„1984. A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedélzetén. Budapesten átadják a Skála Metro áruházat a Marx téren. Kaposvár, zuhogó eső. Én meguntam a magzatvizet és valami tartalmasabbra vágytam, így előbújtam. Édesapám fiút akart, mert már volt 2 lány a családban. Én persze már akkor lázadó voltam és lány lettem. Sőt farral bújtam elő, talán nem véletlenül. Már akkor lehetőséget kapott a világ, hogy jól farba rúgjon. Úgy is tett…” Így ír magáról Csizmadia Maja, akinek gyerekkorában azt mondták, a 6. életévét sem éri meg. Ma neveléstudományi bölcsészként, gyógypedagógusként, pszichopedagógusként dolgozik. Ő mesélt az adásban az idevezető útról, SMA betegsége miatti mindennapi küzdelmeiről és a mozgáskorlátozottak jövőképéről Magyarországon.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Akkor most ki beszéljen a gyerekekkel a szexről az iskolában és hogyan? Hogyan készülhet fel egy szaktanár a szexedukációra? Milyen keretek között mit mondjon és mit ne mondjon egy felnőtt a szexről a tinédzsereknek? Hogy álljon a szexedukációt tartó pedagógus a nők kitolódott gyerekvállaláshoz, karrierhez és családhoz, egyáltalán kell-e erről beszélni a tinilányoknak? Dr. Benyó Mátyás urológus, andrológus, a Magyar Szexuális Medicina Társaság elnöke volt az adás vendége.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Miért nem hallottunk sokáig holokauszt történeteket nőktől? Hogyan reagálnak az ortodox zsidó férfiak, ha egy rabbi a nőknek is megengedi, hogy felolvassanak a Tórából? Mit szólnak a nők ahhoz, hogy nő is lehet rabbi? Beszélnek-e a zsidó családokban az anyák a traumákról a lányaiknak? Hogyan kezelik a traumákat a férfiak? A zsidó női szempontról beszélgettünk Dr. Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténésszel.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Roma feminizmus. Mit jelent ez a szókapcsolat? Harcot a dupla diszkrimináció ellen? Tabuk és berögzült hagyományok feloldását? Öntudatra ébredést? Önbizalmat? Példamutatást? Jövőképet? Mit jelent a roma feminizmus egy olyan társdalomban, ahol az egészségügyben gyakran gorombán bánnak a roma nőkkel, a boltokba sokszor be sem engedik vagy nem szolgálják ki őket, az iskolában gúnyolják és sokan karrierr és jövőkép nélküli lányanyaként gondol rájuk? Erről beszélgettünk a Roma Női Hálózat alapítójával, a Roma Női Civil Díjas Iváncsik Fannival.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Hogy csinált gyereket, ha baja van a férfiakkal? - ezt a kérdést tette fel egy nőgyógyász, mikor az EMMA Egyesület egyik tagja női nőgyógyászt keresett egy állapotos, kárpátaljai ménekült, nőnek. Volt, aki papírokra várva 3 hétig rekedt kórházban egy újszülöttel, de volt terhes nő és csecsemő, akit a bürokrácia útvesztője miatt nem látott el az orvos. Milyen kihívásokkal néztek szembe az Ukrajnából hazánkba érkező menekült nők, és azok a civilek, akik az állam helyett szervezték meg az egészségügyi ellátásukat? Az adás vendégei Iványi Anna és Sárdi Anna, az EMMA Egyesülettől.
Ki tudja mondani, hogy bár hibázott, mégis jó anya. Hogy az iskolától kezdve a színházon át több fronton is megélte a kirekesztettséget, mégis talpra állt. És pont a kirekesztettek között talált elfogadásra. Mikor öt napig az után élt hontalanokkal, nem a veszélytől ijedt meg, hanem a közönytől. Nőiességről, anyaságról, kirekesztettségről és odafordulásról beszélgettünk Szalai Kriszta színésznővel, a Klubrádió műsorvezetőjével.
Testszégyenítés, könyöklés, burokrepesztés figyelmeztetés nélkül, oxitocin titokban, lábkötözés, kengyel, férjöltés, tágítás és még sorolhatnánk azokat a megoldásokat, amikről a Hoztam e világra projekt szereplői beszámolnak. Papp Szilvia Vivi 2019-ben kezdte videóra venni azoknak az anyáknak a szülésélményeit, akik tudnak, akarnak beszélni arról, ami történt velük. Ezekről a traumákról és a Hoztam e világra projektről volt szó az adásban.
