Törvénytelen törvénykezés - Nemzetközi lapszemle

Törvénytelenül fogadták el a rabszolgatörvényt?

A szokásosnál hamarabb átvették a külföldi újságok és portálok a parlamentben és a Fidesz-székháznál, illetve a Kossuth téren történtekről szóló tudósításokat – hisz rendhagyó volt a szerdai törvénykezés és a tiltakozás is. Általában 24-48 óra telik el, míg a nemzetközi médiában visszhangot kapnak a magyar események, hacsak nincs valami rendkívüli. Nos, a tegnapi nap az volt, amit bizonyít többek között a kanadai Vancouver Sun is, amelyik az amerikai AP tudósítása alapján megírta, hogy a házelnöknek nem engedték az ellenzéki politikusok a pulpitusról levezetni a plenáris ülést, és ezért felvetődik az elfogadott „rabszolgatörvény” néven hírhedtté vált jogszabály törvénytelensége. A törvény részleteibe merülve a cikk a kormány magyarázatát is kiemeli, miszerint több munka több pénzt jelentene, amit azonban cáfolnak mindazok a részletek a törvényben, amelyek a dolgozók jogainak csorbításáról tanúskodnak. A délelőtti ellenkezés délután utcai tiltakozással folytatódott, amikor ellenzéki politikusok mindenkit felszólítottak a csatlakozásra. Ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges eszközt felhasználnak annak bizonyítására, hogy nemcsak a törvény rossz, hanem annak elfogadása is, és addig mennek, míg el nem érik a jogszabály megsemmisítését.

Újabb frontvonalat nyit a kormány Brüsszel felé

Magyarország ismét birokra kel Brüsszellel, hisz a parlamenti többség megszavazta a 2020-tól esedékes közigazgatási bíróságok intézményét – írja többek között az Irish Times. Az igazságügyi miniszter óriási hatalmat gyakorol majd. A lapnak nyilatkozó Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a Velencei Bizottság véleményét minimum meg kellett volna várnia a kormánynak a szavazásra bocsátással. A rabszolgatörvény körüli botrány kapcsán pedig a Brüsszelben villámlátogatást tett Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt idézi, aki szerint szégyenteljesen viselkedett az ellenzék az Országgyűlésben és minden bizonnyal ez volt az utolsó fegyvere célja eléréséhez. A tudósítók azonban hozzáteszik, a törvény törvénytelenségét nem hagyják annyiban az ellenzéki képviselők.

Vége a szabad választásnak Magyarországon

A kormány kontrollját betonozzák be az új igazságszolgáltatási rendszerbe címmel a New York Times is hírt ad a szerdai törvénykezés következményeiről. Az amerikai liberális lap következetesen szélsőjobbként kezeli a kormányzó pártot és állítja, hogy végeredményben párhuzamos igazságszolgáltatási rendszert épít ki a Fidesz. Ezzel a liberális demokráciát felszámoló lépéssel tovább erősödik Európában is az a populizmus, aminek egyértelmű jeleit látjuk Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és most már az Egyesült Államokban is. Mindezeket Kovács Zoltán közleményben cáfolta, azt bizonygatván, hogy a mainál profibb lesz az új csapat. A University of Georgia professzora szerint ha mindez megvalósul, akkor aligha tekinthetjük többé szabadnak és igazságosnak a leendő magyarországi választásokat. Ami egyben azt is jelenti, hogy olyan autokrata rezsim jön létre, amelyben ugyan jelen lesz még látszólag az ellenzék, de tényleges befolyása nem lesz a történésekre. Láng Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója szerint a rabszolgatörvény ellen pedig azért fognak küzdeni, mert pártjuk a dolgozókat képviseli. A New York Times a cikkbe beágyazta Tordai Bencének a szerdai parlamenti akcióról felvett két és fél órás videóját. Kitér a cikk az utcai tüntetésre is, kiemelve például azt a bannert, amelyen az áll, hogy az egyetemisták is a munkásokkal vannak.

Bedarálják a független bíróságokat

A brit The Guardian már határozottan állítja, hogy ellentmondásos törvények születtek, ha születtek egyáltalán tegnap. S arra figyelmeztet, hogy az eddig relatíve független bíróságot most fogják bedarálni. A történtek egészen biztosan ismét ráirányítják az Európai Parlament figyelmét Magyarországra, amely ellen már beindult a 7-es cikkely alkalmazását lehetővé tevő jogi procedúra. A cikk összeszedve a közelmúlt sűrű történéseit az autokráciába süllyedés újabb stációját a sajtószabadság elfojtásával, a CEU elűzésével és például a macedón ex-kormányfő bújtatásával érzékelteti.

A Financial Times-ban Krekó Péter elemző is azt emeli ki, hogy a bíróságok voltak az igazságszolgáltatás utolsó bástyái, amelyek elvéreznek a harcban hamarosan. Kovács Zoltán ezzel szemben azt állítja, hogy a most elfogadott változtatások teljes összhangban vannak az uniós törvényekkel.

Csernyánszky Judit/Klubrádió, FOTÓ: MTI/Mohai Balázs