Archívum

Anya dolgozik. Apa nem dolgozik - mondta a kis Luca a kasszásnéninek.
- Jó, hát van ilyen - válaszolta a kasszásnéni Lucának.
- Apa tegnap felgyújtotta Anyát a kertben - folytatta Luca a beszélgetést, a kasszásnéni pedig ezen a ponton legalább egy percig nem szólalt meg, csak levegő után kapkodott. Többek között ennek a sarki ábécében lezajlott beszélgetésnek a háttértörténetét is elmesélte Gavalda Kinga kaszkadőr az adásban. Spoiler: senki sem sérült meg.

Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Tizenhét évesen költözött ki az Egyesült Államokba. Mississippiben a lányok egyharmada gimnázium végére már megszülte 5-6 gyereke közül az elsőt. Ő is megházasodott, de végül egyedül ment Floridába. Majdnem 15 évig élt Amerikában, ezalatt a bébiszitterkedéstől eljutott a saját tulajdonú ingatlanokig. Most egyedül próbál örökbefogadni Magyarországon. Hisz benne, hogy sikerül. Sikerülhet, hiszen túlélt egy siklóernyős zuhanást, amiből gerincsérülése ellenére felállt. Egy erős nő különleges története az Uniszexben.

Kósa Brigitta szülésznőként dolgozott a tököli börtönben. Segített olyan kismamát a szülésben, aki előző babája meggyilkolásáért ült. De olyat is, aki férjét szúrta le. Valójában mindkét nő bántalmazott áldozat volt. 

Felírta a táblára, hogy itt leszek, aztán három órán keresztül bolyongott a folyosókon. Amikor ki kellett volna lépnie az ajtón, földbe gyökerezett a lába. Így emlékszik vissza Pankotai Lili az utolsó napra, amit egykori iskolájában töltött. Az intézmény ellen pert nyert, de a rendhagyó „ballagás” még most is fájó emlék Lili számára. Bántásról, szókimondásról, igazságról, fiatal lányságról, tervekről, félénk és kontrollra vágyó fiatal fiúkról is szó esett Pankotai Lilivel az adásban.

"Engem Orbán Viktor győzött meg, hogy bele kell állni a politizálásba, azzal, hogy azt mondta, az nem való a nőknek" - mondja Cseh Katalin. Rendszeresen kap fenyegető kommenteket, kéretlen képeket nemiszervekről. Egyébként ez nem csak Magyarországon történik meg a nyilvánosságban dolgozó nőkkel, európai képviselőtársai ugyanerről számolnak be. 

Mit kell eltűrnie egy nőnek, ha politikus? A Momentum korábbi EP- képviselőjével, Cseh Katalinnal beszélgettünk.

Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Belügyminisztérium Egészségügyi Közlönye február végén adta közre a megújult szülészeti irányelveket. A kidolgozásban résztvevő szereplők között feltüntette a Másállapotot a Szülészetben! mozgalmat, de valójában a mozgalom tagjait nem vonták be az irányelvek előkészítésébe. Miért került ki az ambuláns szülésre vagy a szülés alatti kommunikációra vonatkozó pont? Mit jelent az, hogy kerülni kell a felesleges személyek jelenlétét a szülőszobán? A gyakorlatban mi valósul meg a szülészeti irányelvekből? És miért nem kérdezik meg az érintetteket? Erről beszélgettünk az adásban Garai Mixivel a Másállapotot a Szülészetben! mozgalomtól.

"Fájdalmak közt gyereket szülök, aki a te neved viseli. Halálodig főzök rád, takarítok, mosok teregetek. Tanácsokkal látlak el, gondoskodom rólad, ha beteg vagy, szüleimről, s szüleidről, nem ismerem a fáradtságot." Amiről Kollár-Klemecz László a Háziasszonyok dalában ír, azt egyszóval úgy mondjuk, láthatatlan munka. A nők vállára nehezedő teher, amikért sokszor sem fizetség, sem elismerés nem jár. Hogyan látja a nők helyzetét egy férfi, aki dalszövegeiben és könyveiben is gyakran ír a nőkről? Az adás egyik vendége Kollár-Klemencz László volt. 
Az adás második felében pedig Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

Illegális nemátalakító műtétek, kiskorúakon végzett beavatkozások, a transznemű közösség ellen irányuló propaganda, kórtermekben rejtegetett nővé operált férfiak. Csak néhány szárnyra kapott hír és olvasat a Kiskunhalason transznemű pácienseken végzett műtétekkel kapcsolatban, ami az elmúlt hetekben megjelent cikkek nyomán bejárta a sajtót. Mi történt valójában a kiskunhalasi kórházban? A Kiskunhalason operált, nevét és arcát is vállaló Magasházi Mónika az beszélt a részletekről.

