EUAlive: Orbán távozik, de jön bolgár kiadása

A Brüsszelben szerkesztett amerikai portál ehhez hozzáfűzi, hogy Magyarországon felettébb erős versenyt ígérő választásra készülnek áprilisban, és a 16 éve hatalmon levő Orbán Viktor miniszterelnök az eddigi legkeményebb kihívással néz szembe. A Democratic Reporting International – rövidítve DRI – elnevezésű civilszervezet novemberben igényelt hozzáférést az X-től a magyar választással kapcsolatos adatokhoz, a kockázatok – beleértve a dezinformációs kockázatok – tanulmányozása érdekében. Az X visszautasította az adatigénylést, mire a DRI kutatói a berlini regionális bírósághoz fordultak, amely azonban azt közölte, hogy nem illetékes az ügy megítélésére. Most a DRI – a Hausfeld civiljogi társaság és ügyvédi iroda támogatása mellett egy magasabb szintű berlini bírósághoz fordult, amely február 17-ikére tűzött ki meghallgatást. 

Mint a Politico írja, az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete értelmében a portálok – beleértve az X-et is – kötelesek lehetővé tenni az olyan külső vizsgálatot, amely annak megállapítására irányul, miként kell kezelniük ezeknek a platformoknak a jelentősebb online kockázatokat, beleértve a választásokba való beavatkozás veszélyét. 

A magyar választással kapcsolatban indított eljárás előtt egyébként tavaly már lezajlott egy hasonló ügy az X ellen: a kutatók 2025 februárjában a németországi választással összefüggő adatok kiadását követelték, de a három hónapon át folyt jogi csatának az lett a végeredménye, hogy a keresetet elutasították, miután az X eredményesen hivatkozott az összeférhetetlenségre. A platform akkor azt állította, hogy jogi győzelme átfogó jellegű, és annak az elismerését jelenti, hogy a maga részéről elkötelezett a felhasználók adatainak védelme, illetve a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joguk megvédése mellett. A DRI kutatói azonban szintén győztesnek hirdették magukat, rámutatva arra, hogy a bíróság csupán a sürgős esedékesség hiányára hivatkozva utasította el a keresetet, hiszen akkor már lezajlottak a német választások. A DRI szerint ettől függetlenül elérték azt, hogy precedens szülessék arról: ott is lehet perelni a közösségi platformokat, ahol a perindító civilszervezet működik – jelesül Németországban -, nem csupán ott, amely ország joghatósága alá a beperelt közösségi platform tartozik. Ez az X portál esetében Írország lenne.

 

Áprilisi előrejelzésében az EUAlive azt jósolja Európa számára, hogy Orbán távozik, belép viszont bolgár kiadása, Radev. Brüsszel hamarosan arra jöhet rá, hogy az Orbán-jelenség nem szükségszerűen kötődik Magyarországhoz – írja az uniós kérdésekkel foglalkozó portál. 

A cikk szerint április 12-én véget érhet az a hosszú időszak, amelyen át Orbán tartotta a kezében Magyarországot, de nem biztos, hogy az a politikai modell, amelyet kidolgozott az EU-n belül, vele együtt elsorvad: hasonló kormányzati forgatókönyv kezd ugyanis formát ölteni Bulgáriában Rumen Radev volt államfő személye körül. Ezt a forgatókönyvet a szuverenista hangnem, a központosító hajlam és a liberális intézményekkel kapcsolatos szkepticizmus jellemzi. Radev, miután idő előtt lemondott államfői hivatalának második ciklusáról, arra készül, hogy végrehajtó hatalom birtokában lépjen be a pártpolitikába – állítja az EUAlive, és hozzáteszi: ha sikerrel jár, Brüsszel arra ébredhet rá, hogy az Orbán-probléma nem szűnt meg, hanem csupán áthelyeződött. 

Radev a szófiai gazdasági fórumon helyeslően szólt Oroszország és Kína iparpolitikájáról, és Donald Trump elszigetelődéspárti stratégiáját visszhangozta. 

 

Rumen Radev ugyanakkor abban eltér Orbán Viktorról, hogy míg a magyar miniszterelnök egy megfegyelmezett pártgépezet élén alakította ki a saját dominanciáját, Radev azzal épített befolyást, hogy önmagát a pártstruktúra hibáinak kijavítójaként mutatta be, aki az elnöki hivatalban fölött áll ugyan a mindennapi politikának, de mélyen beágyazott szerepet játszik Bulgária belső hatalmi küzdelmeiben. A pártokat úgy írja le, mint amelyek kompromittálták magukat, kimerültek, alkalmatlanná váltak a kormányzásra. Ez fogékony hallgatóságra talált abban az országban, ahol öt év leforgása alatt nyolc alkalommal tartottak választást, és eközben kilenc különböző összetételű kormány működött, amelyek közül csak három volt „rendes”, vagyis nem ügyvezető kormány. Az a politikai környezet, amelyet egykor Orbán használt fel Magyarországon, vagyis az intézmények megfáradása, az elit iránti bizalmatlanság és a nemzeti irány helyreállítása, most még inkább akut formában létezik Bulgáriában a portál helyzetismertetése szerint. Az európai politika alakítói számára – olvasható a cikkben – a kérdés már nem az, hogy az orbáni modell erodálja-e az uniót, mert erre a válasz igen. A kérdés az, hogy milyen mértékben ragályos Orbán rossz példája.