Trump nemcsak Amerikát, de Európát is megosztja, és így a két kontinenst – Interjú az osztrák föderalista Lukas Mandl európai parlamenti képviselővel

 

Lukas Mandl az osztrák Néppárt képviselőjeként került be az alsó ausztriai parlementbe 2008-ban, volt az osztrák kereskedelmi szervezet főtitkára, és Grasdorf város alpolgármestere is. 2017-ben kezdte meg első mandátumát az Európai Parlamentben és a legutóbbi választások során ismét nyert, újabb ciklust kezdett meg Brüsszelben. 

Lukas Mandl: Az Európai Föderalisták mozgalmának osztrák tagjaival érkeztem Magyarországra, hogy tájékozódjunk a magyar föderalisták helyzetéről és hogy ezeket a kapcsolatokat erősítsük. Régóta vezetem az osztrák föderalisták mozgalmát, és számos európai országgal tartjuk a kapcsolatot, hogy építsük ezt a családot, hogy az emberek érezzék, a föderalisták a hagyományostól eltérően aggódnak az emberekért és másképp gondokodnak a megoldásokról is. Az Európai Unióban is erősödik ez az irányzat, amely számunkra az EU jövőjét is jelenti, mert az emberekről való gondoskodás reformokat követel Brüsszeltől is.  

Csernyánszky Judit: Könnyű dolga nincs velünk itt, Magyarországon, mert nálunk ez a mozgalom, mondhatni gyerekcipőben jár, noha 2013 óta létezik, de nagyon nehéz meggyőzni bárkit is erről a mozgalomról egy olyan országban, ahol a szuverenitásvédelem körül forog az európai mentalitás. Miközben persze ez csak a látszat

L.M.: A mi munkánkat vagy az eredményeinket nem a mennyiség, hanem a minőség határozza meg. Ugyebár ez nem egy olyan politikai mozgalom, amely pártokban gondolkodik és szerveződik, hanem eszmei, ideológiai rendszer, s talán ezért is nehéz számszerűsíteni a tagságot. Alapvetően civil szerveződések képviselik ezt a mentalitást, ami az európai integrációt és az egységesség eszméjét testesíti meg. S ha ebből a szempontból nézzük a föderalistákat, akkor elvileg sok tagunk lehet akár itt is, Magyarországon. 

Cs. J.: Az Orbán-kormány rendre gondoskodik arról, hogy az Európai Unió fekete báránya legyen. A kritikákat nemcsak hogy jól tűri, de még rá is tesz a kormányfő egy-két lapáttal. Lásd a magyar jogállam helyzetét, amelyik 2018 óta központi téma Brüsszelben. Mint föderalista, hogy látja hazánk helyzetét az EU-ban? 

L.M.: Azt gondolom, aki az Európai Uniót akarja megreformálni, annak tenni is kellene érte valamit és nem ellene cselekedni. Az önök országa alapvetően EU-párti, és éppen ezért megérdemli minden egyes magyar állampolgár, hogy a lehető legstabilabb képviselete legyen az Európai Parlamentben. Ugyanakkor nem vonom kétségbe azt sem, hogy az uniós alapokmány maga is reformra szorul. 

Cs.J.: Én azt gondolom, reformok ide, reformok oda, a magyar kormány, mint ahogy most, akkor sem lenne tekintettel törvényi és egyéb erkölcsi kötelezettégeire. Különösképpen akkor, ha a föderalizmus megerősödne az EU-n belül. 

L.M.: Mint föderalista nem vagyok tekintettel egy országra vagy egy kormányra sem, én az európai állampolgárokat képviselem, más dimenzióban látjuk a jövőt. Ugyanakkor, ha a magyarok jobb életet akarnak a fiataloknak, a következő nemzedéknek, akkor döntsenek erről a 2026-os választáson. S itt csak azt tudom hangsúlyozni, hogy a demokrácia elvét a liberálisok tudják a legautentikusabban képviselni. Illiberális demokrácia azért nem létezik, mert ahogy a nevében is van, az illiberális nem szabadságelvű. Márpedig enélkül demokrácia sem létezhet. 

Cs.J.: Mint az Európai Néppárt uniós parlamenti képviselője, hogyan tudja ezt a közösséget politikájuk helyességéről meggyőzni? 

L.M.: El kell mondjam, hogy kiváló a kapcsolatunk magyar barátainkkal az Európai Néppártban, a Tisza pártot testvérpártunknak tekintjük. A Tisza párt, meggyőződésem, tényleg jobbá akarja tenni az ország életét, és minden magyart akar maximálisan képviselni az EU-ban is. Ők nem a maguk személyes érdekeit akarják érvényre juttatni, hanem igazi népképviseletet kialakítani. 

 

Cs.J.: Ausztriában önöknek sincs egyszerű dolguk az erősödő jobboldali szélsőségesekkel, sőt a szomszédainknál is egyre jobban izmosodik ez a tábor, lásd a szlovákokat, a németeket.

L.M.: A szélsőségesség az egész világon fenyegetést jelent a demokráciánkra, a szabadságunkra és minden egyes emberre. S amikor erről beszélek, akkor nem mint politikus, hanem mint egyszerű állampolgár mondom el a véleményemet. Mert a radikalizálódás – függetlenül a politikustól vagy az általa képviselt politikától – mindenkire hatással van. A szélsőjobb megosztást hoz az országra.  A jelenlegi amerikai vezetés megosztja az országot, de sajnos Trump politikája megosztottságot hoz az Európai Unióban is, megosztottságot a két kontinens között, és ennek hatására a szélsőségesek megerősödtek az Európai Parlamentben is. És itt nemcsak a jobboldalra gondolok, a szélsőbal is erősödik nálunk. Ausztriában jó pár éve mi is ezzel küzdünk. Grazban odáig fajultak a dolgok, hogy kommunista polgármestert választottak. Mert a gazdasági nehézségekre populizmussal válaszolnak, amit elhisznek a szavazók. 

Cs.J.: A populizmussal szembeszállni egyre kevésbé sikerül, sőt a tendencia épp a fordítottja annak, amit szeretnénk. A populizmus jelentette kérdésekre még több populizmus a válasz. 

L.M.: Nem kell rájuk fókuszálni, sokkal inkább mellőzni kell, s úgy cselekedni, hogy az emberek a saját bőrükön érezzék, a populisták népszerű narratívája helyett mi teremtjük meg a jobb életkörülményeket és tesszük rendbe a gazdaságot. 

Cs. J.: Ön elnöke az amerikai-transzatlanti zsidó bizottságnak, amely európai-amerikai és izraeli háromszöget feltételez. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az EU-ban Ön képviseli a zsidó érdekeket? 

L.M.: Az izraeli közösség transzatlanti barátai a parlamentek közötti együttműködés szervezete, aminek hat éve vagyok az elnöke, és amely valóban az ön által említett három közösséget fogja össze. A növekvő antiszemitizmussal szemben a mi érvünk az, hogy ha egy országban, egy kontinensen erősödik az antiszemitizmus, akkor ennek arányában lesz egyre rosszabb az élet, legyen az egy ország vagy egy kontinens.  Az antiszemitizmus minden ember életére kihat vagy így, vagy úgy, attól az egész társadalom szenved. Az antiszemitizmus ellen küzdeni nem a politikusok kötelezettsége, hanem minden állampolgáré, aki józan értékrendet követ, aki tiszteli mások szabadságát. 

Megkerestük az Európai Föderalisták Uniójának magyar szekciós vezetőjét is, Nagy Esztert, aki 12 évben át diplomataként dolgozott. 

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)