Kadét Ernő: A romák azért szavaznak a Fideszre, mert azt érzik, hogy a Gyurcsány-korszakban nem volt munka, az Orbán-korszakban viszont van

"Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság"  – mondta Lázár János Balatonalmádiban egy lakossági fórumon. Ez volt a beszélgetés apropója, melynek elején Dési János megkérdezte, miről beszélgetne Lázár Jánossal Kadét Ernő, ha a miniszter ígéretéhez híven meghívná egy kávéra.

Lázár János még hódmezővásárhelyi polgármesterként megoldotta azt, ami ellen a Fidesz erőteljesen dolgozott, hogy nem engedte, hogy a nehezebb sorsú, szociálisan rosszabb körülmények közül érkező és/vagy roma gyerekeket szegregált gettóiskolákba nyomják, hanem megvalósította azt, hogy a különféle családi háttérrel rendelkező gyereknek egyforma esélyt adjanak. Kadét Ernő szerint ennek kapcsán felvetődik, hogy a Fidesz miért nem állt be emögé a sikeres program mögé és miért nem szünteti meg a szegregált iskolákat Magyarországon.

Dési János azt is közbeszúrta, hogy érdekes kérdés, hogy "hogyan vette rá Lázár a középosztálybeli szülőket, hogy ne sikítsanak föl, mert egy cigány gyereket betettek az osztályba. Mert legtöbbször itt akad meg a dolog, hogy azt mondják a szülők, - anékül, hogy le akarnám egyszerűsíteni mindezt az emberi rosszindulatra-, hogy nem akarják, hogy a gyerekük hátrányosabb sorsú gyerekekkel találkozzanak, és ezért elviszik máshova. A Roma sajtóközpont vezetője egyetértve ezzel feltette e kérdést: ha a kezében van a know-how, akkor miért nem terjeszti?

A Roma Sajtóközpont több online felületen végzett felmérést célközönsége körében, hogy megismerje a reakciókat Lázár kijelentésére. "Több évtizede vagyok a pályán és én nem emlékszem egy olyan ügyre, ami ekkora felháborodást váltott volna ki, mint Lázár János  'szarosvécés hasonlata', ami a romákra, mint munkavállalókra vonatkoztatott. Elképesztően széles körű volt a felháborodás a romák között, még a kistelepüléseken élők, a leginkább a kormánypropagandának kiszolgáltatott közösségekben is. Találkoztam olyan emberekkel, akik vidéken élnek, középosztálybeli romák vagy szegényebb sorsú romák, és egyöntetűen felháborodtak, és akik elképesztően dühösen beszéltek erről. Most olyan emberekről beszélek, akik egyébként politikailag nem szoktak véleményt nyilvánítani, vagy ha véleményt nyilvánítanak, akkor elsősorban a Fidesz mellett beszélnek, és szerintem ez most nagyon-nagyon szíven ütötte ezt a réteget is, akik általában mondjuk Fidesz szavazók" - mondta Kadét hozzátéve, hogy a társadalmilag legalul lévők mindig a hatalomban lévőkre szavaznak, mert a reményvesztett közösségek azt gondolják, hogy nem tudják, hogy mit hoz a holnap, és mindig jobb a mostani rossz, mint a lehetséges jó.

 

Kadét kiemelte a romák társadalmi helyzetének összetettségét. Egy hódmezővásárhelyi tanyavilágban élő apát kérdezett karácsony környékén a jövőképéről. "Ezek az emberek, akik a legalul vannak, nincsenek reményeik, nincsenek vágyaik. Nem azt gondolják, hogy majd a fiukból orvos lesz, hanem hogy a legjobb esetben alkalmi munkából fenn tudják tartani a családjukat" mondta.

Az interjúban szó esett az állam szerepéről abban a tekintetben, hogyan közelíti meg a legszegényebbeket. Ad-e a cigányságnak lehetőséget a kezébe arra, hogy egyről a kettőre tudjon jutni. Nem csak az oktatás, hanem minden más szociálpolitikai szempontból. "Mert amikor az állam azt mondja - és ahogy hallottuk egyébként Lázár János mondataiból is - te dolgozzál, ne kapjál segélyt, és akkor minden rendben lesz. Ez a hozzáállás egy átlag embernek a fülének tök jól hangzik, és azt mondja, hogy na végre nem kapnak segélyt a cigányok, na végre dolgoznak. De szeretném ezt azért ezt a dolgot egy kicsit árnyalni, mert a romák mindig is dolgoztak" - magyarázza Kadét Ernő.

