Kárpátalja a háborús Ukrajna menedéke – Több mint 145 ezren települtek át a régióba

A régió Ukrajna többi részéhez képest sokkal kevésbé tapasztalta meg az oroszok támadásait: miközben Kijev térségében az elmúlt hónap során összesen csaknem 130 órányi légiriadót éltek át, Munkácson mindössze tizedannyit - áll a cikkben. Az immár több mint három éve tartó háborúban eddig csak néhány drón és rakéta csapódott be errefelé. Kárpátalja az egyetlen olyan régió Ukrajnában, ahol nincs éjszakai kijárási tilalom, és ahol hajnalig lehet táncolni a bárokban. Az amerikai újságírók úgy sejtik: a relatív nyugalom egyik oka, hogy Kárpátalja NATO-országok szomszédságában fekszik, és az oroszok el akarják kerülni, hogy egy esetlegesen célt tévesztő rakétájuk szélesebb konfliktust robbantson ki az atlanti szövetséggel. Másfelől katonai létesítmény is kevesebb található Kárpátalján. A háború inkább csak közvetett módon jelenik meg az itteniek életében: a néma temetési menetekben, a plázákban az elesetteknek emléket állító tablókon, illetve a hadkötelezetteket összeíró járőrök láttán. 

A cikk felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy Kárpátalja csak a 20. század derekán vált a szovjet Ukrajna részévé – előtte Ausztria-Magyarországhoz, majd Csehszlovákiához tartozott. Ez az épületeken is látszik: a pasztell színű homlokzatok és a macskaköves utcák Bécsre és Budapestre emlékeztetnek, itt nem látni azokat a szovjet időkből megmaradt, ormótlan házakat, amelyek sok ukrán város fölött magasodnak. Ungváron továbbra is magyar nyelvű táblákkal jelölnek meg épületeket, ami a város több rétegű múltjára emlékeztet – fogalmaz a New York Times. A cikk arra is kitér, hogy Kárpátalja több hadkötelezettnek a lehetséges ugródeszkát jelenti a szomszédos európai országokba meneküléshez. Van, aki arra is vállalkozik, hogy életét kockáztatva átússzon a folyón Romániába. A riport végén pedig hangot kap az aggodalom, hogy a látszólagos béke felettébb bizonytalan, és minden attól függ, mi történik a keleti fronton. 

A német médiában újra felmerült azoknak a német szélsőbalosoknak az ügye, akik különböző erőszakcselekményeket követtek el - részben súlyos testi sértést okozva - Németországban, illetve Magyarországon, és akik egyikét a német hatóságok kiadták Magyarországnak, ami viszont Németországban jogállamisági aggályokat keltett. 

Az új fejlemény az, hogy a német szövetségi ügyészség vádat emelt bizonyos Johann G. és több társa ellen, akik a vád szerint bűnszövetségben, előre kitervelt módon követtek el fizikai támadásokat olyan személyek ellen, akiket úgymond a „jobboldali spektrumhoz” soroltak. A dpa hírügynökség erről szóló beszámolóját több lap, így a Frankfurter Rundschau és a Süddeutsche Zeitung is közölte, átvéve a hivatalos, hatósági szóhasználatot. A Die Zeit című magazin annyiban másként fogalmazott, hogy a vád alá helyezettek „valós vagy vélt neonácikkal” szemben alkalmaztak erőszakot. A németországi cselekményeket jobbára az ország keleti térségében – Türingiában és Szászországban - követték el, a magyarországi eset pedig 2023 februárjában történt, amikor Budapesten különböző országból érkezett szélsőjobbosok megemlékeztek arról, hogy a magyar főváros második világháborús ostroma során a budai Várban körbezárt német és magyar katonák kitörési kísérlete vérfürdőbe torkollott. 

A szélsőbalos bűnszervezet vezetőjének tartott, most vád alá helyezett Johann G. több más személy mellett egy másik német állampolgárral, az egyébként szexuális orientációját illetően „nem bináris” – vagyis teljes egyértelműséggel sem nőnek, sem férfinak nem tekinthető - Maja T.-vel együtt a Budapesten megemlékező neonácikra is rátámadott. Maja T.-t 2023 végén a német hatóságok őrizetbe vették, és 2024 júniusában kiadták Magyarországnak, ahol azóta is folyamatban van az ellene indított eljárás. A védelem eredménytelenül próbálta megakadályozni a kiadatást, arra hivatkozva, hogy Magyarországon szerinte nem biztosítottak az eljárás lefolytatásának a jogállami feltételei, valamint Magyarországon irreálisan hosszú – akár 24 évi – szabadságvesztés is kiszabható a Maja T. terhére rótt cselekményekért. 

A liberális szemléletű Die Zeit a tényszerű dpa-tudósítás ismertetésén túl, „Orbán aldozata” címmel kommentárt is szentelt a témának, és ebben feltette a kérdést, miért nem segít a német kormány a magyarországi börtönben tartott német állampolgáron.