„Klubrádió
A lényeg

Putyin “győztes Hitler akar lenni” – A Political Capital konferenciája az Ukrajna elleni orosz háborúról (Mérő Vera összefoglalója)

5/03/2022 17:53

| Szerző: Mérő Vera/Klubrádió

A Political Capital elemző cég által rendezett konferencián igazán átfogó kép rajzolódott ki az Ukrajna elleni, tragikus orosz háborúról. A résztvevők a beszélgetés során Oroszország Ukrajna elleni támadásának katonai, humanitárius és nemzetközi következményeit vitatták meg, illetve kitértek a háborúval kapcsolatos dezinformáció témakörére is.
A panelbeszélgetés résztvevői: Bendarzsevszkij Anton – kutatási igazgató, Danube Institute, Krekó Péter – igazgató, Political Capital Institute, Nepop Ljubov – Ukrajna budapesti nagykövete, Rácz András – biztonságpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A moderátor Inotai Edit – újságíró volt.

Elsőként Nepop Ljubov számolt be arról, hogy fest a helyzet jelenleg Ukrajnában. Elmondta, hogy az orosz haderők szándékosan választanak olyan célpontokat, amelyek bombázása kétségkívül a civil lakosság elrettentésére irányul. Szülőotthonok, a harkovi egyetemi város, lakóépületek váltak célponttá - távol bármilyen katonai objektumtól. Sőt, a menekülő családok sincsenek biztonságban az orosz tüzérségtől.

A nagykövet szerint Putyin kimondottan a második világháborús náci nyomvonalon halad. Sokatmondó példa, ahogy az “Ukrán kérdés” (vö: “zsidókérdés”) megoldásáról beszél. Nepop kimondta, hogy szerinte a harmadik világháború máris elkezdődött, mégha a nyugati hatalmak ezt egyelőre nem is akarják látni.

Rácz András ezt követően elmondta, hogy jelenleg nem látszik, mi állítaná meg az orosz haderőt, az ukránok Zaporizsje irányában gyűrűbe kerülhetnek, klasszikus hadászati bekerítés történik. Az oroszok Mariupolt első lépésként Donyeckhez csatolnák, mivel szerintük oda tartozik. Az, hogy Ukrajna kitart, és például Herszon egy egész hétig tartotta magát, elképesztő katonai teljesítmény.

Az ukránok az orosz hadoszlopok előtt felrobbantották a vasúti összeköttetést, a hidakat, - az orosz haderő logisztikája vasúti alapú -, ezeket az oroszok pár napon belül helyreállíthatják, és megkezdhetik az erőforrásaik pótlását. Ugyan jelenleg a rendelkezésre álló rakétáik hatvan százalékát ellőtték, hamarosan újakat gyárthatnak és megkezdik azok Ukrajnába szállítását.

Rácz elmondta, hogy Harkov és Kijev helyzete nem annyira a szíriai Aleppóhoz, hanem sokkal inkább a boszniai Szarajevóhoz és a csecsenföldi Groznijhoz hasonlítható, amennyiben szabályos városostromról beszélhetünk. A villámháború terve nyilvánvalóan nem jött be, de most következik a hagyományos orosz módszer: a lakosság kivéreztetése. Béketárgyalásra nem lehet számítani, legfeljebb a fegyverszünet jöhet szóba, de a 2014-es tapasztalatok szerint az oroszok egy esetleges fegyverletétel ellenére is agyonlőhetik a magukat megadó ukránokat.

Rácz gyors helyzetértékeléséhez Bendarzsevszkij Anton hozzáfűzte, hogy amint a nagykövet is említette, rengeteg menekülő családra lőttek az oroszok már eddig is, szándékosan választanak célpontul lakóépületeket, miközben állandósultak a légitámadások. Mindez félreérthetetlenül afelé mutat, hogy Putyin a civil lakosságon keresztül próbál nyomást gyakorolni, aminek meg is van az eredménye. Harkovban például a lakosság bármi áron, de a háború végét akarja.

A térség szakértője szerint Putyin igazi ellenfele az idő, hiszen felfoghatatlanul sok pénzt emészt fel minden egyes háborús nap, és lassanként az orosz lakosság is kezdi felfogni, hogy ez nem "hadgyakorlat". A helyzet azonban az, hogy amíg Putyin nem tud legalább valami részeredményt felmutatni (Harkov bevétele talán ilyen lenne), addig nem fog enyhíteni az katonai nyomáson, sőt, várhatóan csak egyre keményebb lesz.

