Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Akar-e ön jobb választási rendszert, ha az a kedvenc pártjának az rossz? – Selmeci János jegyzete
8/12/2023 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Hiába a jó cél, a választási törvényt módosítani mégis csak konszenzussal kellene, csakhogy ez a hajó is messzire úszott már azzal, hogy az ellenzék (meg amúgy a jogállamban és demokráciában mélyen hívő választók többsége is) részt vett a Fidesz által a Fideszre szabott választásokon.
Akarja-e ön, hogy a 2024-es fővárosi önkormányzati választást szinte bizonyosan alaptörvényellenes, a választók akaratát jelentősen eltorzító, a választójog egyenlőségéhez való jogunkat súlyosan sértő szabályok alapján tartsák meg?
Ha nem akarja, akkor ön bizony a tiszteletreméltó Velencei Bizottság álláspontját negligáló mihazánkos-fideszes!
Na jó, nyilván nem.
Komoly dilemmával szembesültek a demokrácia és a jogállam hívei, legalábbis az a részük, ami még kilát a törzsi adok-kapokból és a világot az Orbán-Gyurcsány tengelyen kívül kívánja értelmezni; a Mi Hazánk (vagy a nevében a Fidesz) választási törvénymódosítóját elvileg támogatni kellene, hiszen az egy arányosabb, a választók akaratát jobban tükröző választást eredményezne, és egy olyan közgyűlést, ahol azoknak a választóknak is lehetne képviselete, akik nem kívánnak a két nagy tömb egyikére voksolni.
Persze lehet amellett is érvelni, hogy listákra politikai alkuk alapján felkerülő pártkatonáknál még az összbudapesti érdeknél a saját kerületük boldogulását fontosabbnak tartó, de legalább közvetlenül választott, és a főváros egy kerületéért tényleg felelős polgármestereknél is jobb helyen vannak a budapestiek életét úgy-ahogy meghatározó döntések, csak hogy ez aligha vigasztalja azokat a választókat, akiknek a szavazata másokéhoz képest harmad- vagy negyedannyit ér.
Másrészt jogos érv lehet, hogy hiába a jó cél, a választási törvényt módosítani mégis csak konszenzussal kellene, csak hogy ez a hajó is messzire úszott már azzal, hogy az ellenzék (meg amúgy a jogállamban és demokráciában mélyen hívő választók többsége is) részt vett a Fidesz által a Fideszre szabott választásokon. Ráadásul míg a 2014-es önkormányzati választások szabályait egy negyven százaléknyi kétharmad írta át a saját kedvére, most a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazók együtt, ha tetszik, ha nem, nagyjából többség.
Harmadrészt azonban illúzió lenne abban hinni, hogy a kormánypártok az arányosabb választási rendszer megszavazása után akkor is megmaradnak annál, ha az érdekeik éppen mást diktálnak, ezért lehet, hogy akkor sem szabadna belemenni ebbe a játékba, ha most éppen jó irányba módosulnának a szabályok.
Végül nyilván azt is lehet mondani, hogy a mostani választási rendszer az én kedvenc pártomnak jó, ezért maradjon ez, és magasról leizélem a választójog egyenlőségét meg a fővárosi Kutyapárt és Mi Hazánk szavazók érdekeit, legyenek ők tíz, tizenöt vagy akárhány százaléknyian.
A dilemma és a megúszósan meg nem válaszolt kérdés után jöjjön valami konkrét; attól függetlenül, hogy hogyan választják majd meg őket, a polgármesterekre és fővárosi képviselőre is azért szavaznak az emberek, hogy képviseljék őket, nekik pedig ehhez épp úgy joguk van, mint a kétharmadnyi mindenható fideszes országgyűlési képviselőnek, ebbe pedig nem fér bele, hogy a kormány – akár bírósági védelem ellenére is – elvegye a pénzüket, vagy egy visszamenőleg hatályos rendelettel a maradék jogukat is arra, hogy beleszóljanak abba, mi épülhet a környékükön.
Jó volna – bár azt hiszem megint csak illúzió feltételezni, – ha a 24-es önkormányzati választás után a nép akaratát mindenki tiszteletben tartaná, akárhány harmaddal is lett megválasztva.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2023. december 8-i adásában hangzott el.
