Az állami bérlakásokat odaadták két egyházi szervezetnek
18/06/2021 10:38
| Szerző: Klubrádió
Az állam nem foglalkozik a szociális szempontú lakásválsággal, a héten az állami bérlakásállományt átadta két egyházi szervezetnek. Lehet pozitív kimenetele is ennek a döntésnek, de az átláthatatlan folyamat miatt még nem tudni, mi lesz a vége.
Vankó Lili, a Habitat for Humanity Hungary szakmenedzsere a Reggeli gyorsban elmondta, hogy az állami bérlakások kezelését a kormány ezzel a törvénnyel az egyházaknak adta át, és a jövőben két egyházi a szeretetszolgálat fog követeléskezelőként működni.
A máltai és a református szeretetszolgálat a Nemzeti Eszközkezelő gondozásában lévő lakásállományt kapta meg, ami a problémás devizahitelesek megsegítésére jött létre. Az eszközkezelő egy állami szervezet, amelytől 2018-ban rengetegen tudták visszavásárolni a lakásukat. A maradék 4-5 ezer lakás kerül most át, elsősorban vidéki, nem pedig budapesti agglomerációs ingatlanokról van szó.
Azt nem lehet tudni, miért pont ez a két egyházi szervezet lett kiválasztva, Vankó feltételezte, hogy ezért ők, mert már korábban foglalkoztak ezekkel a háztartásokkal, jó szakembereik vannak, és van kapcsolatuk ezekkel a családokkal. Erre szükség van, mert "sokrétű feladat került a kezükbe".
A lakások részletfizetésének beszedése is a feladatuk, továbbá a szociális munka ellátása is. A szakember szerint nem volt feltétlenül rossz a korábbi rendszer, és most ez "kikerült az állami égisz alól egyházi szervezeteknek, és nem lehet tudni, hogyan hajtják végre, hogy hogyan lesz ellenőrizhető. A lakásokkal a szeretetszolgálat szabadon gazdálkodhat, akár el is adhatják ezeket. Ez kérdéses pont a koncepcióban" - mondta.
Ezek a legrosszabb minőségű és a legszegényebbek által lakott lakások, azoké, akiket nem szokott az állam támogatni, hanem inkább közép és felső rétegeket látják el összegekkel. Pozitívum a szakember szerint, hogy a törvény kapcsán komoly összeget fordítanak a lakások felújításra és szociális munkára is. Szerinte pozitív lehet, ha más civil szervezeteket is bevonnak, és lakásügynökségi koncepciót dolgoznak ki.
A máltaiak az EU Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz forrásaiból is kap, amiért felzárkózó településekkel kell foglalkoznia. Mintegy 300 településen szociális munkát fognak végezni, de a szakember nem tudja, hogy a két program (a most hozott törvény és az EU-s program) mennyire függnek össze.
Aggasztónak látja mindenesetre, hogy a lakhatási válságban az állam hanyagolja ezt a területet, holott üresen álló lakások bevonására lenne szükség.