Bátonyi Hatvanpusztáról: Itt nyilvánvalóan műemlékrombolás történt

"Az, hogy valamit kicserélünk annak egyébként egy elég távoli utánzatára, még hogyha az rendezett képet mutat is, az nem műemlékvédelem. Nyilván sokakat az téveszt meg, hogy a kiinduló állapot egy elhanyagolt mintagazdaság, amely nem volt már mintaszerű állapotban. A mostani kép, amely a műholdfotókról, illetve a légifotókról látszik, az pedig egy kastélyszerű összképet mutat, és hát az előtte utánához képest az utána tűnik meggyőzőbbnek. De ez egy csalóka illúzió. Itt nyilvánvalóan műemlékrombolás történt, és a helyén pedig valamit a mai igényeknek megfelelően felhúztak. A műemlékvédelmet úgy is meg lehet oldani, hogy a végeredmény ugyancsak tetszetős legyen, csak képessége minden értéken megmarad" - magyarázta a volt kormányfőtanácsos, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó  műemléki referens volt.

Ahogy a Válasz Online-on megjelent cikkében fogalmazott: „Műemléket rombolni egyszerűen tilos”. A nekünk adott interjúban pedig hozzátette: a hatvanpusztai juhhodályok esetében a fizikai valóságukban semmit nem őriztek meg, „fogták, és földig rombolták, a pincéket is kitermelték”.

A szakember szerint a szabályok világosak: ha valaki egy műemléki védettséget élvező épületben változtatást akar végezni, azt a kormányhivatal örökségvédelmi részlegével kell engedélyeztetnie. „Másrészről több mint valószínű, hogy itt mindenki mindenről tudott. A kérdés az volt, hogy a hatóság mit tudott érvényesíteni – és láttuk a végeredményt: gyakorlatilag semmit. Azt pontosan nem tudom, hogy itt valamiféle konkrét nyomásgyakorlást történt-e, de miként ezt a cikkben is írtam: a kormányhivatalokban 2012 óta mióta oda helyezték a műemlékvédelmi hatóságot, azóta fogva olyan direkt politikai irányítás és egy olyanfajta légkör uralkodott, hogy emlékszem számos esetben bizonyos megrendelőknek nem lehetett nemet mondani".

Arra a kérdésre, hogy a hatvanpusztai bontásért ki a felelős, Bátonyi egyértelműen fogalmazott: „A büntető törvénykönyv szerint minden esetben a tulajdonos a felelős.” A jelenlegi esetben ez Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző, ő a formális tulajdonos. Bátonyi hozzátette, "a tervezővel szemben más jogkövetkezmények érvényesíthetőek, ezek kamarai tagsággal, tervezői jogosultsággal kapcsolatosak, de nyilvánvalóan az ő felelőssége rendkívül nagy, mert ő, amint a neve is mutatja, felelős tervező, tehát minden, amit kiad a kezéből, azért felelősséggel tartozik. Hatvanpuszta főtervezőjéről pár napja írta meg a sajtó, hogy milliárdos lett, miután bőven nyert közbeszerzést, mióta Orbánéknak dolgozik. Taraczky Dániel neve felbukkan sok közbeszerzésnél, így a Liget Projekt és a Citadella átépítése kapcsán is. Emellett az ő neve szerepel a hatvanpusztai tervdokumentációkon is, és a HVG megkeresésére nem tagadta, hogy ő tervezte a műemlékként sorolt, valójában vadonatúj épületeket.

Bátonyi felidézte: Magyarországon alig 15 ezer egyedi védett épület van, miközben a környező országokhoz képest is rendkívül kevés a műemléki állomány. „Kevés műemlékünk van, de azt jó lenne rendesen megőrizni. A 21. század nagy feladványa, hogy képesek vagyunk-e józan önkorlátozásra – ez igaz a természetre, a környezetre és a kultúrára is.”

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)