személyes reflexiókat. Vajon miért választotta a közösségi médiát és merre tovább az új esztendőben?
Ezt követően dr. Kiss Róbert Richárd, újságíró, egyetemi tanár és világutazó ékezett hozzánk, akivel a Johatsu - Köddé váltak című japán dokumentumfilm kapcsán egy különös jelenségről beszélgettünk. Olyan emberekről, akik a legkülönbözőbb okok miatt döntenek úgy, hogy felhagynak addigi életükkel. Eltűnnek, és új életet kezdenek valahol máshol. És hogy ez hogyan lehetséges?
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal kezdtünk, ezúttal filozófiáról volt szó, pontosabban az irodalom és a filozófia kapcsolatáról. Vendégünk Deczki Sarolta irodalomtörténész és filozófus, aki Spinoza Teológiai-politikai tanulmányát, és érintőlegesen az Etikáját ajánlja figyelmünkbe. Azt is megkérdeztük tőle, hogy miért éppen Spinozát választotta.
Ezt követően Szarka Judit irodalomtörténészt vártuk a stúdióba, akivel – karácsony révén – a megváltó gyermek archetípusáról beszélgettünk, méghozzá abból az alkalomból, hogy 25 éve jelent meg először magyarul a Harry Potter.
A folytatásban különleges vendégünk volt, ugyanis Gerendás Péter érkezett hozzánk. Ősszel a zord idő miatt elmaradt a koncertje a Szörp-Szóda fesztiválunkon, de most végre itt lesz, és amit csak lehetett, megkérdeztük tőle. Természetesen zenéltünk is egy kicsit.
Elsőként Bán Zsófia író, irodalom- és művészetkritikus érkezett hozzánk, a Klasszikusok újratöltve rovatunk vendégeként. Gertrude Stein életművét ajánlotta a figyelmünkbe, méghozzá egy különös ál-életrajz, az Alice B. Toklas önéletrajza c. regény bemutatásával. Szó volt a memoár- és autofikciós irodalomról, és természetesen Gertrude Stein híres párizsi szalonjáról is, amit ebben a „memoárban” élettársa, Alice történeteként ír meg.
A karácsonyi készülődések közepén járunk, ezért négylábú családtagjaink, vagyis a kutyák jól létével is törődnünk kell – mert egyáltalán nem mindegy, hogyan érzik magukat a vendégjárások alatt. Erről beszélgettünk Kurys Anita etológussal, aki bizonyára sok megfontolandó tanácsot ad az ünnep és a kutyusok témakörében, például arról, hogy hogyan ajándékozzuk meg a szőrös gyerekeinket?
A folytatásban Breznay Pál festőművészt vártuk a stúdióba, a színek és a fények szerelmesét. Vendégünk rajong a lovakért és a tükröződő vízfelületekért, uszodák, tengerpartok, galoppversenyek festője, de szobrokat és mozaikokat is készít. Igazi festőművészcsaládba született - erről is kérdeztük – és fontosnak tartja a festészeti hagyományok továbbvitelét.
Ritkán beszélünk az üveg szépségéről és erejéről, így aztán keveset tudunk magáról az üvegművészetről is. Pedig az üveg hasonlít a vershez: törékeny és csillogó, közben mégis az egyik legállhatatosabb anyag - erről is beszélgettünk első vendégünkkel, Balogh Eleonórával, Ferenczy Noémi-díjasüvegművésszel.
Ezt követően az adás szerkesztője, Gyürke Kata ült be a stúdióba, aki nemrég jött haza Grúziából - újabb nevén Georgiából -, ahol a 25. Tbiliszi Nemzetközi Filmfesztivál vendége volt. Mindezzel egy időben javában zajlottak a kormányellenes tüntetések a városban. Milyen egy forradalmi filmfesztivál? Erről is kérdeztük.
A folytatásban egy olyan dalszerző, zeneszerző, esetenként szövegíró volt a vendégünk, akit tényleg mindenki ismer ebben az országban. A stúdióba vártuk Presser Gábort, akivel terveiről, múltról és jelenről és természetesen a dalokról beszélgettünk.
Első vendégünk Márton László, író, műfordító volr, aki egy titokzatos középkori hőseposzt, A Nibelung-énekét ajánlotta a figyelmünkbe. A Klasszikusok újratöltve rovatunk vendége évekkel ezelőtt újrafordította a művet, amiért kiérdemelte az Artisjus Irodalmi Nagydíját is. Most a mű keletkezéstörténetéről és mai olvasatáról kérdeztük.
