Hiába hajt a kormány a nagy MTA-s pénzekre

A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által hivatkozott külföldi kutatásirányítási modellekben a kormányoknak nincs többsége a döntéshozó testületekben, az emlegetett példákhoz az akadémia jelenlegi rendszere áll közelebb, nem a magyar politikai vezetés terveiben szereplő új rendszer – erről beszélt a Klubrádióban az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja, Lőrincz Viktor.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatói potenciál tervezett kiszervezéséről azt mondta, állítólag ezt azt az egészet azért kell csinálni, hogy majd a későbbi uniós kutatási forrásokat megszerezze az állam, és közvetlenül az ő intézményeibe folyjon be a pénz. Hozzátette, az akadémiai dolgozók nem tudják, hogy ebből mi igaz és mi nem, hiszen ezt nyíltan úgyse vállalná fel a kormányzat. 

Ha azonban kormánynak valóban ez a célja, és ezért kiszervezi az Akadémia kutatóintézeteit, akkor a 22-es csapdájába eshet. Felhívta a figyelmet: már vannak visszajelzések külföldi partnerektől, hogy ha a kormány átveszi az irányítást az MTA kutatóhálózata felett, akkor ezekkel a tudományos műhelyekkel megszakítják az együttműködést, ami pedig a külföldi források elapadásával járna.

Lőrincz Viktor megjegyezte, az állam létrehozhat, és már létre is hozott kutatóintézeteket, de azoknak még nem elég nagy a reputációja, és nem tudni, hogy ez változik-e valaha; az azonban biztos, hogy ezek a műhelyek egyelőre kevés eséllyel pályázhatnak uniós forrásra. Ahhoz ugyanis több éves, vagy inkább évtizedes elismert tudományos munkásság szükséges.

Így, ha valakik jelenleg eséllyel pályázhatnak külföldi forrásokra, azok az akadémiai kutatóintézetek. Ahhoz, hogy a kormány ezeket a forrásokat eltérítse, befolyást kell szereznie bennük, viszont ha a kormányzati befolyás érvényesül, akkor nem fognak nekik uniós forrásokat adni – tette hozzá.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg!