Az orosz-ukrán háború kirobbanása soha nem látott humanitárius katasztrófával fenyegette Európát, emberek milliói hagyták el Ukrajna területét pár hét leforgása alatt, többségük nő. A menekülő között rengeteg várandós, kisgyermekes anya érkezett hazánkba. Bár sokan tranzitországként tekintettek Magyarországra, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok tagjai, az alacsony iskolázottságú, mélyszegénységből érkező, főként roma nők számára sok esetben hazánk jelentette a célállomást. Az Uniszex vendégeivel, Iványi Annával és Sárdi Annával, az Emma Egyesület munkatársaival a legkiszolgáltatottabb háborús ménekült nők helyzetéről beszélgettünk.
Prostitúció akkor és most. A leánykereskedők többek között épp a rendőrkapitányságon hálózták be a lányokat, akiket Budapest több mint 100 bordélyának valamelyikébe vittek dolgozni. A főváros legsikeresebb madamme-ja az akkori rendőrfőkapitány felesége volt. Ugyan nyíltan nem beszéltek róla, de a férfiak fizetett szex iránti igénye teljesen hétköznapi volt az ezerkilencszászas évek első feléig, amikor még a prostitíúció is legális volt. Az egykor hírhedt bordélyházakban ma múzeumok, színházak működnek, sőt luxusapartmanokat is vásárolhatunk bennük. Vendégünk Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? társalapítója.
Az északkeleti irokéz indiánoknál a nők kontrollálták a poiltikai, gazdasági döntéseket és a nők tanácsa vétózhatta a férfiak tanácsát is. Bár a legtöbb közösségben tabu, a navahóknál a nők beavatási szertartásakor ma is ünneplik a menstruációt. A tanzániai hadza közösségben a nők is ugyanúgy vadásznak mint a férfiak. Ahogy Európában és a fejlett társadalmakban gyakran, nálunk Magyarországon még 2024-ben is megmaradtak olyan mítoszok, amik a férfiak felsőbbrendűségét erősítik. Hogyan befolyásol bennünket Ádám és Éva története? Hogy alakítja a nemi szerepekkel kapcsolatos gpndolkodásunkat, amit az ősemberekről tudunk? Mária Terézián és az egri nőkön kívül miért nem említenek cselekvő női alakokat a történelem könyvek? Miért lehet, hogy egyetlen magyar papírpénzen sem szerepel nő? Az adás vendége Kiss Máté kulturális antropológus.
Az Uniszexben a terhesgondozás magyarországi története volt a téma, emellett beszélgettünk a szülő nő és a szülést levezető szakemberek jogairól és kötelezettségeiről és arról, hogy mi a nőgyógyász álláspontja a szülészetet érő kritikai hangokról, traumatikus élménybeszámolókról. Vendégünk Dr. Kiss Attila, szülész-nőgyógyász.
Ha egy forgalmas út túloldalára aluljárón és zebrán is vezet át út, nőként vajon melyiket választjuk? Persze, hogy a zebrát. És hogy védjük meg magunkat, ha egy zsúfolt buszon fogdosnak, zaklakatnak, és senki nem tesz semmit? Hogy jutunk át egy totyogóval és egy csecsemővel 20 másodperc alatt a zebrán? És át lehet-e úgy alakítani egy várost, hogy a nők szempontjait is figyelembe vegyük? Az Uniszexben a nőbarát város koncepciójáról beszélgettünk Győr Ágnessel, a Demnet Alapítvány munkatársával.
Fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavar, mozgásszervi panaszok - ezek a szomatikus tünetek. Ingerlékenység, szorongás, érzelmi kiüresedés, alkalmanként túlzott felhangoltság, érdektelenség jelentkezig érzelmi szinten. A mentális tünetek közé tartozik a teljesítőképesség csökkenése, a figyelemproblémák, a beszűkültség, a döntésképtelenség, a gondolkodási folyamatok hatékonyságának csökkenése. És az anyai kiégés mentális tünetekben is megmutatkozik: cinikusság, szarkazmus, ítélkező magatartás, felszínes-távolódó emberi kapcsolatok, elzárkózás, kivonulás a feladatokból, sztereotíp munkavégzés. Ki merjük mondani, hogy az anyaság is vezethet a depresszióhoz hasonló tüneteket produkáló kiégéshez? Az Uniszexben kimondtuk. Vendégünk Pellionisz Petra, pszichológus.
