Keresztény Zoltán: Az ország "böcsületét" szerettük volna visszaadni a szovjet emlékmű betakarásával
26/06/2023 18:57
| Szerző: Klubrádió
Egy civilekből álló kis csoport provokációt látott abban, hogy az Ukrajnát megtámadó Oroszország szovjet katonai emlékművet avat Magyarországon. A csoport tagjai, Keresztény Zoltán jogásszal az élükön ezért fekete fóliával takarták be a csákberényi emlékművet. Keresztény úgy nyilatkozott a Megbeszéljük című műsorban, hogy akciójuk a magyar Putyin-párti politikai ellen irányult.
Csákberény a gánti kőbánya és Felcsút közelségében található – helyezte el a térképen Keresztény Zoltán jogász azt a települést, ahol civil társaival egy nemrégiben avatott szovjet katonai emlékművet fóliáztak le. Keresztény leszögezte, sem jogszabályt, sem pedig a magyar-orosz hadisír-egyezményt nem sértették meg azzal, hogy fekete lepellel takarták be az emlékművet.
Keresztény a tagja egy közéletileg érzékeny, civil csoportnak, akikkel közösen találták ki ezt az akciót. Provokációt láttak abban, hogy Ukrajna lerohanását követően másfél évvel az agresszor állam emlékművet avatott fel Magyarországon. Miután úgy látták, hogy erre a provokációra se a magyar állami szervek, se a kormány, se a köztársasági elnök semmit nem reagált, úgy gondolták, hogy nem maradhatnak csendben. "Itt az ideje, hogy kimondjuk, hogy ki a tettes és ki az áldozat" – nyilatkozta Keresztény.
A jogász úgy véli, azzal, hogy a magyar miniszterelnök Putyin oldalára állt, rég nem látott morális válságba taszította az országot. Szerinte el kell utasítani Putyinnal való együttműködést, mert ez Magyarország kárára válik, mind gazdasági, mind külpolitikai téren, illetve a magyar társadalmat is megosztja belülről. "Úgyhogy valamiféle bölcsületet is szerettünk volna visszaadni ennek az országnak az igazat szólva" – fogalmazott.
Keresztény még 2023 elején beadott egy népszavazási kezdeményezést, hogy Budapesten a Szabadság téri szovjet emlékművet takarják le fekete lepellel az ukrán-orosz békeszerződés aláírásának napjáig. Ezt a Fővárosi Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította arra hivatkozva, hogy a főváros tulajdonosi jogából nem következik az, hogy letakarhatja a Szabadság téri szovjet emlékművet – mondta a jogász. Szerinte ennek az a politikai üzenete, hogy a NER, nemcsak a parlamentben, hanem a fővárosban is működik. A népszavazási kezdeményezés megtagadásának jogi szempontból semmilyen valós oka nem volt, politikai akadálya volt ennek: a NER-nek, mint politikai rendszernek nem volt érdeke, hogy ilyen üzenetet küldjünk Oroszországnak, ezért megakadályozták – zárta az interjút Keresztény Zoltán.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. június 26., hétfő 16:45
Riporter: Bolgár György