Ezt követően, Pozsonyi Janka filmkritikus, a Filmhu vezető szerkesztője érkezett hozzánk, ugyanis tegnap óta vetítik a mozik a Szeretettel, a ti Hildétek című új német filmet. Andreas Dresen rendezőt a 40-es évekbeli német ellenállók igaz története érdekelte, erről is kérdeztük vendégünket, aki korábban interjút készített a rendezővel, sőt életműkiállítását is látta a poznani filmmúzeumban.
A folytatásban Schmöltz Margitot és Soós Tibort vártuk a stúdióba. Mindketten a Történelmiregény-írók Társaságának tagjai, és egy általuk kidolgozott különös módszerről kérdeztük őket: nevezetesen a közösségi regényírás mibenlétéről. Csapatuk összetartó és nagyon motivált, a módszerük egyedülálló.
Ezt követően újra filmről volt szó, méghozzá abból az alkalomból, hogy holnap este adják át Svájcban az Európai Filmdíjakat. Az elmúlt év legjobb európai filmjeiről Kovács Gellért Filmszerészt kérdeztük, aki az Európai Filmakadémia munkájába is beavatott bennünket.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Vörös István, költő, író, drámaíró volt, akivel Charles Baudelaire verseiről beszélgettünk, konkrétan A romlás virágai című kötetről. Mitől volt olyan modern a 19. század közepén, és majd’ 70 évvel később, az első magyar nyelvű kiadás megjelenésekor? Hogyan hatott és hat mind a mai napig a költészetre?
Ezt követően Szirmai Márton filmrendező érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy zöld utat kapott A gondolkodás művészete című sorozat 3. évada, amelyben újabb 10 fiatal feltalálót mutat majd be.
A folytatásban Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy a múlt héten ért véget a 2. Budapest Balett Grand Prix verseny. A végig telt házakkal futó nemeztközi balettverseny kulisszatitkairól kérdeztük.
Mit tegyünk, ha kisgyerek van a családban és kutyát viszünk haza, illetve fordítva: hogyan viselkedjünk a kutyánkkal, ha jön a kisbaba? Kurys Anita etológus útmutatásával jártuk körül ezt az érzékeny témát, a cél pedig nem más, mint hogy elkerüljük a szorongásos, akár veszélyes helyzeteket.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Horváth-Márjánovics Diána irodalomtörténész és kritikus volt, aki régóta kutatta Mészöly Miklós életművét, doktori disszertációját is ebből írta. Ezúttal egyik kulcsregényét, Az atléta halálát ajánlotta újraolvasásra, amely egyébként korábban jelent meg franciául, mint magyarul. Erről, és a kéziratok érdekességeiről is beszélgettünk.
Ezt követően, Lelkes László grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy jövő szerdán, november 27-én nyílt napot tartanak az egyetemen. Megnyitják a főépületet, köztük a híres Grafikai Műhelyt, a könyvtárat, a régészeti és patológiai gyűjteményt, sőt, az Epreskert is várja az érdeklődő fiatalokat.
Kortárs tánccal folytattuk: Stern Lili fiatal koreográfus, performer volt a vendégünk, aki a magyar kortárstánc szféra aktív tagja, emellett drámainstruktorként és művészetmenedzserként dolgozik - ez utóbbit az amerikai Buffalo egyetemén tanulta. Új előadásra készül, amelyhez nyilvánossá tette a próbafolyamatot. Erről is kérdeztük.
Első vendégünk Duda Éva koreográfus, rendező volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 15 éves a Duda Éva Társulat. A kortárs táncszínház az elmúlt hetekben Ausztriában és Németországban turnézott, de mielőtt tovább indulna Olaszországba, meg kérdeztük Duda Évától, hogy milyen terveik vannak és hogyan tudnak megmaradni a független szcénában?
Ezt követően, Weyer Balázs újságírót, etnomuzikológust vártuk a stúdióba, aki sokféle dologgal foglalkozik, de köztük kitüntetett helye van a világzenének. Sokat utazik, egzotikus helyeken gyűjt zenét, és nemrég jött haza a WOMEX-ről, a World Music Expo-ról. Erről, és olvasásmániájáról is kérdeztük.
A folytatásban Szarka Klára fotótörténészt érkezrtt hozzánk, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen titkokat rejthet egy-egy fénykép. Szó volt Gáti György fotóművész tegnap nyílt kiállításáról is, ahol a fotók már-már a festészet határán mozognak.
Egy különleges akcióról, az Óriás Gyermekjogi Plakátprogramról kérdeztük következő vendégünket, Szalai Krisztát, aki ezúttal is egyfontos társadalmi ügy mellé állt. A közelgő gyermekjogi világnap alkalmából beszélgettünk vele.