Egy nő és egy férfi szerepét a párkapcsolaton belül nagyban meghatározza az is, hogy mit hoz otthonról. Mi történik akkor, ha az anya-apa szerepet kulturális különbségek is befolyásolják? Vegyes házasságokról beszélgettünk a mai adásban, vendégünk a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője Herskovits Eszter, aki mesélt az Izraelben töltött évekről és arról is, férje hogy illeszkedett be Magyarországon, na meg, hogy a kettős gyökerek miben befolyásolják két kisfiukat.
Megszületik a baba és a nőből anya, a férfiból apa, a párból pedig család lesz. A semmivel sem összehasonlítható boldogság időszaka ez – azt mondják. A női test funkciói megváltoznak – egy új élet növekedése, világra hozása és életben tartása lesz az elsődleges feladata. A szülés megviseli a formáját, a feszességét, utána sokáig fennmaradhat a fájdalom fizikailag és lelkileg, az addigi életünk megszűnik, a kettőnk közötti egység komoly próbatételek előtt áll – erről már kevesebbet beszélünk. Tehetünk-e tudatosan azért, hogy a virrasztásokkal, szoptatás miatti mellgyulladással, kevés intimitással, új elvárásokkal teli időszak megerősítse a női és férfi szövetséget ahelyett, hogy eltávolítana bennünket egymástól? A kérdésre Pellionisz Petra pszichológus válaszolt az Uniszexben.
Csak a brit tudósok és a szájhagyomány állítja, vagy valóban igaz, hogy a nők az apjukhoz hasonló, a férfiak pedig az anyjukhoz hasonló párt választanak maguknak? Mennyiben határozza meg felnőtt családi életünket a szüleinkkel való kapcsolatunk? Ha nem kaptunk elég szeretet gyerekként, nem voltak velünk elégedettek a szüleink, alárendelt szerepben voltunk, akkor ugyanezt a mintát követjük majd a szerelemben is? Az adás vendége Szmolka Orsolya pszichológus.
Kisgyerekes anyák munkaerőpiaci integrálása.
Van segítsége, ha beteg a gyerek? Tervez a közeljövőben szülési szabadságra menni? A gyerekek körüli teendőket egyedül látja el? Kérdések, amiket a munkaadók gyakran feltesznek a 25-40 év közötti nőknek. Bár a felnőtt társaság, a szellemi kihívás és a plusz bevétel a családi kasszába motiválja a kisgyerekes anyákat a munkába való visszaállásra, a sokszor erőt próbáló munkahelyi elvárások és megkülönböztetés szorongást okoz az érintett nőkben.
Vendégeink:
Takács-Lieb Petra fejvadász
Szmolka Orsolya pszichológus
Áskálódó vagy védelmező az anya, aki állást foglal gyereke mellett az iskolai konfliktusokban és mindenáron kiáll mellette? Helyesen jár el akkor is, ha a konfliktus forrása egy sajátos nevelési igényű gyerek? Miért kritizáljuk egymás nevelési elveit és miért nem tudunk empatikusak lenni a másik féllel, ha a gyerekeink közötti problémákról van szó? Mi volna a szerepe ezekben a helyzetekben a pedagógusnak? Ezekre a kérdésekre is választ kerestünk az adásban, amiben a női kisközösségekkel, a láthatatlan munkával és a női sorsközösséggel is foglalkoztunk.
Vendégek:
Tétényi Éva, a Női Együttható program vezetője
Kiss-Bakucz Orsi, a program egyik mentoráltja
Korábbi adás ismétlése:
Nevetni sokféleképpen tudunk. Röhögve, kuncogva, szolidan, vihorászva. Utóbbi, kissé pejoratív szóhasználat általában a nőkhöz kapcsolódik. A vihorászó nő szókapcsolat nem csak a vidámság, de a butaság tulajdonságával is felruházza azt, akit illetünk vele. Vajon miért van az, hogy a vihorászó nő sokaknál kiveri a biztosítékot, míg egy férfi nevetése keveseket zavar? És vajon miért vannak sokan különösképpen kiélezve a női nevetésre, ha az egy hírműsor komolyságát töri meg? Az Uniszex vendége a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, Herskovits Eszter.
Becslések szerint hetente egy nő életét követeli családon belüli erőszak, ami évente nagyjából ötven áldozatot jelent. És persze nemcsak az áldozat, aki nem éli túl. Az Uniszexben Szentkuti-Barkász Helénával beszélgettünk arról, hogy milyen lelki folyamatok mennek végbe a családon belüli erőszak áldozataiban, és miért olyan nehéz kiszállni egy ilyen helyzetből.