"Nagyon sok évig nem feltétlenül a fehér gazdaságban, hanem mindenféle okok miatt a szürke vagy a fekete gazdaságban, de a romák dolgoztak [...]És ha azt mondja a magyar miniszterelnök 2010-ben, amikor hatalomra kerül, hogy már pedig mi nem tudás alapú társadalmat akarunk építeni, hanem munkalapú társadalmat, akkor tulajdonképpen a sorok között azt mondja, hogy legyetek vécépucolók. Ez az igazság. Szóval szerintem ez egy nagyon erős mondat, amit a Lázár mondott, de szerintem esszenciálisan összefoglalja az, ami a Fidesznek a célja, a legalul lévő emberekkel" - vélekedett a Roma Sajtóközpont vezetője.

Lázár a magyarázkodások sorában elővette azt is, hogy ő ezt úgy gondolt, hogy még mindig jobb vécét pucolni, mint segélyen élni, tehát az is egy munka. Erre Kadét Ernő azt mondta, a cigányok a 80-as években is vécét pucoltak. "Ez az, ami szerintem nagyon mélyre hatott a a cigányoknál, hogy 16 év kormányzás után, és 36 évvel a rendszerváltás után, ezt mondja a kormány egyik legerősebb embere, hogy takarítsatok vagonokat. Ma meg az van, hogy a cigányok jelentős része jövedelmi szegény, tehát dolgoznak, viszont annyira kevés pénzt keresnek, hogy nem tudnak belőle megélni".  

 

Az interjúban a romák politikai preferenciáiról is szó esett. Kadét tévhitnek tarja, azt az ellenzéki oldalon népszerű gondolatmenetet, mi szerint a választásokat a legszegényebbek, és a romák miatt veszíti el rendre az ellenzék. Körülbelül legjobb esetben 250 ezer roma ember megy el szavazni, "Nem igaz, hogy a romák kizárólag a Fideszre szavaznak. A Választási Földrajz adatira hivatkozva azt mondta, a szegregátumokban alacsony a szavazási hajlandóság, így nem kell azt gondolni, hogy politikusok odamennek, és mindenkit beterelnek egy buszba és elviszik szavazni. Ugyanakkor a hatalomtól független, pénzügyileg stabilabb romák közül sokan valóban a Fideszre szavaznak."

Arra a kérdésre, hogy mitől Fidesz-szavazók a romák annak ellenére, hogy nem egy kisebbségbarát politikát folytat az Orbán-kormány Kadét úgy reagált, hogy "erősen él bennük egy olyan érzés – és ennek van valóságalapja –, hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése egybeesett a gazdasági válság legsúlyosabb időszakával, amikor évek óta nem volt munka, különösen az építőiparban, amelyet talán a legkeményebben sújtott a krízis, és ahol hagyományosan sok roma dolgozott. Aztán a 2010-es évek második felében, nagyjából 2012–2013-tól az építőipar újra fellendült, később pedig a gyárak is megjelentek, ami sok roma ember számára jelentett munkalehetőséget. Így sokaknál kialakult egy leegyszerűsített, de erős benyomás: a Gyurcsány-korszakban nem volt munka, az Orbán-korszakban viszont van".

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója egy véleménycikkében úgy fogalmazott, Lázár cigányozása a kegyelmi ügy óta a legnagyobb kommunikációs hiba a kormányoldalon. Kadét Ernő szerint az olyan kijelentések, mint Lázáré, hosszú távon rontják a kormány megítélését a közösségen belül, de rövid távon nem feltétlenül befolyásolják a választási eredményeket: "Ha ez egy most vasárnapi választás előtt történt volna, biztos vagyok benne, hogy sok Fidesz-párti embert eltántorított volna a szavazástól a romák közül, de nem szavaztak volna át a Tiszára, hanem otthon maradtak volna. Hozzátette, de több mint két hónap alatt sok minden történik."

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)