A Nyugat reakcióiról Nepop nagykövet asszony elmondta, hogy "nagyon sokat tesznek, de nem eleget”. Senki nem hitte el az ukránoknak, hogy Oroszország meg fogja támadni őket, és most bár az ukránok 95%-a hisz a győzelemben, azt is gondolják, hogy csak magukra számíthatnak, mert a Nyugat e tekintetben semmit nem tesz. A nagykövet szerint Putyin egész Ukrajnát akarja elfoglalni, nem lesznek érdemi tárgyalások, mert nincs miről tárgyalni. Az orosz államfő teljes kapitulációt akar elérni, és egész Ukrajnát akarja megszerzeni. Csak a harc marad, és az ukránok készek harcolni.

Nepop utalt arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák lényegében besorozott gyerekek, akik abban a reményben lövöldöznek, hogy Ukrajna idővel feladja a küzdelmet. Az ukránok azonban eltökéltek, de segítség nélkül lényegesen nehezebb helyzetben vannak.

Nepop ekkor olyan, drámaian hangzó kérdéseket tett fel, mint: Mire várnak? Miért nem vezették be előbb a szankciókat? Miért nem akarnak továbbra sem beavatkozni? Március tizenötödike közeledik és miről beszél a magyar kormány, a rezsicsökkentésről?!

Itt hangzott el a sajtó által a panelbeszélgetés egészéből kiragadott mondat: “Stratégiai nyugalom a sírban lesz.” Illetve: “Ha mi elesünk, ti lesztek a következők!” (Feltehetően itt arra célozhatott a nagykövet, hogy Putyin Ukrajna lerohanása előtt az 1997 után csatlakozott NATO tagországok kiléptetését szorgalmazta a katonai szövetségből.)

Nepop hozzátette, az ukrán jóslatok eddig is helyesnek bizonyultak, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem katonákat kér, hanem fegyvereket, és azt, hogy a küldött fegyvereket az érintett felek engedjék a célországba szállítani.

A nagykövet után Krekó Péter arról beszélt, hogy sorra dőlnek le a tabuk (ld. szankciók, Északi Áramlat 2. befagasztása, uniós fegyverszállítás stb.), a Nyugat felébredt, és bár mindeddig "naív" volt, ennek vége. Ennek ellenére továbbra is kér az orosz gázból, de azt talán megtanulta a leckéből, hogy a diktátorokban nem lehet bízni. A magyar álláspontban is komoly elmozdulás történt, elég ha a szankciók támogatására, vagy Ukrajna EU-tagjelölti státuszának támogatására gondolni.

Erre reagálva Nepop megjegyezte, hogy rendkívül sok a szolidaritás, sok az őszinte emberi gesztus, az őszinte cselekedet, és ezt az ukránok nem felejtik el soha. Azonban az idő nem csak Putyinnak, az ukránoknak is az ellensége. Ezért azt kéri, hogy a civil lakosság vonuljon ki az orosz és belarusz követségekhez, az orosz nép álljon ellen, a világ civiljei ne vásároljanak orosz árukat, a cégek pedig szüntessék be termékeik értékesítését az orosz piacon. A nagykövet azt kérte, hogy a szolidaritás gyakorlati legyen, ne csak szimbolikus. Mint elmondta, Magyarországon sokszor emlegetik, hogy ‘56-ban nem segített a Nyugat, ő pedig úgy látja, hogy ez most megismétlődik az ukránokkal. "Most álljanak a jó oldalra, ebben a harmadik világháborúban!” - fejezte be gondolatait Nepop a teremben ülők tapsától kísérve.

