Kárpátalja a háborús Ukrajna menedéke – Több mint 145 ezren települtek át a régióba
13/06/2025 06:49
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Kárpátalja viszonylagos biztonsága mágnesként vonzza a Kelet-Ukrajnából menekülőket. Közülük több mint 145 ezren települtek át a háború sújtotta országnak ebbe a legnyugatibb csücskébe, a legtöbben Munkácsra és Ungvárra – olvasható a New York Times újságíróinak kétnapos kárpátaljai útjáról készült terjedelmes, fényképekkel gazdagon illusztrált riportjában.
A cikk felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy Kárpátalja csak a 20. század derekán vált a szovjet Ukrajna részévé – előtte Ausztria-Magyarországhoz, majd Csehszlovákiához tartozott. Ez az épületeken is látszik: a pasztell színű homlokzatok és a macskaköves utcák Bécsre és Budapestre emlékeztetnek, itt nem látni azokat a szovjet időkből megmaradt, ormótlan házakat, amelyek sok ukrán város fölött magasodnak. Ungváron továbbra is magyar nyelvű táblákkal jelölnek meg épületeket, ami a város több rétegű múltjára emlékeztet – fogalmaz a New York Times. A cikk arra is kitér, hogy Kárpátalja több hadkötelezettnek a lehetséges ugródeszkát jelenti a szomszédos európai országokba meneküléshez. Van, aki arra is vállalkozik, hogy életét kockáztatva átússzon a folyón Romániába. A riport végén pedig hangot kap az aggodalom, hogy a látszólagos béke felettébb bizonytalan, és minden attól függ, mi történik a keleti fronton.
A német médiában újra felmerült azoknak a német szélsőbalosoknak az ügye, akik különböző erőszakcselekményeket követtek el - részben súlyos testi sértést okozva - Németországban, illetve Magyarországon, és akik egyikét a német hatóságok kiadták Magyarországnak, ami viszont Németországban jogállamisági aggályokat keltett.
Az új fejlemény az, hogy a német szövetségi ügyészség vádat emelt bizonyos Johann G. és több társa ellen, akik a vád szerint bűnszövetségben, előre kitervelt módon követtek el fizikai támadásokat olyan személyek ellen, akiket úgymond a „jobboldali spektrumhoz” soroltak. A dpa hírügynökség erről szóló beszámolóját több lap, így a Frankfurter Rundschau és a Süddeutsche Zeitung is közölte, átvéve a hivatalos, hatósági szóhasználatot. A Die Zeit című magazin annyiban másként fogalmazott, hogy a vád alá helyezettek „valós vagy vélt neonácikkal” szemben alkalmaztak erőszakot. A németországi cselekményeket jobbára az ország keleti térségében – Türingiában és Szászországban - követték el, a magyarországi eset pedig 2023 februárjában történt, amikor Budapesten különböző országból érkezett szélsőjobbosok megemlékeztek arról, hogy a magyar főváros második világháborús ostroma során a budai Várban körbezárt német és magyar katonák kitörési kísérlete vérfürdőbe torkollott.
A szélsőbalos bűnszervezet vezetőjének tartott, most vád alá helyezett Johann G. több más személy mellett egy másik német állampolgárral, az egyébként szexuális orientációját illetően „nem bináris” – vagyis teljes egyértelműséggel sem nőnek, sem férfinak nem tekinthető - Maja T.-vel együtt a Budapesten megemlékező neonácikra is rátámadott. Maja T.-t 2023 végén a német hatóságok őrizetbe vették, és 2024 júniusában kiadták Magyarországnak, ahol azóta is folyamatban van az ellene indított eljárás. A védelem eredménytelenül próbálta megakadályozni a kiadatást, arra hivatkozva, hogy Magyarországon szerinte nem biztosítottak az eljárás lefolytatásának a jogállami feltételei, valamint Magyarországon irreálisan hosszú – akár 24 évi – szabadságvesztés is kiszabható a Maja T. terhére rótt cselekményekért.
A liberális szemléletű Die Zeit a tényszerű dpa-tudósítás ismertetésén túl, „Orbán aldozata” címmel kommentárt is szentelt a témának, és ebben feltette a kérdést, miért nem segít a német kormány a magyarországi börtönben tartott német állampolgáron.
2025.06.13., péntek 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János