"Izraelben sokan már arról beszélnek, Netanjahu megbukik, csak az a kérdés, mikor és hogyan"
14/11/2023 16:49
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Hogyan alakult az arab országok és Izrael viszonya a Hamász október 7-i terrortámadását megelőzően? Mennyire írja át ezt a háború? Mi lehet a Gázai övezet sorsa és hogyan alakulhat Izrael biztonsági helyzete hosszabb távon? Szalai Máté, külpolitikai szakértővel, az olaszországi Ca'Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatójával a hétfői Reggeli személyben beszélgettünk.
Herskovits Eszter és Selmeci János az Izrael és a Hamász közötti háború kirobbanását megelőző közel-keleti viszonyrendszerről, annak várható alakulásáról, izraeli belpolitikáról és a Gázai övezet háború utáni sorsáról beszélgetett Szalai Máté, külpolitikai szakértővel, az olaszországi Ca'Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatójával.
Szalai szerint:
- Míg a 2010-es évek elején, az Arab tavasz idején az expanzívabb külpolitikai gondolkodás volt jellemző a Közel-Keleten, az elmúlt években békülékenyebbé vált a hangulat, nemcsak Izrael és az arab államok között, hanem általában a térségben is épültek a kapcsolatok. Úgy tűnt, hogy a fókusz mindenhol átkerül a gazdasági fejlődésre.
- Közben nemcsak az izraeli vezetés fordított kevés figyelmet a Gázai övezetre és a Hamászra, az arab vezetők sem törődtek annyira a palesztin kérdéssel, egyrészt, mert nem akartak darázsfészekbe nyúlni, másrészt egyszerűen kevésbé központi az ügy, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Persze, az arab utcák most tele vannak Izrael-ellenes tüntetőkkel, de az utolsó háború Izrael és arab országok között 1973-ban volt, ez fiatal társadalmakban hosszú időnek számít, a lakosság egy részének már inkább történelmi kérdés.
- Valószínűleg közép- és hosszabb távon nem az lesz a tanulság az arab országokban, hogy Izraelt izolálni kell, hanem, hogy a kapcsolatok építése nem történhet meg úgy, hogy közben a palesztin kérdést lesöprik az asztalról. Az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta vallotta be nyiltan több állam, hogy valamiféle kapcsolatot fenntartanak Izraellel – például a Gázai övezet egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, a túsztárgyalásokban most fő közvetítőként működő Katar is.
- Azt egyelőre nem érdemes megtippelni, meddig tart a háború, az viszont valószínű, hogy a Hamász jelentős meggyengülésével ér majd véget. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi lesz a Gázai övezet igazgatásával? Izrael – annak ellenére, hogy Netanjahu elnök most milyen nyilatkozatokat tesz – vélhetően nem akarja újra teljesen az ellenőrzése alá vonni a területet, mert erről rossz tapasztalataik vannak, sosem tudták biztosítani az ott állomásozó katonák védelmét, nem véletlen, hogy maguktól vonultak ki a 2000-es években. A Ciszjordániát kormányzó, igencsak korrupt Fatah pedig kérdéses, hogy képes lenne-e a feladatra.
- Eközben Izraelen belül sohasem látott mértékben nőtt meg a szolidaritás az arab és a zsidó lakosság között, egyelőre úgy tűnik a terrortámadás nem kedvezett a szélsőjobbnak. Az emberek elsősorban a túszok hazahozását várják a kormánytól és elégedetlenek azt látva, hogy nem feltétlen ez a prioritás. Bár most is zajlik a felelősök keresése, ez vélhetően akkor fog igazán felerősödni, ha vége a háborúnak. Rengetegen arról beszélnek, az nem kérdés, hogy Netanjahu megbukik-e, csak az, hogy mikor és hogyan. Belátja majd, hogy le kellene mondania, vagy megpróbálja majd elhúzni a dolgot.
Az interjúban szó volt még többek között az Izrael és az arab országok közeledésében ellenérdekelt Iránról, a fele részben palesztin lakosságú Jordánia helyzetéről, Amerikáról, amely a Közel-Kelet helyett inkább Kínára fókuszálna és arról is, hogy az Európai Uniónak miért nincs egyértelmű álláspontja a háborúval kapcsolatban.
A teljes beszélgetést megnézhetik a videóra kattintva, ha csak hallgatnák, akkor itt az alábbi lejátszó is.
2023. november 13., hétfő 9:00
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