Az adás vendége Lázár Domokos jogász, szociológus, az InDaHouse Egyesület munkatársa. Az egyesületnél azon dolgoznak, hogy a mélyszegénység ben élő gyerekeknek is legyen esélye az álmaik megvalósítására.
Anya dolgozik. Apa nem dolgozik - mondta a kis Luca a kasszásnéninek.
- Jó, hát van ilyen - válaszolta a kasszásnéni Lucának.
- Apa tegnap felgyújtotta Anyát a kertben - folytatta Luca a beszélgetést, a kasszásnéni pedig ezen a ponton legalább egy percig nem szólalt meg, csak levegő után kapkodott. Többek között ennek a sarki ábécében lezajlott beszélgetésnek a háttértörténetét is elmesélte Gavalda Kinga kaszkadőr az adásban. Spoiler: senki sem sérült meg.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Tizenhét évesen költözött ki az Egyesült Államokba. Mississippiben a lányok egyharmada gimnázium végére már megszülte 5-6 gyereke közül az elsőt. Ő is megházasodott, de végül egyedül ment Floridába. Majdnem 15 évig élt Amerikában, ezalatt a bébiszitterkedéstől eljutott a saját tulajdonú ingatlanokig. Most egyedül próbál örökbefogadni Magyarországon. Hisz benne, hogy sikerül. Sikerülhet, hiszen túlélt egy siklóernyős zuhanást, amiből gerincsérülése ellenére felállt. Egy erős nő különleges története az Uniszexben.
Kósa Brigitta szülésznőként dolgozott a tököli börtönben. Segített olyan kismamát a szülésben, aki előző babája meggyilkolásáért ült. De olyat is, aki férjét szúrta le. Valójában mindkét nő bántalmazott áldozat volt.
Felírta a táblára, hogy itt leszek, aztán három órán keresztül bolyongott a folyosókon. Amikor ki kellett volna lépnie az ajtón, földbe gyökerezett a lába. Így emlékszik vissza Pankotai Lili az utolsó napra, amit egykori iskolájában töltött. Az intézmény ellen pert nyert, de a rendhagyó „ballagás” még most is fájó emlék Lili számára. Bántásról, szókimondásról, igazságról, fiatal lányságról, tervekről, félénk és kontrollra vágyó fiatal fiúkról is szó esett Pankotai Lilivel az adásban.
"Engem Orbán Viktor győzött meg, hogy bele kell állni a politizálásba, azzal, hogy azt mondta, az nem való a nőknek" - mondja Cseh Katalin. Rendszeresen kap fenyegető kommenteket, kéretlen képeket nemiszervekről. Egyébként ez nem csak Magyarországon történik meg a nyilvánosságban dolgozó nőkkel, európai képviselőtársai ugyanerről számolnak be.
Mit kell eltűrnie egy nőnek, ha politikus? A Momentum korábbi EP- képviselőjével, Cseh Katalinnal beszélgettünk.
Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Belügyminisztérium Egészségügyi Közlönye február végén adta közre a megújult szülészeti irányelveket. A kidolgozásban résztvevő szereplők között feltüntette a Másállapotot a Szülészetben! mozgalmat, de valójában a mozgalom tagjait nem vonták be az irányelvek előkészítésébe. Miért került ki az ambuláns szülésre vagy a szülés alatti kommunikációra vonatkozó pont? Mit jelent az, hogy kerülni kell a felesleges személyek jelenlétét a szülőszobán? A gyakorlatban mi valósul meg a szülészeti irányelvekből? És miért nem kérdezik meg az érintetteket? Erről beszélgettünk az adásban Garai Mixivel a Másállapotot a Szülészetben! mozgalomtól.
"Fájdalmak közt gyereket szülök, aki a te neved viseli. Halálodig főzök rád, takarítok, mosok teregetek. Tanácsokkal látlak el, gondoskodom rólad, ha beteg vagy, szüleimről, s szüleidről, nem ismerem a fáradtságot." Amiről Kollár-Klemecz László a Háziasszonyok dalában ír, azt egyszóval úgy mondjuk, láthatatlan munka. A nők vállára nehezedő teher, amikért sokszor sem fizetség, sem elismerés nem jár. Hogyan látja a nők helyzetét egy férfi, aki dalszövegeiben és könyveiben is gyakran ír a nőkről? Az adás egyik vendége Kollár-Klemencz László volt.
Az adás második felében pedig Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
Illegális nemátalakító műtétek, kiskorúakon végzett beavatkozások, a transznemű közösség ellen irányuló propaganda, kórtermekben rejtegetett nővé operált férfiak. Csak néhány szárnyra kapott hír és olvasat a Kiskunhalason transznemű pácienseken végzett műtétekkel kapcsolatban, ami az elmúlt hetekben megjelent cikkek nyomán bejárta a sajtót. Mi történt valójában a kiskunhalasi kórházban? A Kiskunhalason operált, nevét és arcát is vállaló Magasházi Mónika az beszélt a részletekről.
