Archívum

Két kávézó. A Nem adom fel Budapest első, fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója és catering szolgáltatója. Itt olyanok látnak el bennünket finomságokkal és kedvességgel akik másutt nem találnak munkát – holott nagyon is jól tudják a dolgukat. Az Alzheimer Café vendégei pedig demens emberek, akik napi néhány órára jól tudják itt érezni magukat – és a hozzátartozóik is levegőhöz jutnak. Akiknek szintén jut rendszeresen segítő szó.

Akikkel beszélgettünk:

Tomi, Anna, Tunyogi Szilvia, a Nem adom fel kávézó üzletvezetője, Zsuzsi, Eszter, Judit, a konyha vezetője, Dalma, Barbara, Tamás, Zsuzsanna, Anna Zita, Kishalmi Krisztina, rehabilitációs mentor tanácsadó

ÉS:

Katonáné Jordáki Ildikó, a Göncz Árpád szociális intézmény területi egység vezetője a XV. kerületben 

Ovisok az idősotthonban, nyugdíjasok a tanodákban, multicégek csapatépítői hajléktalanoknál, diákok az állatmenhelyeknél – önkéntesként. A civil szervezetek nem állnak nagy becsben a NER világában, de sokan vannak, akik az ellenszél ellenére azért dolgoznak, hogy egy olyan világot építsünk, ahol a segítőkészség fontos. Annak is, aki ad, és annak is, aki kap valami pénzben ki nem fejezhető értéket.

Vendégem: Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője

Zavarba ejtő bámulás, szexista viccek, szexuális tartamú megjegyzések, valamint nemkívánatos fizikai közelség, érintés. Nincs benne senkinek a fizetésében, hogy a munkahelyén eltűrjön bármi fajta személyes zaklatást, célzást, a magánéletére, a kinézetére való utalást. Márpedig ez igencsak gyakori – derült ki egy nemzetközi felmérésből.

Vendég:

Sebestyén Andrea Jogász, tréner és coach, a szexuális zaklatások szakembere

Hetven a harminchoz. Mondja Nagy Balázs, aki tini korában veszítette el egy betegség miatt a jobb lábát. Lehet, hogy az eredeti lehetőségei közül sokat veszített, de azt a megmaradt harminc százalékot megpróbálja százra kiegészíteni. És erre vannak módszerei, van tudása, mondanivalója, és derűje is. 

MáSzínház – egyolyan társulat, ahol értelmi fogyatékkal élő és autista kollégák játszanak együtt képzett színészekkel. Hiszen mindenkinek joga van megmutatni a tehetségét. És hogy ez minél láthatóbb legyen, kampányba is kezdtek.

ÉS:

Érkezik az idén alapított Fekete-Nagy Miklós díj. Egy hajléktalan aktivistáról nevezték el, és a szociális munkában jeles tevékenységet végzők kaphatják majd meg. Az utcajogászok alapították -na de kik ők, és miért áldozzák tudásukat és idejüket erre a cseppet sem egyszerű munkára?  

Vendégeim:

Márton Gábor Csaba

Mesés Gáspár színészek

Magassy Mercédesz utcajogász

A nők elleni, kapcsolati, családon belüli erőszak számos formája: fizika, gazdasági, verbális, érzelmi is létezik. Legtöbbször akkor beszélünk róla, amikor egy tragédia már megtörténik. Holott naponta kellene tennünk valamit ellene. Hogyan?

ÉS:

Érzelmileg, anyagilag és szociálisan is nagyon kiszolgáltatottá válnak azok, akik sérült gyereket nevelnek. Mindenhez, például a fejlesztésekhez is nagyon sok pénz kell –ha ikerpárról van szó, akkor végképp. És van, aki kreatívan próbálja kezelni a helyzetet, például jótékonysági koncerteket szervez.