35 éve omlott le, vagy pontosabban bontották le a berlini falat, darukkal, buldózerekkel és zenével. Ebből az alkalomból vártuk a stúdióba Kiss Noémi írót, a német kultúra és irodalom jó ismerőjét, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol, hogyan hatott és hat máig a német újraegyesülés? Mi maradt meg a 90-es évek lendületéből?
Ezt követően Kurta Niké színművész érkezett hozzánk, aki ifjú kora ellenére rendkívül sok produkcióban játszott már, színházban és filmben egyaránt. Megkérdeztük tőle, hogy melyiket miért szereti és mire készül legközelebb.
A folytatásban Kocsis Katica újságírót vártuk a stúdióba, aki már egy ideje az afrikai képzőművészettel foglalkozik. Vajon miért érezte úgy, hogy magyar kulturális újságíróként, angol nyelven egy online magazint indítson, amelyben kifejezetten a fekete művészek munkáit mutatja be, állítja reflektorfénybe?
Végül zenéltünk, méghozzá Simon Kornél színész, rendezővel, aki színházi elfoglaltságai mellett nemrégiben zenekart alapított. Ők a Simon Kornél és a Boughris, tavasszal lemezük is megjelent, amibe bele is hallgattunk.
Elsőként Szarka Judit, irodalomkritikus volt a vendégünk, akivel a most hétvégi ünnepkörről beszélgettünk. A mai Mindenszentek napjával kezdtük – ami nem tévesztendő össze a Halottak napjával – mert azt november 2-án tartják. Az antik mítoszoktól indultunk, és az Ószövetségen át eljutottunk a katolikus keresztény egyház ünnepéig.
Ezt követően Petrovics Esztert, Erkel Ferenc díjas zenei rendezőt, dokumentfilmest vártuk a stúdióba, akivel pályájáról, filmjeiről, és szüleiről, Petrovics Emilről és Galambos Erzsiről beszélgettünk. Eszter számára rendkívül fontos a múlt megőrzése, erről is kérdeztük.
A folytatásban Dél-Koreába utaztunk, legalábbis képzeletben, Vincze Teréz filmkritikussal, aki nemrég jött haza az ázsiai országból. Részt vett a busani nemzetközi filmfesztiválon, majd épp Szöulban járt, amikor az első ázsia nő, Han Kang megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Hogy fogadták a hírt Koreában és milyen az írónő könyvesboltja? Meg kérdeztük Vincze Teréztől.
Egy különleges kiállítással folytattuk - ugyanis először mutatják be Budapesten Frida Kahlo fotógyűjteményét a Mai Manó Házban. Rieger Johanna újságírót vártuk a stúdióba, aki régóta kutatja a mexikói festőnő munkásságát és most is ott volt a tárlat sajtóbemutatóján.
Vajon miért gondolja úgy néhány fiatal, hogy önerőből, kulturális misszióból nemzetközi filmfesztivált akar szervezni? Erről is kérdeztük Horváth Kristófot és Rév Dánielt, az első BIFF, azaz a Budapest International Film Fesztivál szervezőit, akik nemcsak vadonatúj filmeket válogattak a versenybe, de szakmai programokat is bőven kínálnak. És ahogy elnézem a programot, október 29. és november 3. között érdemes több napi hideg élelemmel beköltözni a Corvin moziba.
Ezt követően Kalmár János, szobrászművész érkezett, aki régóta Budapest és Párizs között osztja meg életét. Legutóbb tavaly mutatta be munkáit itthon, azt a kiállítást 3-4 éves kemény időszak előzte meg, mostanában mintha kicsit megengedőbb lenne az idővel. Mint mondja: „megengedi történni a dolgokat”. Sokat rajzol és újra fotózik – erről is kérdeztük.
A folytatásban Magyar Évát vártuk a stúdióba, aki ezen a héten éppen Budapesten tartózkodik. A neves színművész és táncművész régóta Londonban él, ahol több színházban is játszott már, és egyre többet forgat, sőt, már itthon is felfedezték a rendezők. Pályájáról, színészképzésről, tanításról, színházról és filmről is beszélgettünk.
Végül Horváth M. Judit fotóművész, a kortárs magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja volt a vendégünk. A szubjektív dokumentarista stílusban alkotó művész rendszeresen publikál a közösségi médiában, erről is kérdeztük, valamint férjével, Stalter Györggyel való sok évtizedes művészi együtt gondolkodásáról, együttműködéséről.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.
Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.
A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel.
Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.
