Az elmúlt 16 évben soha nem mutatkozott ekkora elmaradás a kormánypárti oldalon
20/01/2026 05:54
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– különösen nem a választásokhoz időben ennyire közel – állapítja meg az EU Observer, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a Fidesz kétszer annyi nőt indít, mint 2022-ben – igaz, ez még mindig csak annyit jelent, hogy a 106 fideszes indulóból 14 nő, ami alap szerint megdöbbentően kevés. Ezzel szemben a tiszás jelöltek harmada nő.
2026. január 20.
Reggeli gyors, részlet (2026.01.20.) Kárpáti János lapszemléje
05:31
00:00
Az EUObserver minapi magyarországi választásikampány-áttekintése
azt hangsúlyozta, hogy nyílik az olló a Tisza javára a Fidesszel szemben, különösen az elkötelezett szavazók körében.
Az összeállításban, amelynek a szerzője a magyar Munk Veronika, két külföldi vonatkozású konfliktusról – magyar-szlovák relációban a Benes-dekrétumok ügyéről, magyar-lengyel viszonylatban pedig a magyar kormány által hozott menedékjogi döntésekről – is szó esett. Ami a közvélemény-kutatásokban mért Tisza-előnyt illeti, a brüsszeli portál cikke felidézte, hogy négy évvel ezelőtt ilyenkor a Fidesz már vezetett az akkori ellenzéki blokk előtt. Az elmúlt 16 év során soha nem mutatkozott ekkora elmaradás a kormánypárti oldalon, különösen nem a választásokhoz időben ennyire közel.
Mint ismeretes, a Fidesz a 106 egyéni választókerület közül 42-ben új jelöltet indít – elsősorban ott, ahol a felmérések a kormányoldal gyengülését mutatják. Munk Veronika ugyanakkor rámutatott arra az újdonságra is, hogy a Fidesz kétszer annyi nőt indít, mint 2022-ben – igaz, ez még mindig csak annyit jelent, hogy a 106 fideszes indulóból 14 nő, ami az EUObserver szerzője szerint megdöbbentően kevés. Ezzel szemben a tiszás jelöltek egyharmada nő. A jelenlegi kormányban egyetlen nő sincs – tette hozzá Munk Veronika.
A Benes-dekrétumok ügyében Magyar Péter és a szlovák vezetők közötti vitával kapcsolatban az EUObserver vendégszerzője egyebek közt kifejtette, hogy a Tisza elnöke által használt „Felvidék” kifejezés olyan történelmi-földrajzi fogalom, amely sok magyar tudatában kapcsolódik az identitáshoz és a történelmi emlékezethez, miközben a szlovák politikai közbeszédben érzékenynek számít, és a szuverenitás kérdéskörére utal. A vita – állapította meg Munk Veronika – nem érint területi igényeket, sokkal inkább emlékezetpolitikai jellegű. Ami a Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek, majd Zbigniew Ziobro volt tárcavezetőnek megadott menekültstátus kérdését illeti, az EUObserver szerzője úgy vélekedett, hogy a vita tovább bonyolítja nem csupán a lengyel-magyar viszonyt, hanem megterheli az EU-n belüli szolidaritás ügyét is, miközben idén esedékes az új uniós menekültügyi keretmegállapodás hatályba lépése.
A Frankfurter Rundschau egyik írása azt tekinti át,
milyen ellenlépések várhatók az Európai Unió részéről az amerikai elnök által Grönland ügyében kilátásba helyezett büntetővám-intézkedésekkel szemben. Az EU-tagállamok vezetői csütörtök este ülnek össze rendkívüli csúcstalálkozóra, hogy megvitassák a kérdést. A tagállamok – idézi a német lap António Costát, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak a portugál elnökét – egységesek abban, hogy a vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és összeegyeztethetetlenek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodással. Costa szerint az unió megvédi magát mindenfajta kényszerítéssel szemben. Az unióhoz akkreditált tagállami képviselet-vezetők vasárnap esti háromórás válságtanácskozásán német értesülés szerint arra jutottak, hogy a Donald Trump által február elsejére belengetett vámok kivédése érdekében a párbeszédnek és a feszültség tompításának – akinek így jobban tetszik: a deeszkalációnak - a stratégiáját kívánják alkalmazni.
Eközben Brüsszel konkrét ellenintézkedéseket készít elő arra az esetre, ha Trumpot nem lehet jobb belátásra bírni. Kérdés persze, hogy milyen lépésekhez van meg a szükséges uniós támogatottság. Először is felettébb valószínű, hogy az EU érvénybe léptetné 93 milliárd eurós átfogó vámintézkedés-csomagját az amerikai termékekre nézve. Ezt a csomagot még a nyáron állították össze, Trump akkori kereskedelmi vámintézkedései miatt, de aztán néhány héttel később, amikor megállapodás született Washingtonnal, még a hatályba lépés előtt levették a napirendről. A másik nyomásgyakorló lehetőség az úgynevezett kényszer elleni eszköz, amit kereskedelmi páncélökölként is szoktak emlegetni. Annak révén kivethetők pótlólagos vámok, elrendelhetők be-, illetve kiviteli tilalmak, valamint az amerikai vállalatok kizárhatók a közbeszerzésekből.
A frankfurti lap tudomása szerint a franciák azt szeretnék, ha az Európai Bizottság ilyen értelmű „páncélökölre” tenne javaslatot. Ezt a tagállamok minősített többséggel hagyhatnák jóvá, tehát a magyarokon nem kaphatna gellert – fogalmaz a Rundschau, és kifejti, hogy ezen a módon az unió célba vehetné a szolgáltatási szektort, és kizárhatna olyan óriásokat, mint a Microsoft vagy az Amazon. Ez viszont – idézi a lap Ian Lessert, a German Marshall Fund brüsszeli irodavezetőjét – a kölcsönös megtorló intézkedések elharapózásához vezethetne, és végső soron mindenki veszítene rajta.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2026.01.20., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