Beszélgetőtársak:

Dés Fanni, a NANE munkatársa

Patakiné Mészáros Edina, Olívia és Dóra édesanyja

Változott-e valami? Jobban tudja-e a rendőrség és az összes érintett hatóság, hogy mit kell tenni, ha családon belüli bántalmazást észlelnek? Egyáltalán: mi számít bántalmazásnak? Ezúttal a Somogy megyei Csömenden történt csákányos gyilkosság irányította a kérdésre a fókuszt, igyekeztünk a problémát minél árnyaltabban megközelíteni. Akivel mindezt megbeszéltük: Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. 

Ki törődik azzal, hogy egy súlyos beteg gyereknek is legyenek osztálytársai, iskolai élményei? A tanulásnál is fontosabb, hogy a sokszor évekig tartó kezelések miatt ne magányosodjanak el a kis betegek. Meg hogy ne elsősorban betegnek tekintsék őket. Persze ehhez egy-két jó fej tanár, önkéntes sem árt.

Vendég: Almássy Mónika, a Kórházsuli vezetője

Zajlik a tavaszi nagytakarítás, van ahol sietve mennek elébe a később felmerülhető problémáknak. Veszprémben egy ellenzéki, és kormánypárti, és egyáltalán: mindenféle fiatalokat is támogató alapítvány vezetője egy reggel arra ébredt, hogy a munkájának tizenöt éve otthont adó épület ajtaján lecserélték a zárat. A Lélektér Alapítvány az európai értékek, alapvető emberijogok és egyenjogúság, valamint a civil törvényt maga előtt vizionálva működött. És fog. Maximum hajléktalanul.

Vendég: Takáts Emese, a Lélektér Alapítvány elnöke

A gyermekvédelemre való hivatkozás nagy divat a politikában –a valós problémákkal való szembenézés annál kevésbé. Két jellemző történetet elevenítünk fel. Magyarországon az európai adatokhoz képest is egyre több gyerek hagyja el idő előtt az iskolapadot. Szakemberek vannak, nekik már az is nagy segítség volna, ha az állam nem szólna bele az oktatásba – mondja Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró, pszichológus Apor Vilmos főiskola oktatója.

ÉS

Egy leukémiás, vagy rákbeteg gyerek a családokat érintő legnagyobb kihívások közé tartozik. Elsősorban civil segítségre számíthatnak. Egyikük Meskó Andrea, a Gyermekleukémia Alapítvány vezetője. 

Otthonuk egy szépen alakuló vályogház Csobánka romák lakta övezetében. Csecsemőktől középiskolásokig számos gyerek kap itt segítséget ahhoz, hogy esélyeik egyenlőek, vagy legalább egyenlőbbek legyenek azokéval, akik jobb körülmények közé születtek. A Csodaműhely Egyesület a szülők kezét is fogja. Akikkel megismerkedhetünk a csapatból: Sásdi Mária jogász, alapítvány önkéntese.Bakti Éva művészetteraputa, Kun László önkéntes, amúgy önkormányzati képviselő,Toldiné Várhegyi Szilvia, szülő, és az alapítvány irodavezetője, Bakó Boglárka antropológus, tudományos kutató, az egész történet megálmodója, és Bacsa Judit, koragyermekkori fejlesztő.

Tizenkét gyerek egy csoportban, harminc-negyven egy állami intézményben – nekik különböző okok miatt nem adatott meg, hogy családban nőjenek fel. A Világszép Alapítvány megpróbál mindent, hogy érzelmi biztonságot, esélyt adjon az állami gondozásban élő gyerekeknek. Önkéntesekre támaszkodva.

Akik erről beszámoltak: Szekér Anikó közgazdász és Oszlánci Manó, állami gondozásban felnőtt fiatal, a Világszép Alapítvány önkéntesei és Marton Kriszta, a Világszép Alapítvány vezetője. 

Mit jelent kritikai pedagógia? Mi történik azokkal a fiatalokkal, akik szakképzésben kötöttek ki, de szeretnének többet tudni a világ dolgairól annál, amennyit megkapnak az iskolában? Hogyan lehet őket megtanítani arra, hogy ők is beleszóljanak a közéletbe, persze kritikusan gondolkodva?

Vendégek: Ihász Orsolya és Sikó Napsugár, a Deviszont Közösségi Tér munkatársai.