Első vendégünk Telihay Péter, színházrendező volt, aki egy ideje már Olaszországban él - egy kisvárosban, Todiban. Bár az ottani színházban még nem rendezett, de Szombathelyen igen, méghozzá Molière-t. Ezúttal A fösvényt. A kétlaki életről és a színházcsinálásról kérdeztük a rendezőt.
Ezt követően folytattuk a Klasszikusok újratöltve rovatunkat. Kiss Judit Ágnes, költő, író volt a vendégünk, aki nemrégiben újraolvasta a Száll a kakukk fészkére című regényt, Ken Kesey művét. Arra volt kíváncsi, hogy még mindig ugyanolyan jó-e, mint tizenéves korában, amikor először találkozott a szöveggel.
A folytatásban Tóth Orsival beszélgettünk, abból az alkalomból, hogy már a mozikban Hajdu Szabolcs új filmje, az Egy százalék indián, amiben az egyik főszerepet alakítja. Nem először dolgoztak együtt, éppen ezért a színház és a film összekapcsolódásáról kérdeztük.
Ezt követően Magyar Bori énekesnőt vártuk a stúdióba, aki különböző formációival ismert szereplője a zenei életnek. Az etno-és a világzene mellett otthonosan mozog az elektronikus zenében és a jazzben is. Erről is kérdeztük.
A fotó és film jegyében telt az adás első órája. Gordon Eszter, színházi és filmes munkáiról jól ismert fotóművész érkezettt hozzánk elsőként, akit a Gödöllőn nyílt kiállítása kapcsán kérdeztünk. A portrék és a filmes standfotók mellett most láthatóak először kísérleti és realista munkái is.
Ezt követően Szabó Gábor operatőr, Zsigmond Vilmos egykori alkotótársa volt a vendégünk, abból az alkalomból, hogy a jövő héten kezdődik Szegeden, a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál. Ez egy olyan filmes mustra, ahol a képi világ, az operatőrök teljesítménye áll a fókuszban. Erről kérdeztük az egyik alapítót, a zsűri elnökét.
A folytatásban az identitásról, a titkokról és az önismeretről volt szó. Szalontay Tünde színésznővel a függetlenszínházi pályáról, Eötvös Péter operájáról és az örökbefogadásról beszélgettünk.
Ezt követően a városi Fonalgerillákkal ismerkedtünk meg. Vendégünk volt, Párniczki Jutka és dr. Csomós Rita, akik színes, vidám, kötött-horgolt kompozíciókkal öltöztetik fel a város tereit, fáit. Közös szenvedélyükről kérdeztük őket.
Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle.
Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük.
A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük.
A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.
Milyen műveket érdemes levenni a könyvespolcról és mai szemmel újraolvasni, vagy egyszerűen csak elolvasni? A Klasszikusok újratöltve rovatunkban hétről-hétre feltesszük ezt a kérdést, amire ma délelőtt Réti Zsófia, irodalomkritikus válaszolt. Szó volt Wirginia Woolf klasszikusáról, a Mrs. Dalloway-ről, és Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak című művéről is.
Ezt követően Flór Péter, a Színes Város Csoport vezetője, és Thamó Emese tervezőgrafikus volt a vendégünk. Legújabb falfestményük Szenes Hannát, az 1944-ben mártírhalált halt költőt és antifasiszta ellenállót ábrázolja. A falfestményt a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében adták át Budán, a Frankel Leó utcában. Erről beszélgettünk.
A folytatásban Rabóczky Judit szobrászművészt vártuk a stúdióba, aki két kiállítással is jelentkezik most ősszel Szófiában. Munkáinak fő témája a nőiség megélése, még ha az anyaghasználata változik is. Pár éve színes huzalokból és drótokból formázta meg szobrait, mostanában a talált tárgyak érdeklik jobban és egy könyvre is készül.
Kezdődik a színházi évad, Csábi Anna rendező, színész, igazi függetlenszínházi alkotó érkezett hozzánk. Darabjait rendszerint maga írja, témáit a valóságból meríti. Az évad elején Szabadkán rendez majd, ahol egy szektába keveredett lány valós történetéből készít előadást. Erről is kérdeztük.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Vendégünk Tóth Krisztina író, költő volt, aki Lator László költészetét ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Különös kapcsolat fűzte őket egymáshoz, erről is kérdeztük, és persze arról is, hogy min dolgozik, hogy telt a nyár?
Ezt követően László József, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia igazgatója volt a vendégünk abból az alkalomból, hogy néhány éve újra indították a képzést a rangos médiaakadémián. Megkérdezük tőle, hogy mi motiválta a szövetséget ebben, és mi lehet a jelentősége ennek a magyar média jövője szempontjából?
