Drasztikusan megváltozhat a parlament összetétele

A londoni székhelyű hírügynökség kiemeli, hogy Orbán újraválasztási törekvését messze Magyarország határain túl is figyelemmel kísérik. A nacionalista vezető szövetségesként számít Donald Trump EU-ellenes amerikai elnökre, miközben – az ukrajnai háború ellenére - szoros kötelék fűzi Moszkvához. 

A 62 éves Orbán, aki 2010-ben földcsuszamlásszerű győzelemmel került hatalomra, Magyarországot sajátos jellegű „illiberális demokráciává” alakította át. Rendszeresen összetűzésbe került Brüsszellel a független média korlátozása, bevándorlásellenes hozzáállása és az LMBTQ-jogok erodálása miatt – olvasható a Reuters tudósításában, amely Magyar Pétert olyan korábbi kormányzati bennfentesnek nevezi, akinek a jobbközép irányzatú Tisza Pártja 2024-es fellépésével, megrengette a magyar politikai terepet. 

A beszámoló szerint az Orbán vezette Fidesz a „biztos választás” szlogennel kampányol, azt állítva, hogy megakadályozza Magyarország belesodródását a háborúba, és kívül tartja az illegális migránsokat. Orbán versenyt fut az idővel, hogy még a voksolás előtt újraélessze a stagnáló gazdaságot – állapítja meg a hírügynökség, emlékeztetve arra, hogy az Ukrajna elleni 2022-es orosz inváziót követően felszökő infláció megélhetési válságot okozott. Eközben – folytatódik a helyzet ismertetése – a 44 éves Magyar Péter pártja a legtöbb felmérés szerint vezet a Fidesz előtt, bár a határozatlan szavazók széles rétege bizonytalansági tényezőt jelent. A Reuters nevesíti a Publicus decemberi mérését, amely szerint a határozott választók 48 százaléka a Tiszát, 40 százaléka a Fideszt támogatta. 

A hírügynökség felhívja a figyelmet arra: Magyar kijelentette, hogy szilárdan lehorgonyozná az országot az Európai Unióban és a NATO-ban, valamint pragmatikus viszonyra törekedne Oroszországgal. Ígéretet tett arra, hogy – a korrupció megzabolázását célzó lépésekkel - ki fogja eszközölni a több milliárd euró befagyasztott uniós támogatásnak a feloldását a gazdaság fellendítése érdekében – zárul a hírügynökségi tudósítás.

 

Általában nem kenyerem ugyan a célozgatás és sejtetés, de ezt most muszáj elmondanom: szintén a Reuters nemzetközi hírei közt találtam azt a beszámolót, amely szerint Ugandában két nappal az elnökválasztás előtt a hatóságok lekapcsolták az internetet, és korlátozták a mobilszolgáltatásokat. Az afrikai országban Yoweri Museveni államfő, aki négy évtizede van hatalmon, sorrendben hetedik hivatali ciklusát igyekszik elnyerni. Most 81 éves, és eddig kétszer változtatta meg az alkotmányt, hogy kiiktassa újraválasztásának a jogi akadályait. 

 

De térjünk vissza Európába, konkrétan most Ausztriába, ahol az APA nemzeti hírügynökség – és annak nyomán a Die Presse című lap – arról tájékoztat, hogy Kövér László a bécsi magyar nagykövetségen elmondott beszédében diktatúrának nevezte az EU-t, és Hitlerrel vetette össze Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. Az Országgyűlés elnöke egész pontosan azt mondta: ami nem sikerült Napóleonnak és Hitlernek, az nem fog sikerülni Ursula von der Leyennek, Kaja Kallasnak és társaiknak sem: katonailag nem fogják legyőzni a hatezer atombombával rendelkező Oroszországot. Kövér az osztrák törvényhozás elnökének, a szabadságpárti – vagyis szélsőjobboldali - Walter Rosenkranznak a meghívására utazott Bécsbe. Az APA a tudósítás végén röviden kitér arra, hogy Magyarországon április 12-én lesz a választás, és hogy annak nyomán – idézem – „drasztikusan megváltozhat a parlament összetétele”, Magyar Péter, az ellenzék vezére pedig azt reméli, hogy megtörheti a Fidesz többségét. 

 

Ha már a közép-európai térségben időzünk, akkor érdemes kitérni arra, hogy az osztrák hírügynökség csehországi beszámolóval is szolgál, amelyet a másik nagy bécsi lapban, a Der Standardban találtam. Eszerint Andrej Babiš miniszterelnök beterjesztette kormányprogramját, amelyben ellenzi azt, hogy további jogköröket adjanak át a tagállamok az EU kezébe, és elveti az euró bevezetését is. „Örüljünk, hogy nem vagyunk az euróövezet tagja” – mondta. Babiš azt hangoztatja, hogy politikáját a cseh nemzeti érdekek érvényesítésére alapozza. Olyan uniót akar, amely – idézem – „szuverén nemzetállamok öntudatos közösségéből áll”. A hírügynökség megjegyzi, hogy Orbán Viktor után Andrej Babiš a második olyan uniós kormányfő, aki az úgynevezett „patrióták” frakciójához tartozik. 

 

A minap beszámoltam arról, hogy a Deutsche Welle egyik cikke szerint a szélsőjobboldali Alternatíva párt várhatóan már idén kormányra fog kerülni, legalábbis két keletnémet tartományban, az ottani őszi választások nyomán. Most ezt a jóslatot kiterjesztő értelemben megfejelhetjük a Washington Post elemző írásával, amely szerint a német nacionalista AfD hatalomátvételre készül 2026-ban, és a tartományi kormányzati pozíción túl – idézem – „talán ennél is többet remél”.  

 

Végül pedig: a Politico rögzíti, hogy Várhelyi Olivér EU-biztost tegnap az Európai Parlament egyik bizottságában faggatták, de ő – a legkevésbé sem meglepő módon - váltig azt állította: nem volt tudomása semmilyen állítólagos brüsszeli magyar kémhálózatról abban az időben, amikor ő az ottani magyar uniós képviseletet vezette.