A helyszín Marosvásárhely, a beszélgetőtárs Smaranda Enache. Ő több nyelven beszélő, sok kultúrában átjárhatóságot kereső tanár és emberi jogi aktivista, az elsősorban kisebbségi kérdésekben tevékenykedő a ProEurópa Liga társelnöke. Szó volt múltról és jelenről, megkérdeztük azt is: hol látható és hol nem annak a küzdelemnek az eredménye, amelyet a békés emberi viszonyokért folytatott. 

Emberek, épületek, kultúra, állatok, környezet, megannyi ügy, amely mellé odaállnak. Idejüket, tudásukat, lelküket és sokszor pénzüket teszik bele a közösbe. Az önkéntességről van szó. Marton Kriszta, a Világszép Alapítványvezetője és Szilágyi Judit, a Vigyél Haza Alapítvány önkéntese az adás vendégei. 

Egy leukémiás, vagy rákbeteg gyerek a családokat érintő legnagyobb kihívások közé tartozik. Érzelmileg és anyagilag is rendkívüli megpróbáltatás ez a gyerek, a szülők, nagyszülők, testvérek számára is. Van, ahol a beteg gyerek nagy vágya, hogy legyen egy saját szobája. És beszéltünk olyan édesanyával, aki ikerpárt nevel, és mindkét gyerek beteg. Valamennyien elsősorban civil segítségre számíthatnak.

Beszélgetőtársaim:

László Sándor

Gyárfás Zsuzsanna

Meskó Andrea, a Gyermekleukémia Alapítvány vezetője 

10.692 év. Ennyi időre volna szüksége a legrosszabb állapotban levő vízszolgáltatónak a vezetékek teljes felújítására, ha a mai ütemben haladnak. Az országos átlag amúgy 280 év. Közben rengeteg víz elszivárog, és rengetegen vannak olyanok is, akik nem jutnak hozzá ivóvízhez. A Víz Koalíció éves beszámolóján jártunk.

Akik megszólaltak: 

Litkai Gergely humorista és környezetvédelmi aktivista

Balla Imre, a Víz Koalíció tagja

Arató Gusztávné, Katica, a Roma Női Hálózat munkatársa

Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője

Papp Gergely geográfus, antropológus, , a Pad alapítvány kutatója,

Herczeg Róbert, Tápióbicske polgármestere

Lukács György szociológus, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa

Sándor Kata, a Civil Kollégium Alapítvány kommunikációs munkatársa

Botipilótának készül, Kecskeméten él.  Édesanyja azt mondja: mindenkinek állja a repülőjegyét az első útra, aki segítette ebben a gyerekét. Botinak nehezebb dolga van, mint a többieknek: ő kisember, azaz törpenövésű. Lenne gyógyszer, ami segítene a növekedésben, de sürgősen kellene, még a kamaszkor előtt. A kezelés Magyarországon engedélyezett, de csak külön kérvényre finanszírozott. Boti szülei évek óta várják a kérvény elbírását, körülbelül húsz sorstárssal együtt.

Beszélgetőtársak: 

Dányi Botond, Boti

Kőházi-Kis Margit, a kecskeméti Szent Imre Általános Iskola tanítója, Boti osztályfőnöke

Borics Bettina, Boti édesanya

Varga Mónika, a Kisemberek Társaságának elnöke, kisnövésű kislányt nevelő édesanya

Dolgozni kell és lehet is – egyszerűnek tűnik, ameddig meg nem bonyolítják. A fogyatékkal élő, vagy más gonddal küzdő emberek számára sokszor ez megvalósíthatatlan. Pedig – mondják – ők is adófizető állampolgárokká tudnának válni. Mit dolgozhatnak a vakok és látássérültek, és mihez nem kapnak támogatást?

ÉS:

Autisták számára is lehet munkahelyet teremteni, egy gyógypedagógus édesanya saját fiával együtt tíz autizmussal élő fiatalnak hozott létre szociális farmot.