A folytatásban Can Togay írót, költőt, filmrendezőt, tanárt vártuk a stúdióba, akit ezúttal a képzőművészetről kérdeztünk - nemrég nyílt veszprémi kiállítása kapcsán. Egészen pontosan a mesterséges intelligencia és a képalkotás rejtelmeiről beszélgettünk.
Közeleg a magyar dráma napja. Ehhez kapcsolódott következő vendégünk, aki nem más, mint Szalai Kriszta, színész, kedves kollégánk itt a Klubrádióban. Ő egy különleges drámaíróverseny megrendezésén dolgozik, erről kérdeztük.
Kucsora Márta festményeigrandiózus természetabsztrakciók, amelyek a természetben zajló átalakulásokat idézik fel, például a tenger mozgását vagy az őszi táj hangulatát. Munkái mögött évekig tartó, folyamatos műtermi kísérletezés áll, az inspiráció nemegyszer maga a munkafolyamat. A művész a közelmúltban két kiállításon is részt vett Sanghajban, erről is kérdeztük.
Ezt követően Viktor Balázs színészt, rendezőt, a Tér12 Egyesület alapítóját, és az Instant Mecenatúra Fesztivál egyik főszervezőjét vártuk a stúdióba. A szeptember 12-én kezdődő fesztivált Erzsébetváros független színházi társulatai hívták létre.
A folytatásban után Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel Esterházy Péter korai munkáiról beszélgettünk. A Klasszikusok újratöltve rovatunk témája ma az író két korai műve volt, a Függő és A szív segédigéi.
A következő vendégünk Rieger Johanna újságíró, jógaoktató volt, akivel a Reggeli a hegyen című új francia film által felvetett kérdésekről beszélgettünk. Köztük a barátság, az eszképizmus, az önbecsapás, az elmagányosodás problémaköréről.
Klasszikusok újratöltve rovatunkban a modernista regényírás alapműve, a 20. század legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses került terítékre. James Joyce főművéről - az Odüsszeia sajátos modern változatáról - Csuhai István, az Élet és Irodalom kritikusa mesélt.
Ezt követően Oláh Kata filmrendező, producer érkezett a stúdióba, aki néhány nappal ezelőtt Amszterdamban átvehette a legjobb dokumentumfilmnek járó Septimius-díjat, a Keskeny út a boldogság felé című filmjéért. A sajátos utat bejárt filmről és a díjról is kérdeztük a rendezőt.
A folytatásban Kókai Nagy Tímea, kulturális menedzser, a ProProgressione kommunikációs vezetője érkezett hozzánk. A non-profit szervezet különböző Kreatív Európa által támogatott, első sorban színházi projekteket valósít meg. Hogy milyeneket és hogyan? Beszélgetésünkből ez is kiderült.
Ezt követően egy új kulturális egyesület alapítóját, Császi Editet vártuk a stúdióba, aki épp egy évvel ezelőtt hozta létre Budapesten a nagy múltú Dante Alighieri Társaság magyar egyesületét. Az olasz kultúra és művészet szeretetéről beszélgettünk vele.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.
Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.
A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.
Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.
A mai műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.
Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.
A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.
Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.
Első vendégünk Almási Zsolt, irodalomtörténész, a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke volt, akit a nagy múltú társaság tevékenységeiről, programjairól kérdeztünk, és akivel a kortárs Shakespeare-kutatás tükrében a Macbeth-et néztük meg közelebbről.
Ezt követően Barkóczi Janka, filmtörténész, tanár, a Filmarchívum kutatója érkezett a stúdióba, akivel az egyetlen magyar Oscar-díjas színészről, Lukács Pálról beszélgettünk. A színészlegenda 130 éve született, és nem csak a pályája, de az élete is meglehetősen különleges volt.
A folytatásban színház és a fotózás kapcsolatáról volt szó, egészen pontosan a színházi fotókról, ami igencsak speciális műfaj. Tesszük ezt Paraszkay György, fotóművész segítségével, aki évtizedek óta a színház bűvöletében él, és akitől megkérdeztük, hogy mi a titka a színházi pillanatok megörökítésének?
Végül Haragonics Sári filmrendezőt vártuk a stúdióba. A fiatal dokumentumfilmes kutatási területe a részvételi film, doktori disszertációját is ebből írta. Megkérdeztük tőle, hogy ez pontosan mit is jelent, és ez a metodika hogyan használható fel a filmkészítésben?
Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.
Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.
A 2024. február 23-ai adás ismétlése:
Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.
Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.
Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.
Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.
A 2024. február 9-ei adás ismétlése:
A 2024. január 19-ei adás ismétlése:
A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.
A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.
Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.
A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.
Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.