Kordont bontott Magyar Péter a Karmelitánál
15/05/2026 10:59
| Szerző: Klubrádió
A rendszerváltás utáni Magyarországon nincs helye kordonoknak - közölte a miniszterelnök, aki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel és Pósfai Gábor belügyminiszterrel elkezdte lebontani a Karmelita kolostort körülvevő vaskordonokat.
A Magyar Péter videón élőben közvetítette közösségi oldalán az eseményt, ahol azt mondta, a kordon elbontását követően, sok év után végre minden magyar ember szabadon megközelítheti ezt a csodaszép épületet.
Elmondta hétvégente látogatható lesz a Karmelita kolostor, és ezen a hétvégén a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda épülete is a budai Várban.
Magyar Péter közölte: a Karmelita kolostorban hosszabb időre biztosítják a látogatásokat, Rogán Antal egykori minisztériumát azonban csak ezen a hétvégén lehet megnézni, hiszen oda a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársai fognak beköltözni. A látogatáshoz már foglalhatók időpontok az erre a célra létrehozott szabadkarmelita.hu oldalon - mondta, hozzátéve, hogy a két épületet egy látogatás keretében lehet megtekinteni.
Magyar Péter megkezdte a Karmelita kolostort övező kordon lebontását
Budapest, 2026. május 15. Magyar Péter miniszterelnök (b) és Pósfai Gábor belügyminiszter (j2) a Karmelita kolostort övező kordon lebontásán 2026. május 15-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedűs Róbert
Magyar Péter emlékeztetett, volt hasonló kordon 2006-ban több mint fél évig a Kossuth téren, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök műveleti területté nyilvánítatta a Kossuth teret, és több mint fél évig nem lehetett megközelíteni a világ legszebb épületét. Ugyanezt tette Orbán Viktor 15 évvel később 2021-től itt, nem lehetett megközelíteni. Emlékeztetnek rá, hogy 2007 elején Orbán Viktor és a Fidesz képviselői bontották el ott a kordont a Kossuth téren, aztán arra rá 15 évvel hasonló kordonokat építettek itt is, és több más helyen. A rendszerváltás utáni Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, olyan közintézmények körül, amit a magyar emberek pénzéből építettek.
A miniszterelnök azt kérte a rendőröktől, hogy fejezzék be a kordon lebontását majd azt, hogy nyugodtan hagyják a sajtót dolgozni, ne álljanak eléjük.
Vitézy Dávid az épületek kapcsán arról beszélt, hogy az elmúlt években a Hauszmann-terv keretében gyakorlatilag reprezentatív kormányzati épületek létrehozására irányuló beruházási program zajlott a Budai Várban. Ezek a fejlesztések azon kevés projektek közé tartoztak – talán a Kossuth tér környéki beruházásokat lehet még ide sorolni –, amelyeknek nem volt valódi költségvetési korlátjuk: bármilyen nehéz gazdasági helyzetben volt az ország, mindig megkapták a szükséges forrásokat.
Ez azt jelentette, hogy miközben a tegnap a tárcáját átadó Lázár János számos, a közszolgáltatásokat érintő beruházást leállított – a HÉV-fejlesztésektől a kórházépítéseken át sok más nagyprojekttel együtt –, a várbeli fejlesztésekre mindig jutott pénz. Akár Covid-veszélyhelyzet volt, akár háborús veszélyhelyzet, akár gazdaságvédelmi akciótervnek nevezték az adott időszakot, a teljes kormányzati igazgatás újonnan épített vagy jelentős beruházással felújított épületekbe költöztetésére mindig rendelkezésre álltak a százmilliárdok. Arról azonban soha senki nem kérdezte meg a magyar embereket, hogy valóban ezt akarják-e az állam egyik legnagyobb beruházásaként. Nemzeti konzultáció volt szinte mindenről, de arról nem, hogy centrumkórházak vagy a teljes HÉV-felújítás árát költsék-e arra, hogy a kormányzati központ a Budai Várba költözzön - mondta Vitézy.
Hangsúlyozta, a beruházások közül az egyik legfontosabb a Szentháromság téri épület volt, amely ma Belügyminisztériumként működik. Eredetileg Pénzügyminisztériumnak építették és annak is szánták, csakhogy időközben a Pénzügyminisztérium szerepe háttérbe szorult, így végül a belügyminiszter költözött az épületbe. Az épületet a Covid-válság idején építették újjá. A korábban jóval szerényebb formában fennmaradt házat a háború előtti állapotának megfelelő, díszes homlokzattal rekonstruálták. Ez kétségtelenül látványos és elegáns megoldás lett, ugyanakkor kérdés, hogy valóban ez volt-e a magyar állam legfontosabb prioritása. 2021 és 2025 között a magyar gazdaság egyáltalán nem működött, ilyen körülmények között döntött úgy a kormány, hogy megépíti körülbelül 40 milliárd forintból ezt az épületet a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetirodai épülete mellett.
Azt érdemes látni, hogy bár a Budai Várban valódi műemlékek is állnak, ha ezek mellé díszletszerű „álműemlékeket” építenek, az valójában a valódi történelmi épületek értékét is csökkenti. Olyan ez, mintha egy értékes festmény mellé hamisítványt tennének: az eredeti hitelességét is relativizálja. Ez szerintem valós műemlékvédelmi és építészeti problémája az egész várbeli beruházási programnak.
Ráadásul az is jól mutatja, hogy ezek nem valódi régi épületek, hogy amint belépünk a kapun valójában egy kortárs üvegirodaház legmagasabb színvonalú kialakítását látjuk: üveglifteket, elegáns lounge-tereket és modern, A+, vagy akár A++ kategóriás irodai környezetet. Ez az épület gyakorlatilag 2025-re készült el.