Vendégek:

Csenkiné Hajdú Erika

Tillmann Zsolt szociális munkás, szociálpolitikus

Joszt László rehabilitációs tanár, szociális munkás, mindketten a Vakok Állami Intézetének munkatársai

Göblyösné László Éva gyógypedagógus, autista gyereketnevelő szülő 

Magyarországon az európai adatokhoz képest is egyre több gyerek hagyja el idő előtt az iskolapadot. A szegényebb környezetben felnövőknek alig van esélyük a továbbtanulásra. Holott szakemberek vannak, már az is nagy segítség volna, ha az állam nem szólna bele az oktatásba – mondja Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró, pszichológus Apor Vilmos főiskola oktatója.

ÉS:

Visszatérő témánk: mit és hol dolgozhatnak a vakok és gyengénlátók? Ezúttal Nyikes Fatime, az Új Látásmód – Budakörnyéki Látássérültek Egyesületének elnökének beszámolóját hallják.

Még csak ráncfelvarrásnak sem nevezhető, ami az elmúlt tizenöt évben a romák oktatási integrációja érdekében történt. Sok gyerek már nem csak az iskolában, hanem az oviban sem találkozhat többségi kortársával, és iskolába menet sok helyen szinte automatikusan megkapják a sajátos nevelési igényről szóló kódot. Ami inkább a hátrányokról szól, mint az igényeknek szóló nevelésről. Ezek a gyerekek maradnak a szegregált oktatásban, és az alacsonyabb szintű oktatásban. Mindösszesen annyi történt, hogy az egykori kisegítő iskolák hangzatosabb nevet kaptak. A megoldást a problémára az Együttnevelés Szövetség keresi.

Vendégeim:

Gyáni Gabriella civil aktivista, tanító,szociális munkás Kalocsáról

Rézműves Szilvia, a Polgár Alapítvány és az Együttnevelés Szövetség szakmai vezetője 

Márcsak azért is érdemes volna a vakoknak munkát adni, mert akkor aófizetőkké válnának – mondja keserűen Csenkiné Hajdú Erika, akinek több mint száz álláskereső levelét utasították el. Holott van szakmája és szívesen tanulna újat is.

ÉS:

A családvédelem változatlanul csak akkor szempont a bíróságokon, ha a kormány által preferált családtípusról van szó. A kétgyerekes Pál Marci, a Szivárványcsaládokért Alapítvány  képviselője azt meséli el: miért utasította el a Kúria egy újabb, az örökbefogadással kapcsolatos keresetüket. 

Makói gyerekek, akik édesanyjuk halála után a végakarat ellenére sem maradhatnak a nagyszüleiknél – az elhelyezési csatározás miatt egymástól is elszakították a testvéreket.

És:

Kárpátaljai menekült gyerekek, akik utcára kerültek amiatt, hogy nem konkrétan harci övezetből érkeztek. Mi történik velük?

Vendégek:

Laurencsik János, a makói gyerekek nagyapja, és az őket segítő Leitner Szilárd Makóról, valamint a menekültek jogi képviseletét ellátó Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki bizottság jogásza. 

Most Alkotmánybírósági beadvány született – kérdés, hogy a több mint egy évtizede folyó jogfosztottság ad-e valamilyen reményt.

És:

Az energiaszegénység egyik lehetséges megoldása volna, ha minél többek hozzá jutnának a megújuló energiaforrásokhoz – például a nap-, vagy a szélenergiához. A kormány igyekszik botot dugni a küllők közé, akkor, ha valaki olcsóbban tudna áramot termelni, vagy fogyasztani.

Vendégek:

Orosvári Zsolt és Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke

Két, hét-nyolc év körüli fiú, magyar népviseletet idéző ruhában, honvédségire hasonlító katonai sapkában Auschwitz kapujában. Kik lehetnek ők, hogyan emlékszünk rájuk? Szó volt arról is: hogy van az, hogy a magyar köztársasági elnök ott van a koncentrációs tábor felszabadítása 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen – és közben az antiszemita bűnökért elítélt Wass Albert szövegeit posztolja.

