"Az egyházaknak mindig az áldozatok mellé kell állniuk" – Szabadság körei
11/12/2024 13:12
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Mi okozhatja a magyar keresztény egyházak válságát 2024-ben? Erre a kérdésre keresték a választ a Szabadság körei legújabb beszélgetésén a szervező Perintfalvi Rita és vendégei, Zalatnay István, Vargha Anikó, Hofher József SJ.
Számos botrány érte az utóbbi időben a magyar keresztény egyházakat. Elég csak a NER-közelinek nevezett plébános, Pajor András esetére gondolni, akit a Válasz Online értesülései szerint eltilthattak a minden papi tevékenység gyakorlásától.
Dr. Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó A karácsony és az egyházak válsága címmel szervezte meg a Szabadság körei legújabb rendezvényét. Vendégei Vargha Anikó, a tököli református gyülekezet volt kántora, Dr. Zalatnay István, református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója és Hofher József SJ, katolikus pap, jezsuita szerzetes voltak. A beszélgetés moderátora Dobszay János, a HVG újságírója volt.
„Manapság, ha templom közelében megy el az ember, az olyan, mintha az átkosban egy pártház mellett ment volna el” – idézte Zalatnay István cikkét a moderátor. Erre reagálva a lelkész kifejtette, ő azt tartaná kívánatosnak, ha kialakítanának egy abszolút bombabiztos álláspontot arról, hogy milyen legyen a viszonya az államhoz, vagy általában a politikához. „Magyarországon a történelmi egyházak belesimultak a kádári gulyáskommunizmusba” – mondta Zalatnay. Ez valamilyen szinten megnyugvást jelentett az emberek számára, de iszonyatos morális rombolással járt együtt. A rendszerváltást követően, az egyházak, több hibát is elkövettek, úgy gondolták, hogy az addigi ateista rendszert követően, visszatérhetnek a hatalom közelébe. Ennek összességében romboló hatását látja.
„Korábban az volt a modellje kormánynak, hogy illiberális demokráciát kell felépíteni, és rájöttek, hogy ez nem egy pozitív csengésű dolog, és akkor fogalmazta meg Orbán Viktor, régi vágású kereszténydemokráciát kell felépíteni” – vitte tovább a gondolatot Perintfalvi Rita. Megjegyezte, ekkor vált minden hivatal az alaptövényben foglalt elsődleges kötelkezettségévé a keresztény kultúra védelmezése is. Megjegyezte, ennek szerves része volt a kereszténység védelmének hangsúlyozása is. „Szerintem ezen a ponton erősödik meg az az elvárás az egyházak felé is, hogy nekik támogatniuk kell az egyre erősebben folyó kormányzati propagandát – mondta, hozzátéve, hogy számos párhuzam felfedezhető, így az antidemokratikusság, az antigenderizmus, az antiliberalizmus. Progresszív változásra sem az egyházakban, sem a politikában lett mód 2010 óta. Azt is kifejtette, hogy az egyház akkor válik hitelessé, ha az áldozatok oldalára áll. „Az egyházaknak mindig az áldozatok, a bántalmazottak és a poltikai üldözöttek mellé kell állniuk. És ha kell, áldozatot kell hozniuk.”
Hofher József SJ (Societas Jesu) szerint nem az egyház került válságba, az emberek gyarlóságát nevezte meg a probléma gyökerének.
Vargha Anikó a közelmúltra reflektált saját tapasztalatait megosztva. Amikor a kegyelmi ügy néven elhíresült eset kapcsán kiírta a Facebookra, hogy az azóta lemondott Novák Katalin köztársasági elnöknek tanácsot adó Balog Zoltán mondjon le, megfosztották kántori pozíciójától. „Azt mondták, tisztségviselő vagyok és ezt nem engedhetem meg a feletteseimmel szemben. Én semmilyen szerződést nem kötöttem, és véleményemhez sem írtam oda, hogy a tököli református kántor”. Megoldást abban látna, ha nem a regnáló párt döntene arról, mennyi pénzt kaphatnak az egyházak. Az egyházon belüli problémákkal kapcsolatban elmondta: „a lelkészek úgy félnek, mint a jeges esőtől, nem állnak szóba a sajtóval, nem beszélnek egymással mérhetetlen csend van és fagyos levegő. A lelkész nem beszéli meg a híveivel a problémákat. Mindenki külön-külön szenved”. Szerinte a híveknek meg kell tanulniuk nemet mondani, amikor őket csendre akarják inteni.