Vajon több ezer éves emberi maradványokat vizsgálva is megállapítható-e a nők alárendeltsége egy társadalmon belül? Mi szűrhető le a temetkezési szokásokból a nemekkel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre Dr. Anders Alexandra bioszociális régésszel kerestük a választ. Kökény Tibor pszichológussal pedig arról beszélgettünk, hogy mi mozgatja az emberi pszichét, amikor egy testet tárgyiasít. Kerekes Bori és Kovács Gellért azt is gorcső alá vette, hogy milyen anyagi és egészségügyi támogatások járnak a világ különböző országaiban a kisbabás szülőknek.
Mi történik az állami gondozásban? Hogy működik a gyermekvédelmi rendszer? Minden esetben a gyerek érdekeit szolgálja-e a gyermekvédelmi szabályozás? Hogy működik egy lakásotthon? És miért jó sok esetben, ha már a családdá válásban is szakember segít? Az adásban Regős Judit szociálpolitikust, gyermek-és családvédelmi szakértőt kérdeztük.
Az Uniszexben kollégánkkal, Bartus Marcival beszélgettünk gyereknevelésről, örökbefogadásról, annak illegális formáiról, gyűlölködésről és hazaszeretetről. Nemzetközi kitekintésként pedig sorra vettük, hogy a világ különböző országaiban hogyan bünteti a törvény a meleg kapcsolatokat, miért érinti ez sokkal inkább a férfiakat, és hol legális az örökbefogadás azonos nemű párok számára is.
Az adás első felében ezúttal nem a bántalmazott nőkről, hanem a bántalmazott férfiakról beszélgettünk. Hogy bántalmaz egy kapcsolaton belül a nő? Miért marad benne egy ilyen viszonyban a férfi? Milyen szerepe van az ilyen kapcsolatokban a pénznek, a szexnek, a a becsmérlésnek és a gyerekeknek? Az adás második felében pedig a ma már népbetegségnek számítő endometriózisról beszélgettünk Dr. Bokor Attila szülész-nőgyógyásszal.
A kínai kultúrában, ahogy sok minden egyéb, a szeretői viszonyokhoz való hozzáállás is más, mint nálunk. Fejlődő iparág a szerető-elűzés. Üzleti vállalkozások szakosodnak arra, hogy a megcsalt fél megbízásából beépüljenek egy-egy családba és minden lehetséges eszközzel a szerető eltávolításán, a házasság helyrehozásán dolgozzanak.
Dokumentumfilm is készült erről a jelenségről, ennek apropóján beszélgettünk az adásban dr. Árkovits Amaryl pszichiáterrel viszonyokról, megcsalásról, párkapcsolati krízisekről, kínai és magyar kultúráról.
Örökbefogadás, meddőség, abortusz. Mind olyan témák, amik egy párkapcsolat mindkét tagját érintik. Ha fogantatás, gyerekszületés vagy nemkívánt terhesség a téma, mégis mindig inkább a nő kerül középpontba, hiszen az ő testéről és a konzervatív felfogás szerint az ő lellkéről van szó. De jól van-e az úgy, ha a férfi nem tud róla, hogy gyereke született? És jól van-e, ha nem tud arról, hogy nem született meg a gyereke? Vajon fel meri-e vállalni a fájdalmát egy férfi, ha nem lehet apa? A Uniszex első felében ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Vendégünkkel, Kökény Tibor pszichológussal pedig pszichológiai kísérleteken keresztül jártuk körbe a férfi tekintélyelvűség társadalmi erejét.
Alsózsolca egy kis borsodi város, ahol a lakosság közel húsz százaléka roma. Az itt élő roma közösségekben a testiség és ennek minden velejárója tabu. Szégyen, ha valakinek nem születik gyereke, kellemetlen a menstruációról, a szexualitásról beszélni, a férfiak nem támogatják azt sem, hogy a nők védekezzenek. A kórházakba szülni érkező nők nem tudják, mi vár rájuk, mi fog történni velük, félnek és sokszor gorombán bánnak velük. Ezek a nők egyedül érkeznek a szülőszobára, sem a férjük, sem a nő rokonaik nem kísérik el őket. Az EMMA Egyesület Közösségi Dúlaszolgálata azért jött létre, hogy ezeket a nőket segítse, védje és támogassa a szülőszobán.