Felidéztünk egy korábbi beszélgetést is Román Judit színésznővel, aki először állt ki a nyilvánosság elé saját történetével, és a Patent Egyesület jogásza, Péterfi Vera is beszélt a családon belüli erőszak jogi oldaláról.
Epres Attila és Madarász Éva házassága egy dinamikus kérdezz-felelek. Akkor is párbeszédben vannak egymással, amikor mással beszélgetnek. Így válaszoltak a mai adásban is arra, hogy mennyire tartják a klasszikus férfi-női és anya-apa szerepeket, ki hordja otthon a nadrágot és látnak-e változást a színészvilágban a metoo kirobbanása òta.
Honnantól számít valaki pornófüggőnek, mennyiben érinti ez a nőket és milyen pszichológiai okai lehetnek a függőségnek? A nők bűnös szexuális vágyától a női pornófüggöségig, ükanyáink szexuális megélésétől a női szexualitás forradalmáig, a nőkben élő transzgenerációs szexuális blokkok feloldásától a társadalmi megítélésig minden témát érintettünk az adásban Füredi Krisztián szexuálpszichológussal.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Bénító szeretet, családon belüli erőszak, és egy felnőttkorban indult gyógyulás története. "Szorítottam a szemem, és egyszerűen leváltam a testemről. Hogy ez nincs. Csak azt vártam, hogy mindjárt vége lesz, és akkor jó lesz nekem." Így emlékszik vissza Román Judit színésznő nevelőapja abuzálására. Még sosem beszélt nyilvánosan arról, ami gyerekkorában történt vele. Testvérei sem tudnak a történtekről.
Nem a férjétől van, vagy miért akarja elvetetni? Mondta a védőnő az abortusz mellett döntő anyának. Akkor nem fájt, amikor mást raktak be, ugye? Mondta az orvos, mikor a páciense a terhességmegszakítás előkészeletei közben felszisszent. Az kezd, aki a legbátrabb! Kiáltott ki a nővér a folyosón alsónemű nélkül, hordágyakon várakozó, abortusz előtt álló nőknek. Ezek a mondatok idézetek a Patent Egyesület abortuszról szóló kutatásából. Erről szólt a mai Uniszex, vendégünk Les Krisztina, a Patent Egyesület munkatársa.
Mi történik a női testtel menstruáció idején? Miért van ez a folyamat hatással a lelkünkre? Miért ciki még mindig Magyarországon egy iskolásnak felmentést kérnie testnevelés óráról menstruációs fájdalmak miatt? Miért nem beszélünk a menstruációról a gyerekkekel, kinek a feladata a felvilágosítás és miért zárjuk ki a fiúkat a lányokat érintő kérdésekből? Ezekről volt szó az Uniszexben. Kerekes Bori és Kovács Gellért Dr. Győry Attila nőgyógyásszal beszélgetett.
Mi számít családon belüli erőszaknak jogi értelemben? És mi tartunk erőszaknak a saját értékítéletünk szerint? Nem csak a tettlegesség, a fizikai bántalmazás vagy a szexuális kényszerítés erőszak. Az alárendelés, a kiszolgáltatatás, a verbális és fizikai abúzus minden formája, a másik szisztematikusan felépített elnyomása, az anyagi függőség kiépítésétől kezdve az érzelmi függőség kialakításáig mind-mind erőszak. Miért több a nő az áldozatok között? Hogy ismerjük fel és mit tehetünk a csalàdon belüli erőszak ellen? Erről beszélgettünk a Patent Egyesület jogászával, dr. Péterfi Verával.
Miért van szinte minden nőnek minimum kellemetlen, de gyakran traumatikus élménye a nőgyógyászati szűrésekről? Létezik-e nőgyógyászati vizsgálati protokoll, tanítják-e az egyetemen, vagy pusztán emberi tényezőkön múlik, hogy egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben elkerülhető-e a megaláztatottság érzése? Miért nem járunk szűrővizsgálatokra, és a férfiak miért viselik rosszabbul az urológust mint a nőgyógyászt? Magán kontra állami ellátás, intimitás és megaláztatás, mindent az intim vizsgálatokról a mai adásban.