Ukrajnai háború/Választás 2022 - Ellenzéki tüntetés a NemBudapest, 2022. március 1. Résztvevők a Nemzetközi Befektetési Bank székháza előtt, a szervező ellenzéki összefogás szerint az orosz kémbank és Putyin ellen szervezett demonstráción 2022. március 1-jén. MTI/Koszticsák Szilárd
 

Ezután ismét Rácz András folytatta, aki kifejtette, hogy most a legfontosabb időt nyerni az ukránoknak, minden nap, minden óra számít. Tény, hogy az ukránok is későn kezdtek mozgósítani, de ma már csak a végeredmény számít, és az, hogy most végre higgyünk az ukránoknak. Rácz itt borúsan megjegyezte, hogy neki sem hitt senki, amikor biztosan állította, hogy itt háború lesz. Putyin szerinte katonai erővel akarja keresztülvinni az akaratát, azonban a politikai hátországa, különösen az orosz nép támogatása elfogyhat mögüle, és pontosan ez az, ami idő kérdése, amiből most nem lehet eleget adni az ukránoknak. Oroszország minden nappal növeli a háború számára horribilis költségeit, és ahhoz, hogy az időt húzni tudjuk, Ukrajnának fegyvert és felszerelést kell adni. Városi küzdelem, utcai harcok robbanhatnak ki, ezrével kell szállítani a páncéltörő rakétákat és gránátokat, légvédelmi fegyvereket (mint teszi azt Németország), hogy az oriosz harci gépeket (repülőket és helikoptereket) le tudják szedni az ukránok. Kézifegyvert, hogy a kilencezer önkéntes katonai szolgálatra jelentkező kijevi civil ne csak a testével védje az országát, felszerelést, hogy ne rohamsisak, golyóálló mellény és mindenféle egészségügyi ellátó csomag nélkül induljanak a harcba. És ami mindemellett a legfontosabb: annyi lőszert kell küldeni, amennyi csak lehetséges. Tüzérségi, gyalogsági lőszert, amennyi csak van. Az ukránoknak jelenleg semmijük nincs, se védőfelszerelések, se generátorok, és lassan ivóvíz sem. Ebben a helyzetben nemcsak a konkrét fegyver jelent segítséget. A status quo, az ellenállás legfeljebb 6-8 hétig tartható fenn, abban kell segíteni Ukrajnát, hogy erre legalább esélye legyen.

Rácz hozzátette, a menekültválság legelején tartunk, a jelenleg menekülők sokszorosára lehet számítani a 44 milliós lakosságú országból. Akkora menekülthullám várható, hogy ennyi emberről a világ legjobban felkészült országai sem tudnának gondoskodni.

A biztonságpolitikai elemző kiemelte, hogy amit bárki megtehet, az a dezinformáció visszaszorítása, gyengítése. Mindenki fel tud lépni az álhírek terjesztői ellen, igen, ellenük, személyesen. Például azzal, hogy aki a putyini propagandát terjeszti, azzal többé senki nem fog kezet ebben az életben. Az álhírek terjesztőit sújtsa a teljes kiközösítés.

Orosz hadművelet
Harkiv, 2022. február 27. Ukrán katonák fegyvereikkel a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/AP/Andrew Marienko
 
 

Bendarzsevszkij Anton elmondta, hogy az orosz nép legfeljebb negyede támogatja Putyint, a lakosság felének fogalma sincs arról, egyáltalán mit művel Oroszország Ukrajnában. Putyin évek óta készült erre a háborúra, ez mára teljesen egyértelmű. Ezért módosított alkotmányt, ezért számolt le az ellenzékkel, hogy a saját hátországát biztosítsa. Például a külföldi ügynöközéssel, hogy aztán egyetlen mozdulattal leválaszthassa az országot a hiteles, tényalapú információforrásokról. (Ezt meg is tette, kezdte csütörtökön a BBC-vel és a lettországi száműzetésben működő Meduzával, majd péntek este lekapcsolta a már eleve korlátozottan működő Facebookot és Twittert is.) Lekapcsolták az Ekho Moszkvit, Oroszország egyik legrégebb óta működő független rádió adóját is. A Roszkomnadzor (a helyi médiahatóság) gyors döntést hoz, és az adott, a Kreml narratívájától eltérő médium máris elérhetetlen az országban.

Aki ma Oroszországban elmondja az igazat, annak 15 év börtönre kell számítania, aki Ukrajnával kollaborál (jelentsen ez bármit is), 20 évet kaphat, aki az utcán tüntet, hét évre búcsúzhat el a szabadságtól.

