Ha nincs Erasmus, jó lesz a Pannónia

Lőrincz Viktor szerint önmagában nem az ösztöndíj neve a kérdés, hanem az, hogy miért volt szükség egy teljesen új program létrehozására. Az Erasmus kizárása ugyanis nem természeti csapás volt, hanem politikai következmény. „Ez egy olyan pénz, amit egyébként megkaptunk volna” – fogalmazott. A Pannónia program léte önmagában nem cáfolja azt a tényt, hogy Magyarország elveszített egy régóta működő, kiszámítható uniós rendszert.

A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány által hangoztatott statisztikák nehezen ellenőrizhetők. Míg korábban nagyjából évi 9 ezer hallgató vett részt Erasmus-ösztöndíjban, addig a Pannónia jelenleg körülbelül 8 ezer főnél tart. „Ehhez képest azt kommunikálják, hogy több hely van, mint az Erasmusban – ez egyszerűen nem stimmel” – mondta.

Komoly problémát jelentett az átmeneti időszak is. Amikor az Erasmus már kifutott, a Pannónia pedig még nem működött megfelelően, voltak hallgatók, akik egyik programba sem fértek bele. Emellett az új rendszer jelentős adminisztratív terheket ró az egyetemekre: míg az Erasmusnál egységes szabályrendszer volt a kreditelismerésre és a szerződésekre, addig a Pannóniánál sok esetben egyedileg kell megállapodni.

Lőrincz Viktor szerint a probléma nem áll meg a hallgatói mobilitásnál. A kutatási forrásoknál hasonló a helyzet: a Horizont programból való részleges kiszorulás után létrehozott Hunrizonnak keresztelt rendszer szintén torz működést mutat. „Abszurd módon az állami egyetemek nem is pályázhatnak bizonyos állami forrásokra, miközben a privatizált, alapítványi egyetemek igen” – mondta.

 

A TDDSZ felügyelőbizottságának elnöke emlékeztetett arra is, hogy Hankó Balázs miniszter korábban ígéretet tett az Erasmus visszahozására, ez azonban nem valósult meg. Szerinte az Európai Unió részéről továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy újabb intézmények – például a BME vagy a kutatóhálózat – kerülnek hasonló helyzetbe.

„Ezt meg lehetne úgy oldani, hogy az Erasmus működik, és mellette a magyar kormány kiegészítő programokat indít. De itt nem ez történt” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország ebben a kérdésben az unióban teljesen egyedülálló útra lépett, még a kormány politikai szövetségesei sem követték ezt a modellt.

Az Európai Bizottság 2022 végén döntött úgy, hogy kizárja az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programok új szerződéseiből. A döntés hátterében az állt, hogy az úgynevezett „modellváltó” intézmények kuratóriumaiban aktív kormánytagok, államtitkárok és fideszes politikusok ültek, ami az uniós értékelés szerint súlyos összeférhetetlenségi kockázatot jelentett.

A Bizottság többször jelezte: nem az egyetemekkel vagy a hallgatókkal van problémája, hanem azzal, hogy a magyar kormány nem hajlandó érdemi garanciákat adni az intézményi autonómiára és a politikai befolyás megszüntetésére. Bár a kormány később jogszabály-módosításokat fogadott el, ezek Brüsszel szerint nem voltak elegendők.

A döntés következtében több ezer magyar hallgató és kutató esett el az uniós mobilitási és kutatási forrásoktól. Válaszul a kormány 2023-ban elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet teljes egészében a magyar költségvetés finanszíroz. A kabinet azóta is azt hangsúlyozza, hogy a Pannónia „jobb és szélesebb” lehetőségeket kínál, mint az Erasmus, miközben az Európai Bizottság álláspontja változatlan: a kizárás addig marad érvényben, amíg a politikai összefonódások nem szűnnek meg.

Kiemelt kép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Pannónia Ösztöndíjprogramról tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2025. május 5-én. MTI/Illyés Tibor

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)