Mi történik az állami gondozásban? Hogy működik a gyermekvédelmi rendszer? Minden esetben a gyerek érdekeit szolgálja-e a gyermekvédelmi szabályozás? Hogy működik egy lakásotthon? És miért jó sok esetben, ha már a családdá válásban is szakember segít? Az adásban Regős Judit szociálpolitikust, gyermek-és családvédelmi szakértőt kérdeztük. 

Az Uniszexben kollégánkkal, Bartus Marcival beszélgettünk gyereknevelésről, örökbefogadásról, annak illegális formáiról, gyűlölködésről és hazaszeretetről. Nemzetközi kitekintésként pedig sorra vettük, hogy a világ különböző országaiban hogyan bünteti a törvény a meleg kapcsolatokat, miért érinti ez sokkal inkább a férfiakat, és hol legális az örökbefogadás azonos nemű párok számára is.

Az adás első felében ezúttal nem a bántalmazott nőkről, hanem a bántalmazott férfiakról beszélgettünk. Hogy bántalmaz egy kapcsolaton belül a nő? Miért marad benne egy ilyen viszonyban a férfi? Milyen szerepe van az ilyen kapcsolatokban a pénznek, a szexnek, a a becsmérlésnek és a gyerekeknek? Az adás második felében pedig a ma már népbetegségnek számítő endometriózisról beszélgettünk Dr. Bokor Attila szülész-nőgyógyásszal.

A kínai kultúrában, ahogy sok minden egyéb, a szeretői viszonyokhoz való hozzáállás is más, mint nálunk. Fejlődő iparág a szerető-elűzés. Üzleti vállalkozások szakosodnak arra, hogy a megcsalt fél megbízásából beépüljenek egy-egy családba és minden lehetséges eszközzel a szerető eltávolításán, a házasság helyrehozásán dolgozzanak.

Dokumentumfilm is készült erről a jelenségről, ennek apropóján beszélgettünk az adásban dr. Árkovits Amaryl pszichiáterrel viszonyokról, megcsalásról, párkapcsolati krízisekről, kínai és magyar kultúráról.

Örökbefogadás, meddőség, abortusz. Mind olyan témák, amik egy párkapcsolat mindkét tagját érintik. Ha fogantatás, gyerekszületés vagy nemkívánt terhesség a téma, mégis mindig inkább a nő kerül középpontba, hiszen az ő testéről és a konzervatív felfogás szerint az ő lellkéről van szó. De jól van-e az úgy, ha a férfi nem tud róla, hogy gyereke született? És jól van-e, ha nem tud arról, hogy nem született meg a gyereke? Vajon fel meri-e vállalni a fájdalmát egy férfi, ha nem lehet apa? A Uniszex első felében ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Vendégünkkel, Kökény Tibor pszichológussal pedig pszichológiai kísérleteken keresztül jártuk körbe a férfi tekintélyelvűség társadalmi erejét.

Alsózsolca egy kis borsodi város, ahol a lakosság közel húsz százaléka roma. Az itt élő roma közösségekben a testiség és ennek minden velejárója tabu. Szégyen, ha valakinek nem születik gyereke, kellemetlen a menstruációról, a szexualitásról beszélni, a férfiak nem támogatják azt sem, hogy a nők védekezzenek. A kórházakba szülni érkező nők nem tudják, mi vár rájuk, mi fog történni velük, félnek és sokszor gorombán bánnak velük. Ezek a nők egyedül érkeznek a szülőszobára, sem a férjük, sem a nő rokonaik nem kísérik el őket. Az EMMA Egyesület Közösségi Dúlaszolgálata azért jött létre, hogy ezeket a nőket segítse, védje és támogassa a szülőszobán.