Krekó Péter elmondta, hogy mivel az orosz dezinformációs infrastruktúra meggyengült (pl. az Russia Today tévé és a Szputnyik nem sugározhat az EU-n belül, és lekapcsolták őket a Facebookról, a Twitterről és a Youtuberól is), az információs hadviselésben leginkább a trollokra és a botokra (mesterséges intelligencián alapuló robotokra) hagyatkoznak. Elképesztő trollhadsereg épült fel a dezinformációra Magyarországon, öt perc alatt ugyanaz a profil hatvan helyre kommenteli ugyanazt, ráadásul ezek a trollseregek koordináltan működnek, és a tevékenységük alkalmas a lakosság összezavarására, főleg, mert a dezinformáció a mainstream politikától kapott támogatással működik, ami ellen itthon nincs a társadalomnak immunrendszere.

Ezek halálosan veszélyes narratívák, amik ellen a Facebook is tehetne többet, hiszen a trollokat nagyon könnyű kiszűrni, és így teljes hálózatokat lehetne lekapcsolni. Nem elég, ha a nagy tech-cégek a hivatalos csatornák (pl.: Russia Today) elérését korlátozza, az oroszbarát hashtageken keresztül (pl. #isupportputin) azonosítható hálózatokra is le kellene csapnia.

Az orosz dezinformáció folyamatosan relativizál: miután már nem lehet nyíltan oroszbarát, most nyugatellenes, oroszellenes szövegekkel lépnek fel. Amit viszont mindenki megtehet: terjeszteni kell az orosz háborús brutalitás képeit.

 Ukrajnai háborúMariupol, 2022. március 2. Orosz támadásban megsebesült embereket látnak el a délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. március 1-jén. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Jevhen Maloletka
 

Rácz megjegyezte, hogy minden információ rendelkezésre állt már a támadás, a háború kitörése előtt, a magyar kormánynak tudnia kellett, mi készül, akár a NATO, akár a honi biztonságpolitikai szakértők prognózisai alapján. A háború nem volt meglepetés.

Orbán Viktor MoszkvábanMoszkva, 2022. február 1. A Kreml által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) tárgyalása Moszkvában 2022. február 1-jén. MTI/Kreml
 

A konferencia vége felé Nepop Ljubov az álhírek visszaszorítását és Európa közvéleményének hiteles tájékoztatását kérte mindenkitől. Szerinte Putyinnak nem pénz kell, nem hatalom (ezekből elég van neki), hanem a történelembe akar bekerülni, “győztes Hitler akar lenni”, miközben Ukrajna "győztes ‘56-os magyar”.

Bem rakpart, tüntetők vonulnak a Bem József tér felé 1956. október 23--án. (Fortepan/Faragó György)
 

Bendarzsevszkij Anton szerint Putyin nem bízott a saját embereiben, senki nem tudhatta előre, mire készül. Szergej Lavrov külügyminszter is legfeljebb a támadás megindításakor, csütörtök hajnalban jött rá, mi zajlik valójában. Legfeljebb Dmitrij Medvegyev volt kormányfő, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese és Szergej Sojgu honvédelmi miniszter tudhatott arról, mi készül, illetve ők lehettek azok, akik mindezt előkészítették.

Oroszország napjaMoszkva, 2019. június 12. Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök koccint az Oroszország napja alkalmából tartott fogadáson a moszkvai Kremlben 2019. június 12-én. Ez a nap az ország nemzeti ünnepe annak emlékére, hogy az orosz parlament 1990. június 12-én kinyilvánította az Oroszországi Föderáció szuverenitását, a Szovjetuniótól való elszakadást. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Druzsinyin
 

Zárásul Rácz Andráskifejtette ki, hogy vélhetően rengeteg civil áldozattal járhat az orosz hadsereg támadása. Figyelni kell azonban a szándékos félrevezetésre is, a zaporizzsjai erőmű, a reaktorhoz tartozó hat blokktól legalább egy kilométerre fekvő oktatóközpont bombázása tipikusan ilyen blöff volt, aminek célja az információs elrettentés volt. (Erre utal az is, hogy amint az Egyesült Államok - válaszul az orosz atomfegyver fenyegetésre - DEFCON 2 szintre emelte a nukleáris készültségének fokozatát, amely hat órán belüli támadást tesz lehetővé, hirtelen csend lett Moszkvában.) Rácz végül megismételte, hogy ez nagyon hosszú, legalább 6-8 hetes menet lesz, és "most szép dolog a lelkesedés, a szolidaritás, de az elit felelőssége, hogy ez ki is tartson”.

Fotó: Pixabay