Archívum

Budapesten majdnem 1200 köztéri szobor van, de mindössze 37 ábrázol olyan nőket, akik nem meztelen testek, vagy allegorikus alakok. Vagyis a fővárosban több állatszobor van, mint nőt ábrázoló köztéri alkotás. Koniorczyk Bori urbanista évek óta azért kampányol, hogy változzon ez a statisztika. Női példaképekről, azok ábrázolásáról vagy épp az ábrázolásuk hiányáról beszélgettünk.

Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával a feminizmustörténeti sorozatunkat folytattuk.

Többet beszél-e egy nő mint egy férfi? És ki szakítja gyakrabban félbe a másikat? Melyik nemnél van többet a labda, ha témafelvetésről van szó és vajon a férfi vagy as nő dönti el, hogy valójában miről fog szólni a beszélgetés? Például erről is beszélgettünk az Uniszexben Huszár Ágnes nyelvésszel. Acsády Judit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársa pedig a feminizmus első hullámáról mesélt.

Az Uniszex első adásában Czingel Szilvia, kulturális antropológus elmondta, miért volt a fűzőtől való megszabadulás az első lépés a női önképzavar kialakulásához. Továbbá kiderült az adásból, hogy miért szeretik a legtöbben csoportokba sorolni az embereket egy-egy jellegzetes vonásuk alapján, illetve, hogy a sztereotípiáknak való ösztönös megfelelést vajon bűnnek kell-e tekinteni. 

Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával feminizmustörténeti sorozat indul, amely minden héten egy újabb epizódban meséli el az emancipáció történetét a XVIII. századtól napjainkig.