Marci még nem töltötte be a hatot. Pókember rajongó. És a kedvenc szuperhősénél is nagyobb hős. Marci még csak 5 és fél éves volt, mikor megelégelte, hogy apukája bántja anyukáját. Eléállt, hogy megvédje. Ő kapta az édesanyjának szánt ütést, amitől napokra kómába esett. A teste végül felépült és most már a lelke is gyógyulóban van, ahogy anyukájának és testvéreinek is. Mostanra egy védett lakásban vannak, új életetet kezdtek, de Eöry Mercédesz, az Angyaljárat Alapítvány alapítója még most is eltesz minden pókemberes játékot és ruhát a kisfiúnak, akit csak úgy emlegetnek, a kis Pókember. Az ő történetéről és az Angyaljrat Alapítvány bántalmazott és mélyszegénységben élő nőket segítő munkájáról volt szó az adásban.

Merevedési zavar. Ciki? Tabu? Arcpirító? Felháborító, ha beszélünk róla? Beszélhet erről egy nő? És beszélnek róla a férfiak? Á, ez csak időskorban fordulhat elő - legyintenek sokan. Pedig a 40 alatti férfiak 10 százalékát érinti a proléma. Kellemetlen, hiszen a férfi attól is férfi, hogy bármikor képes teljesíteni az ágyban, legalább is ezt halljuk mindenhonnan. Füredi Krisztián pszichológussal a merevedési zavar lelki hátteréről, Nádas György urológussal pedig az egészsügyi okokról beszélgettünk.

Az adás második felében pedig arról volt szó, hogyan vélekedünk mi a magyarok a Veszprémi Törvényszék döntéséről, ami alapján transz nőknek is jár a Nők 40 kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.

Miért több a nárcisztikus férfi mint a nárcisztikus nő? Hogyan műkűködik egy kapcsolat, amiben az egyik fél nárcisztikus? A nárcisztikus fél tudatosan manipulál? Miért nincs összhangban az, amit mond azzal, amit tesz? Miért nincs egy nárcisztikus emberben empátia, fejleszthető-e ez a készség? Miért retteg egy nárcisztikus ember az érzelmektől és az intimitástól? És honnan tudhatjuk, hogy nárcisztikus emberrel van dolgunk? Az adásban a nárcisztikus személyiségzavart jártuk körbe Kökény Tibor pszichológussal. Az adás első felében pedig kiveséztük Tóth Evelin operatőr történetét, aki 10 évig forgatott pornót, mert nőként más lehetőséget nem kapott a filmes szakmában.

Míg egy ADHD-s fiút gyakran rossznak, agresszívnak, kezelhetetlennek bélyegeznek, addig egy ADHD-s lányra inkább azt mondják, cserfes, álmodozó, nyüzsgő. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart épp ezért sokszor csak felnőtt nőknél diagnosztizálják. És valóban, a lányok sokkal jobban maszkolnak, vagyis könnyebben nyomják el saját személyiségüket, hogy alkalmazkodjanak a társadalmi elvárásokhoz. Hiszen a lányoknak viselkedniük kell. Mit kezd a közoktatás a sajátos nevelési igényű gyerekekkel? És hogy lesz igazi szövetség egy ADHD-s gyerek és a kisfia miatt felnőttkorában szintén ADHD-val diagnosztizált édesanyja között? 

A magyar vállalkozőnő sztereotíp képei az emberek többségében: dúsgazdag férjek feltöltött szájú kamu üzletasszonyai, akik kamu cégeket vezetnek kamu mosollyal, kamu bérért. A szülési szabadság alatt hobbijukat önmegvalósítássá avanzsáló, az alkalmazotti létbe visszatérni nem akaró háziasszonyok, akik tortát sütnek, ruhát varrnak vagy gyerekbarát kávézót nyitnak. A minden lében két kanál, nagyszájú, törtető karrierista nők, akik férjeik anyagi hátszelén megkapaszkodva érnek el sikereket. És mi a valóság? Az, hogy a nőket sok esetben szülés után nem veszik vissza korábbi pozíciójukba, nem találnak 6 órás munkát, ami mellett a gyerekeket is tudnák menedzselni, az állásinterjúról azonnal kiesnek, ahogy kiderül, hogy gyerekük van, vagy terveznek még gyereket. A magyar vállalkozónők többsége kényszervállalkozó, kevésbé hitelképes mint egy férfi, önmegvalósításuk, karriercéljaik háttérbe szorulnak és a felmérések szerint a házasságok többségében alulmaradnak férjükkel szemben, ha saját lábukra szeretnének állni. Ráadásul nem csak a nőkre, de a férfiakra is igaz, hogy Magyarországon állami oktatás keretein belül az emberek mindössze 16 százaléka tanul bármiféle vállalkozásimeretet. Az adás vendége Keveházi Kata, a Vállalkozónők Világnapjának magyarországi nagykövete.

