"Eljött az igazság pillanata: feladta a kormány a politikáját"
15/07/2022 12:05
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az idén a kampányban a kormány 670 milliárdot szórt ki személyijövedelem adó visszatérítésével, de jövőre ennek az összegnek a kétszeresét fogja visszaszívni a gazdaságból, a családoktól. Mikroszinten ez százezreket is jelent a családoknak. A katát nem így akarták megváltoztatni, de feltehetően csak szigorítással nem jött volna be annyi pluszösszeg, hogy megérje, mondta a Reggeli gyorsban Csiki Gergely elemző, aki szerint a gazdaság egy része újra visszatér a fekete gazdaságba.
Csiki Gergely a Portfolio lapigazgatója szerint most a magyar gazdaságban eljött az igazság pillanata. Azzal egyetért, hogy a kata kivezetésének folyamata rajtunk fogyasztókon fog lecsapódik áramelés formájában.
A Reggeli gyorsban Csiki arról beszélt, hogy az adózóknak és a munkáltatóknak most majd arról kell dönteniük, hogy hol maradnak bent a fehér gazdaságban, és hol mennek ki. "Lehetnek olyan területek, ahol bizonyos tranzakciókat nem fognak bevinni a fehér gazdaságba és elmegy a fekete és szürke gazdaságba".
A kata bevezetésében éppen az volt a nagyon jó, emlékeztetett Csiki, hogy kifehérítette a gazdaság egy részét, amire 2013-2012 előtt "nem láttunk rá", így pedig jelentős plusz adóbevételt jelentett, és az "adómorált is jelentősen javította, ami korábban Magyarországon nem volt mindig túl jó". Ugyanakkor a kormány mostani döntései ezzel ellentétes hatást eredményezhetnek, egyrészt adóemelés formájában, másrészt pedig a fekete gazdaság felé terheli a tranzakciókat.
Szerinte mindenki arra számított, hogy a NAV úgy oldja meg a mostani helyzetet, hogy szigorít a kata feltételein, és például a cégek felé kiállított számlázást egy külön adóval sújtja, aminek Csiki szerint már előzménye is van, a 3 millió forint feletti összegnél egy 40%-os különadó. És úgy tudja, hogy ez volt az utolsó verzióban is, de a Pénzügyminisztériumban az utolsó pillanatban változott a terv, és teljesen megszüntették a cégek felé történő adózást. "Ez egy alapvető váltás".
Csiki szerint csak találgatni lehet, hogy miért nem ezt az utat választotta a kormány, hogy a NAV tételesen ellenőrizze a tranzakciókat, "lehet, hogy az ellenőrzés elaprózódott volna, és a másik oldalon pedig nem biztos, hogy annyi bejött volna bevételek és a bírságok oldalán, hogy megérte volna, és a bujtatott munkaviszony túlságosan is elharapózódott".
Ha megérkeznének a visszatartott EU-s források, az Csiki szerint a finanszírozást megkönnyítené. Évi 2500 milliárd forint támogatásra számítanak, "ami jelentős segítség", de szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt néhány hétben milyen nagyot változott a külső környezet, például az energiaárak jelentős emelkedésével, ami "fenntarthatatlanná tette a rezsicsökkentés rendszerét". Az elmúlt években a kormány több ezer milliárd forintot fordított arra, hogy a piaci árak és a rezsicsökkentett árak közötti különbözetet állja, de a 8-10-szeres árszintet már nem tudta elviselni. Most szerkezetátalakítás valósul meg a rezsicsökkentéssel, amivel a kormány feladja az eddigi lényeges politikáját.
Csiki szerint jövőre 1100 milliárd forintos pluszkiadást jelent, amit áthárítanak a lakosságra, és ez mikroszinten a családoknak havi tíz, százezer forintot jelent. "Ez egy óriási szám". Összehasonlításként Csiki azt említette, hogy az idén szja-visszatérítést formájában 670 milliárdot fizettet ki a kormány, jövőre így a kétszeresét szívja vissza a gazdaságból, a családoktól.
"Ezeknek a szigorító intézkedéseknek éppen ez a célja, hogy visszaszerezze azt, amit a kampányban kiköltekezett".
Szó esett az üzemanyagok állami árszabályozásáról, amiről Csiki azt mondta, hogy ha eltűnik az ársapka, akkor a fogyasztók majd ugyanúgy alkalmazkodni a 800 forintos üzemanyagárhoz, mint most teszik a rezsiárakkal: "mindenki azt fogja nézni, hogyan fogyasszon kevesebbet benzinből és dízelből", de szerinte hiába sokkal magasabb a 800 forint a 480-nál, nettó módon mégsem fogja befolyásolni a költségvetés bevételeit: "nem folyna be kevesebb áfa és jövedéki adó, mert olyan magas a piaci ár". Ebből következően szerinte nem költségvetési oka van, hogy a kormány nem engedi el az üzemanyagárszintet, hanem az, hogy a családvédő intézkedéseit nem egyszerre akarja kivezetni, hanem csak fokozatosan.