Az új nyugdíjkorhatárral elértük a plafont
21/10/2021 12:33
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
1952-ben születetteknél a nyugdíjkorhatár 62 év volt, most az 1957-ben vagy később születetteknél már a 65. életév. Elértük a plafont. Milyen állapotban vannak a hatvan körüli magyarok, mire mennek a nyugdíjjal? A Reggeli gyorsban Karácsony Mihály szakértő sokkolta a hallgatókat.
A kormány tíz éve vezette be, hogy évente fél évvel növekedjen fog a nyugdíjkorhatár. "Most értünk el a plafonhoz" - mondta Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének az elnöke. (A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 1:10:14-től hallgathatja meg).
"Nagyon komoly gondok vannak ezzel, hogy lehet-e fokozni". Karácsony Mihály elmondta, 1957-ben 159 ezer ember született, de már csak 118 ezer él. "Nagyon nagy a veszteség, a férfiak 40%-a nem éri meg a nyugdíjkorhatárt". Ezért mondta "nagyon komoly plafonnak" a 65 éves nyugdíjkorhatárt, mert "már nem lesz kinek emelni". Mind ehhez hozzájárul az a szörnyűséges egészségügyi állapot, amiben a hatvanas éveikben élők kerülnek. "Az egészségben eltöltött idő a férfiaknál 60,4, a nőknél 61,8 év, tehát az utolsó 4-5 évet szenvedve, betegségekkel, orvosokkal körülvéve tudják megélni az emberek. Ez tovább már nem fokozható" - mondta.
Sajnos ez az európai trend ez, mondta, hogy a nyugdíjkorhatárt felemelik 65 évre, sőt van, ahol már túl is vannak ezen. A magyar nyugdíjasszervezetek viszont azt kérik az esetleges új kormánytól, "hogy betonozzuk be, hogy nem fogjuk emelni, mert az egészségügyi állapot ezt nem teszi lehetővé". Azt is kérik a kormányzásra készülőktől, hogy a nyugdíjkérdés két nagy problémájára fókuszáljanak, ami a leszakadás és a szétszakadás.
Miközben a nettó keresetek nőttek, az átlagos nettó kereset közel 300 ezer forint, addig a nyugdíjak átlaga 150 ezer forint. "Ma már csak az 50%-a az átlagkeresetnek az átlagnyugdíj, korábban 70-75%-a volt. Ez óriási leszakadás" - mondta Karácsony Mihály. És nagyon nagy a szétszakadás is: a legmagasabb nyugdíjak 150%-kal nőttek, a legalacsonyabb nyugdíjak viszont csak 30%-kal.
Karácsony cáfolta, hogy a nyugdíjasokat az aktív rétegek eltartják: a nyugdíjasok is aktívak, jelentősen hozzájárulnak a GDP-hez az önkéntes munkával a háztartási munkával, és a back office-ban is rengeteget dolgoznak. Szerinte ha az ország termelékenysége nőne, akkor nem lenne gond az eltartottsági mutató alakulása. Karácsony elmondta, hogy amikor az országnak jobban ment, akkor is csak a költségvetés 11,5-6 %-át fordították nyugdíjra, tavaly pedig már csak a 8,7%-át. "Az ország teherbíróképességéhez képest is kiszorították a nyugdíjasokat" - mondta.
Más a helyzet, ha a 65 évet elérő emberek tovább akarnak dolgozni: Karácsony szerint jelenleg "nagyon kedvezményes keretek között dolgozhatnak, sem nekik, sem a munkáltatónak nem kell közterhet fizetniük, csak a személyi-jövedelemadót kell levonni. A kormány ezzel ösztönzi, hogy aki egészségben megéri ezt a kort - amiről Karácsony megjegyezte, hogy egyre kevesebben vannak ilyenek -, tovább dolgozhasson. Illetve a nőknél, ha eléri a 40 év munkaviszonyt, utána elmehet nyugdíjba, de ha tovább dolgozik, kettős juttatást is kap. "De ez egyre kevesebbeknek adatik meg, mert egészségben 65 körül befejeződik a szép egészséges élet, és jönnek az orvosok, gyógyszerek, kezelések".
A magas nyugdíjaknál ezt nem érzik, mindig a legrászorultabbak húzzák a rövidebbet: a két nyugdíj között sokszor 100-szoros különbség állt elő.