Mi a különbség a fejünkben egy mesterséges intelligenciával teremtett nő, egy hús-vér nő és egy guminő között? Létezik-e női szempont a kortárs képzőművészetben? Mernek-e ma férfi alkotók a női testről beszélni? És miért gondolták a görög filozófusok, hogy a nő a tökéletes férfi tökéletlen mása?
A méhnyakrák a női halálozási arányt tekintve az ötödik a rák okozta elhalálozások között, a 12. leggyakoribb ráktípus. A legfrissebb adatok alapján évente mintegy 450 magyar nő veszíti életét méhnyakrák következtében. A szűrővizsgálat ingyenes, sokan mégsem mennek. Van, aki azt hiszi, a vizsgálat fáj, van, aki azért nem jut el, mert a közelében nem elérhető a vizsgálat, és van, aki egyáltalán nem is tarja fontosnak. Az Uniszex vendége Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke és Győr Ágnes a DemNet kommunikációs munkatársa.
A legtöbb művészettörténeti kor és irányzat ideális nőtípusa férfiak találmánya. Mit mutatott a képzőművészet az ideális nőről? És mit szóltak ehhez a nők? Milyen szerepekben ábrázolták a nőket? Milyen értékek és testi tulajdonságok mentén alakították ki az ideális nő képét az évszázadok során? A női oldal hogyan viszonyult az ellenkező nem által rájuk szabott szerepkörhöz? Volt a tiltakozásuknak bármilyen nyílt aktusa? Az adás vendégei Nagy Rozi és Hárs Anna művészettörténészek.
Ki merjük mondani a másiknak, hogy mire vágyunk a szexben? Vannak egyáltalán szavaink az intimitásra, amiket nem érzünk viccesnek vagy vulgárisnak? Meg merjük mondani, ha valamit nem akarunk?
A vilàgviszonylathoz képest a magyar nők és férfiak kifejezetten alacsony szexuális önérvényesítéséről és általában a szexuális asszertivitásról szólt a mai adás.
Vendégünk:
Nagy Léna, az ELTE szexualitáskutatója
Női felsővezető, női nőgyógyász, női filmrendező. Még mindig sok olyan férfias szakterület van, ahol hangsúlyt kap, ha az adott szakma képviselője nem férfi. Egy nőnek sok esetben külön erőfeszítések árán kell bizonyítania rátermettségét, hangosabbnak, határozottabbnak és megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. A filmipar férfias szakma, de a női szempont az elmúlt években egyre többet kerül előtérbe a rendezésben is. Bujáki Zsófi, Londonban élő rendező első filmjére készül, Szilágyi Fanni, a Veszélyes lehet a fagyi rendezője pedig már megélt tapasztalatairól, a nőkről, női életutakról és a női filmrendezői szempontról mesélt a mai adásban.
Folyamatos harcok árán a nők ma viszonylagos egyenjogúságot élveznek az izraeli védelmi erőkön belül, a legtöbb pozíciót betölthetik, de az elitalakulatokban, például tengeralattjárón továbbra sem szolgálhatnak. A katonai szolgálat alól mentességet élvezhetnek azok a nők, akik házasok, gyermeket várnak, vagy már édesanyák, és azok is, akik vallási meggyőződésükre hivatkozva utasítják el a katonai szolgálatot. Sokan azonban épp vallási okokra hivatkozva szeretnék elkerülni a besorozást, ezért a hadsereg magánnyomozókat alkalmaz a fiatal nők vallási hátterének ellenőrzésére. Az izraeli nők helyzetéről, a katonai szolgálatról, és a túszul ejtett izraeli nőkkel kapcsolatos szexuális erőszakról kérdeztük Izrael Állam magyarországi Nagykövetségének nagykövet-helyettesét, Moran Birmant az Uniszexben.
A hálapénz három évvel ezelőtti kivezetése kacifántos helyzetet eredményezett a szülészetben. Ugyan nem kell százereket fizetni a szülésért, de a szaktudáson kívül jóesetben bizalomra is épülő terhesgondozás folyamata bizonytalanná vált. Hiába választunk orvost vagy szülésznőt, az állami ellátásban most már nincs arra garancia, hogy ki vezeti le majd a szülést. Az lesz ott, aki épp ügyeletben van. Aki biztosra akar menni, annak marad a magánkórház és az egymillió forint körüli szülészeti csomagdíj. Az Uniszex vendége Pleván Tímea, perinatális tanácsadó.