Ezzel szemben a mögötte álló Karmelita kolostor valódi történelmi épület. Eredetileg kolostornak épült, később működött benne várszínház és különféle vendéglátóhelyek is. A Magyar Állam ezt alakította át miniszterelnöki központtá, amelynek környékét hosszú időn át lezárták a nyilvánosság elől – egészen addig, amíg most el nem bontottuk a kordonokat - magyarázta az új közlekedési miniszter.
A Karmelita eredetileg nem rendelkezett olyan, a város felé néző reprezentatív erkéllyel, mint a Sándor-palota. Mivel azonban a Sándor-palota a köztársasági elnök rezidenciája lett, a miniszterelnöki központ számára is kialakítottak egy hasonló erkélyt. Ez lett az a helyszín, ahonnan Orbán Viktort korábban Magyar Péter is üdvözölte még ellenzéki politikusként a Sándor-palota felől. Itt Magyar Péter közbeszólt: "Hello, szia, szevasz, van nálatok terasz? Nincsen kincsem, mondd meg anyádnak, vegyen magának, bocsánat" - Vitézy Dávid értette a poént és reagált: "És vett is" - arra utalva, hogy Orbán magának építtette a teraszt.
A másik oldal pedig, a Karmelita kolostor terasza volt.
Emellett jelenleg is számos nagyberuházás zajlik a Budai Várban, amelyek közül innen gyakorlatilag mindhárom jelentős projekt látható.
Az egyik a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója a Dísz téren. Az épület korábban torzóként állt itt, most azonban jelentős kiegészítéssel építik újjá. Ez sem teljesen az eredeti formájában készül el: nemcsak azért, mert modern, XXI. századi építéstechnológiát használnak, hanem azért sem, mert az eredeti épület jóval nagyobb volt. Végül azonban az a döntés született, hogy a miniszterelnöki központot ne árnyékolja be, ezért szűkebb, összetoltabb formában épül újjá. Ugyanakkor a régi hátsó homlokzatát rekonstruálják, így létrejön egy olyan „álműemlék”, amely külső elemeiben emlékeztet az eredetire, valójában azonban egy teljesen új épület.
Ez meglehetősen őszintétlen megoldás, hiszen a turisták, akik majd fényképezik az elkészült épületet, nyilván nem fogják tudni, hogy nem valódi történelmi épületről van szó. Pedig itt is az történik, hogy a valódi műemlékek hitelességét relativizálják. A beruházásra eddig mintegy 60 milliárd forintot különítettek el, és a jelek szerint további forrásigények is felmerültek. A projekt beruházója eddig a Lázár János vezette minisztérium volt, az új kormány azonban átvilágítja a fejlesztést.
A túloldalon ennél is nagyobb beruházás zajlik: a József főhercegi palota újjáépítése. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha egy gyönyörű, eredeti műemléket látnánk, amely akár egy régi képeslapon is szerepelhetne. Az épület valóban létezett korábban, de megsemmisült, és az elmúlt évtizedekben nem állt itt semmi. A mostani palotát teljes egészében újra, a XXI. századi építéstechnológiával húzzák fel.
A projektre eddig 75 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás történt, de már most látszik, hogy ez az összeg sem lesz elegendő. Összehasonlításképpen: ez nagyjából a teljes szentendrei HÉV-felújítás költsége. Az épületnek jelenleg hivatalosan nincs funkciója, vagyis úgy kezdtek bele az építkezésbe, hogy még a végleges alaprajzok sem készültek el. A szóbeszéd szerint a leköszönő kormány az Alkotmánybíróságot költöztette volna ide. Már egyeztetések is indultak arról, milyen szobabeosztást szeretnének az alkotmánybírák, ezt azonban az új vezetés felülvizsgálja. Felmerült az is, hogy az épület inkább kulturális funkciót kapjon, és a nyilvánosság számára is hozzáférhetőbb legyen.
A harmadik, egyben legnagyobb projekt a Budavári Palota rekonstrukciója. Ez valódi műemlék, felújítása azonban szintén vitákat vált ki. A munkálatok jelenleg ott tartanak, hogy az épületet szerkezetig visszabontották, de a további építésre már nem biztosított fedezetet a leköszönő kormány. A most hivatalba lépett kabinetnek kell eldöntenie, hogyan folytatják a projektet. A teljes rekonstrukció költségét mintegy 500 milliárd forintra becsülik.
Ha mindezt összeadjuk, akkor a Budai Várban az elmúlt években elköltött vagy vállalt összeg valahol 500 és 1000 milliárd forint között lehet, inkább az ezermilliárdhoz közelítve. Miközben persze fontos és érdekes kérdés, hogy helyes-e így újraalkotni műemlékeket, vagy hogy bennük melyik minisztérium, hol működjön. A valódi probléma az, hogy eközben a gyermekvédelemre, az egészségügyre, a közlekedésre és a vasútra rendre nem jutott elegendő pénz. Beruházásokat állítottak le forráshiányra hivatkozva, miközben a várbeli fejlesztésekre korlátlanul rendelkezésre álltak az állami források - magyarázta Vitézy.
A mostani kormány szerint ezt a pénzt már nem lehet visszaadni a köznek, hiszen az épületek elkészültek vagy félkészen állnak. Ugyanakkor fontos szimbolikus döntés született arról, hogy ezek az épületek ne maradjanak elzárt hatalmi központok. A kormány társadalmi és szakmai konzultációt indít arról, milyen funkciót kapjanak a Budai Vár felújított és még készülő épületei. A cél az, hogy torzó ne maradjon, a beruházásokat pedig lehetőség szerint költséghatékonyan fejezzék be.