Tegyük fel, hogy egy súlyos egészégügyi problémával kórházba kerülünk, és választhatunk egy női és egy férfi orvos között. Vajon az emberek többsége melyikükre bízná az életét? Maradhat-e egy alapvetően szelíd személyiségű nő önmaga, ha tudományos területen dolgozik, vagy keménynek kell látszania, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék? A reklámok, médiaszereplések többségében egy férfi vagy egy női szereplőt tartunk hitelesebbnek tudományos kérdésekben? Nehezebb-e Magyarországon nőként érvényesülni tudományos területen? Hogyan vélekednek a magyarok Karikó Katalin sikeréről, és milyen összefüggés van az iskolázottság és a nők egyenjogúságának elismerése között? Az Uniszexben Bojár Ábellel, az Opinio közvélemény- és piackutató kutatási igazgatójával beszélgettünk.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása soha nem látott humanitárius katasztrófával fenyegette Európát, emberek milliói hagyták el Ukrajna területét pár hét leforgása alatt, többségük nő. A menekülő között rengeteg várandós, kisgyermekes anya érkezett hazánkba. Bár sokan tranzitországként tekintettek Magyarországra, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok tagjai, az alacsony iskolázottságú, mélyszegénységből érkező, főként roma nők számára sok esetben hazánk jelentette a célállomást. Az Uniszex vendégeivel, Iványi Annával és Sárdi Annával, az Emma Egyesület munkatársaival a legkiszolgáltatottabb háborús ménekült nők helyzetéről beszélgettünk.

Prostitúció akkor és most. A leánykereskedők többek között épp a rendőrkapitányságon hálózták be a lányokat, akiket Budapest több mint 100 bordélyának valamelyikébe vittek dolgozni. A főváros legsikeresebb madamme-ja az akkori rendőrfőkapitány felesége volt. Ugyan nyíltan nem beszéltek róla, de a férfiak fizetett szex iránti igénye teljesen hétköznapi volt az ezerkilencszászas évek első feléig, amikor még a prostitíúció is legális volt. Az egykor hírhedt bordélyházakban ma múzeumok, színházak működnek, sőt luxusapartmanokat is vásárolhatunk bennük. Vendégünk Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? társalapítója.

Az északkeleti irokéz indiánoknál a nők kontrollálták a poiltikai, gazdasági döntéseket és a nők tanácsa vétózhatta a férfiak tanácsát is. Bár a legtöbb közösségben tabu, a navahóknál a nők beavatási szertartásakor ma is ünneplik a menstruációt. A tanzániai hadza közösségben a nők is ugyanúgy vadásznak mint a férfiak. Ahogy Európában és a fejlett társadalmakban gyakran, nálunk Magyarországon még 2024-ben is megmaradtak olyan mítoszok, amik a férfiak felsőbbrendűségét erősítik. Hogyan befolyásol bennünket Ádám és Éva története? Hogy alakítja a nemi szerepekkel kapcsolatos gpndolkodásunkat, amit az ősemberekről tudunk? Mária Terézián és az egri nőkön kívül miért nem említenek cselekvő női alakokat a történelem könyvek? Miért lehet, hogy egyetlen magyar papírpénzen sem szerepel nő? Az adás vendége Kiss Máté kulturális antropológus.

Az Uniszexben a terhesgondozás magyarországi története volt a téma, emellett beszélgettünk a szülő nő és a szülést levezető szakemberek jogairól és kötelezettségeiről és arról, hogy mi a nőgyógyász álláspontja a szülészetet érő kritikai hangokról, traumatikus élménybeszámolókról. Vendégünk Dr. Kiss Attila, szülész-nőgyógyász.

Ha egy forgalmas út túloldalára aluljárón és zebrán is vezet át út, nőként vajon melyiket választjuk? Persze, hogy a zebrát. És hogy védjük meg magunkat, ha egy zsúfolt buszon fogdosnak, zaklakatnak, és senki nem tesz semmit? Hogy jutunk át egy totyogóval és egy csecsemővel 20 másodperc alatt a zebrán? És át lehet-e úgy alakítani egy várost, hogy a nők szempontjait is figyelembe vegyük? Az Uniszexben a nőbarát város koncepciójáról beszélgettünk Győr Ágnessel, a Demnet Alapítvány munkatársával.