Egy EU nélküli Európa úgy nézne ki, mint a Nyugat-Balkán Jugoszlávia szétesése után

Új ablakban

2025. december 30. Reggeli gyors - részlet 25.12.30. Kárpáti János lapszemléje

05:40

00:00

Trump azt gondolja, hogy ő EU nélküli Európát akar, de nem kellene így gondolnia, mert ha összeomlana az unió, akkor azt az amerikaiak nagyon hamar bánnák – írja Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprise Institute vezető kutatója a Politico által közreadott cikkében.

A szerző utal arra, hogy a Trump-adminisztráció szerint az EU olyan bürokratikus moloch, amely megérett a felszámolásra, ám arra figyelmeztet: az unió nélküli Európa korántsem szuverén nemzetállamok virágzó kontinense lenne, hanem valami olyasmire emlékeztetne, ahogyan a Nyugat-Balkán kinézett Jugoszlávia szétesése után: előjönnének a régi sérelmek, különösen, ha az EU felszámolását az úgynevezett patrióta erők végeznék el. 

Ezután a szlovák gyökerű Rohac azt írja a brüsszeli kiadású amerikai portálon: végtére is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a hosszú távú politikai projektje annak a Nagy-Magyarországnak a visszaállítása, amely az 1920-as trianoni szerződés előtt létezett. Ez nyilvánvalóan az ország közvetlen szomszédainak, Romániának, Ukrajnának vagy Szerbiának a kárára történhetne – teszi hozzá. És a szerző itt belinkeli saját, öt évvel ezelőtti tanulmányát, amelyet az American Enterprise Institute jelentetett meg, Magyar politika Trianon árnyékában címmel.

Abban felhívta a figyelmet Orbán 2020. június 6-ikai sátoraljaújhelyi beszédére, amelyben Trianon 100. évfordulójáról megemlékezve a magyar kormányfő úgymond nem fogta vissza magát: a hátba szúrás mítoszának magyar verziójától, a Nyugattal szembeni, mélyen ülő paranoián át a térségbeli magyar hatalom hangsúlyozásával eljutott a döntő csatára való baljós felhívásig – idézi fel Dalibor Rohac saját, 2020-as írását.

Bulgária: euró és zűrzavar

Az EurActiv arról ír egyik, az AFP francia hírügynökséggel közösen alkotott cikkében, hogy Bulgáriában politikai zűrzavar kíséri az euró január elsejére kitűzött bevezetését. Az ország kihívásokkal néz szembe, így azzal, hogy ebben a hónapban korrupcióellenes tiltakozások söpörték el a konzervatívok vezette kormányt – hangoztatja a brüsszeli portál.

Bulgária lesz a 21. olyan ország, amely bevezeti az eurót, de az írás szerint vannak, akik úgy vélik, hogy a lépés áremelkedést és instabilitást hoz majd az Európai Unió legszegényebb országában. Az egymást követő kormányok szorgalmazták az eurózónához való csatlakozást, és annak támogatói szerint fel fog lendülni a gazdaság, erősödik a Nyugathoz fűződő kapcsolatrendszer, ami védelmet jelent az orosz befolyással szemben.

Az országon végigsöpört korrupcióellenes megmozdulások ugyanakkor oda vezettek, hogy most az elmúlt öt éven belül a nyolcadik választásra készülnek Bulgáriában. Borjana Dimitrova, az Alpha közvélemény-kutató munkatársa úgy nyilatkozott az AFP-nek - és ezt beemelte a cikkbe az EurActiv -, hogy most minden olyan problémára le fognak csapni az EU-ellenes politikusok, ami az euró bevezetéséből adódik. Az euró elleni tiltakozások mögött szélsőjobboldali és Oroszország-párti erők állnak, de vidéken sokan aggódnak az új fizetőeszköz miatt. Az Eurobarometer legutóbbi mérése szerint a bolgárok 49 százaléka ellenzi a közös pénz bevezetését.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az euróra való átállások eddigi tapasztalatai alapján úgy vélekedik, hogy a fogyasztói árak mérsékelten – 0,2, 0,4 százalékkal - és csak átmenetileg fognak emelkedni. Eközben idén novemberben az élelmiszerárak 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami több mint kétszerese az eurózóna élelmiszerinflációjának.

Vannak még helyek, ahol erősödtek az emberi jogok

Végül néhány mondat arról, hogy idén hol javult az emberi jogok helyzete. Többnyire inkább – érthető módon – a saját környezetünkben való romlásra szoktunk felfigyelni. A Deutsche Welle német közszolgálati portál egyik írása viszont most a jó példákra is rávilágít. Először persze kiemeli a negatívumokat: Szerbiában, Tanzániában és Nepálban üldöztetést szenvedtek kormánykritikus demonstrálók. Az Egyesült Államokban politikai számításból felhagytak a pozitív diszkriminációs gyakorlatokkal. Törökországban számos, demokratikusan megválasztott politikust letartóztattak. Magyarországon és Kazahsztánban pedig – írja a Deutsche Welle – visszaszorították a szexuális kisebbségek jogait.

Ugyanakkor Thaiföldön – az első délkelet-ázsiai országként – lehetővé tették az azonos nemű párok házasságkötését. Ugyanez történt egyébként Liechtensteinben is. Olaszországban intézkedéseket hoztak a nőkkel szembeni erőszak ellen, így önálló büntetőjogi kategóriaként életfogytiglani szabadságvesztéssel rendelték büntetni az olyan nőgyilkosságot, ahol az indíték az áldozat nemi hovatartozásának tudható be. Kolumbiában, Bolíviában, Portugáliában, Kuvaitban és Grenadán – valamint kevesebb következetességgel Burkina Fasón - szigorú tilalom alá helyezték a gyermekek házasságkötését. Malawiban, Vietnamban és Japánban kiterjesztették a beiskolázás ingyenességét. Pakisztánban pedig független bizottságot hoztak létre a nem muszlim vallási kisebbségek jogainak védelmére.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)