Beszélgetőtársak:

Gidó Attila történész, egyetemi oktató, a romániai kisebbségkutató intézet Kolozsvárott működő intézményének munkatársa

Eckstein-Kovács Péter Kolozsvárról, ő jogász, volt kisebbségügyi miniszter. 

Akiről beszélünk ma voltaképpen igazi Lúdas Matyi, aki szeretné visszaadni önmaga és mások nevében a hatalom Döbrögijeinek azt, amit elszenvedett. Rokkantnyugdíját, devizahitelét, haszonélvezeti jogát, és nem utolsó sorban maradék egészségét veszítette el a nyírségi Nyulastanyán élő Andrási Sándor, aki még mindig nem hagyott fel a közélet megjavításának óhajával. Ahogy ügyvédje, Kende Péter sem, aki rendszeresen képvisel ingyen rászorulókat, bár egyre kevésbé bízik már az igazság győzelmében.  

A politika mostanában a megértés és elfogadás helyett ellenségként ábrázolja azokat, akik csak másként szeretnének, vagy tudnak élni. Erről Magasházi Mónika transznemű jogi aktivistával beszélgettünk. Majd csatlakozott hozzánk Császár Péter Kornél, azaz Netti. Ő azért keresett meg bennünket, mert női ruhában jár, kettős nemi identitása van, és emiatt rendszeresen bántalmazzák. Mi a teendő Ilyenkor?

„Benned is rejlik egy film” – ezzel a szlogennel ülhetünk be a mozikba január 25-e és február 2-a között a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon látható alkotásokra. Mindez azt jelenti, hogy 60 fesztiválfilm mesél hétköznapi küzdelmekről, vágyakról, hősökről. Az egyik versenyfilmet, a Láthatatlan kötelek címűt Varga Ágota jegyzi, ő két évtizede követi nyomon egy látó gyereket nevelő vak család történetét.

2024-ben legalább kétezer ukrajnai menekült- többségük kárpátaljai magyar -marad ellátás nélkül, mert a kormány úgy döntött, hogy ők nem háborús övezetből érkeztek. Merre lehet kiút, honnan tudnak segítséget kérni azok a civil szervezetek, amelyek lényegében az állam helyett oldják meg azt, hogy lakáshoz, iskolához jussanak a családok, és ne törjön ki újabb szociális katasztrófa. Az állami feladatok azóta is civilekre maradtak, és pillanatnyilag a háború vége sem látszik közeledni.
Vendég:

Bolba Márta evangélikus lelkész, a Dévai Fogadó igazgatója

Emberek az emberekért - Iványiék

Adomány fenyőfa és színházjegy, több tonna gyümölcs és néhány önkéntes Mikulás, jeles művészek és sok-sok rászoruló- Az Emberek az Emberekért közösség december 22-i, karácsonyi rendezvényén. Hallhatták többek közt Újhelyi Sándort, az Emberek az emberkért közösség társalapítóját, Tóti Károlyt, a Vöröskereszt civil önkéntesét, Kovács István Ádámot, azaz Ádi bohócot, Öcsi Szendó TikTok csapatát, Bangó Attila Indián szociális munkást, Kukorelly Endre írót és az özvegy Bartos Tivadarné, azaz Marika néni álnéven is publikáló Sebestyén Józsefet is.

Január a krízisek hónapja lesz –mondják mindazok, akik odafigyelnek a rászorulókra. Például azoknak a kisnyugdíjasoknak, akik december elején megkapták a járandóságukat, de csak január közepén csenget újra a postás, hat hétig biztosan nem tart ki a pénzük. A Civil Bázis krízisalap létrehozásával próbálja meg megelőzni az ebből adódó tragédiákat.

És:

Anyák ezrei, akik nem kapták meg a csecsemőápolási díjat, hacsak nem bírósághoz fordultak. Most egy törvénymódosítás javít a helyzeten, de visszamenőleg ez sem érvényes.

Vendégek:

Horgas Péter látványtervező, a Civil Bázis alapítója

Szatmári Andrea ügyvéd, önkéntes utcajogász