Lovas Judit: Senki ne gondolja, hogy a bankok önként és dalolva vezetik be a díjkorlátozást

Célba ért a nemzetgazdasági miniszter fenyegetése: sorra jelentik be a bankok, hogy a jogszabályban lehetővé tett inflációkövető díjemelés mértékével csökkentik az ügyfelek költségeit. Csakhogy a legnagyobb tételt a tranzakciós illeték felemelése jelenti, amit viszont a kormánynak kellene elengednie - írta azenpenzem.hu

Nem várták meg a bankok, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beváltsa a fenyegetését és árstopot vezessen be a banki díjakra. A miniszter Facebook- posztban tett „ajánlása” szerint keddig el kellett dőlni, hogy maguktól lépnek-e a pénzintézetek, vagy a kormány beavatkozik.

A kormányzat tette lehetővé, hogy a bankok minden évben az inflációval emeljék meg a díjaikat. Akkor is, amikor 2023-2024-ben ezek 14-15 százalékos emelése voltak. Azt pedig senki nem tiltotta meg nekik, amit nagy előszeretettel csinálnak, hogy mindig újabb és újabb számlacsomagokat vezessenek be, természetesen ezeket már újabb díjakkal, a régieket pedig kivezessék. Ilyenkor az ügyfél nem tud mit tenni, hiszen kikerül a korábbi számlacsomagból - hívta fel a figyelmet Lovas Judit, Az én pénzem főszerkesztője. 

"A  mostani kormányzati fenyegetés célja az volt, hogy az az infláció, amit ki tud mutatni a KSH - és akkor most itt mindenki gondoljon azt, amit akar - az alacsonyabb legyen, hiszen ugye belendült az infláció, már látjuk, hogy némileg alacsonyabb lesz a márciusi, mint akár a februári, vagy a januári, és a banki szolgáltatások díjai a kimutatás szerint több, mint 10%-kal emelkedtek, ez kiverte a biztosítékot Nagy Mártonnál és megtiltotta a bankoknak, hogy az idei díjemeléseket végrehajtsák" - magyarázta a pénzügyi szakértő.  A gazdasági miniszter belengette az árrésstopot is, így a bankok elhalasztották az inflációs díjemelést. Amelyik már lépett, vagy visszatéríti, vagy kedvezményt ad.

Lovas Judit felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi kimutatott infláció 3,7% volt, tehát ha ezt az inflációs díjemelést nem érvényesítik a bankok, akkor nagyon sokkal egyrészt nem vagyunk beljebb, másrészt a bankolás azért drágult meg nem kicsit januártól, mert a tranzakciós illetéket tovább emelte a magyar állam, amiről mindenki tudja, hogy nem a bankok zsebébe megy, hanem az államnak. Ez nagyságrendileg a tavalyi évre 420-430 milliárd forintot jelentett, az idei évre biztos, hogy mintegy 600 milliárd forint körüli értékről beszélhetünk.

Ezt a bankoknak kell beszedni, ezért mindenki nagyon haragszik a bankokra, hogy milyen baromi drágák. Októbertől már a devizaváltásra is van egy tranzakciós illeték. És mivel ez egy adó és lehetőségük is van a bankoknak ezt áthárítani, hiszen nem várhatjuk el a bankoktól, hogy akárcsak a kereskedők az áfát ők fizessék be, mi meg csak a nettót, át is hárítják. A szakértő emlékeztetett, a lakosság esetében januártól, a cégeknél, már tavaly ősszel megléphették a bankok.

Márpedig, ha a cégek költsége emelkedik, akkor emelkednek a szolgáltatásaik árai is, mert ők is tovább fogják hárítani, mint minden mást a vállalkozó. Gyakorlatilag az átlag fogyasztó így többszörösen fizeti meg a tranzakciós illetéket az államnak.

Ezt az idei áremelés elhalasztást be fogják tudni nyelni a bankok, bár soha nem lehet tudni, hogy éppen hol érvényesítik, de például ott, hogy nem adnak látható kamatot a bankbetétekre. 

Megjegyezte, hogy a bankok felé volt egy másik irányú fenyegetés is, hogy ne nagyon szálljanak versenybe, azokért az ezermilliárdokért, melyek most áramlanak ki az állampapírok kamatkifizetéseiből. Ha megnézzük, érdemi kamatajánlat nem érkezett egyik banktól sem, talán egy-két NER-közeli bank merte csak meglépni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva, a műsor második felében. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)