Archívum

Egy ember, aki egyszerűen a fején találta a szöget. Gyerekei használatlan, kinőtt ruhái és játékai láttán úgy döntött, hogy jól jöhet még mindez egy oviban. Majd beszámolt a barátainak az ötletről. Sok-sok fej és szög lett ebből, ez az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom és egyesület. Az alapító-ötletgazda Barát Hella fejében ma már ott van Magyarország szegénységtérképe, és az a hívószó, amellyel segítésre bírja mindazokat, akiket ez megszólít. 

Kárpátaljai és józsefvárosi roma, afgán, vietnámi, és még ki tudja, honnan jövő nehéz sorsú gyerekek második otthona a Taléta. A névnek több megfejtése is van, az egyik: találkozás az életért. Az orosz-ukrán háború kitörése után, kezdetben menekülteknek alapított tanodáról van szó, ahol nemcsak az egyre több iskolai sikerrel büszkélkedő gyerekekkel, hanem családjaikkal is törődnek.

Megszólalók:

Moldován Szilvia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója és a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház társalapítója

Zolika, és édesanyja, Gábor Anita

Kacsó Tímea, Makai Nikoletta és Mága Mátyás mentorok

Pletser Ágnes tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház tásalapítója

Fahéj Kutyát arra képezték ki, hogy társa legyen Samunak, akinek az emberekkel nehezebben megy a kommunikáció. Fahéj labrador, Samu autista. A kutyák nem csak a vakok és gyengén látók segítői, hanem sajátos nevelési igényű gyerekek, pszichiátriai betegek, mozgássérültek, öregek társai is lehetnek. Ha arra tanítják őket.

Vendégeim: Kozák Erika, Samu édesanyja, Korsós Mónika Bajáról,a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány vezető kiképzője és dr. Juharos Ágota, szakmája szerint radiológus, a Kutyával egy Mosolyért Alapítvány titkára, ennek eszmei szerzője és alapítója.

Mi alakulhat ki abból, ha őrségi gyerekek segítenek létrehozni egy helyi gyümölcsöket megőrző génbankot? És ha pszichiátriai betegek segítenek megőrizni egy park növény- és állatvilágát? Miben segítettek a civilek a 4-es metró akadálymentesítésében, és jobb lesz-e a közlekedés, ha mindannyian hozzászólunk a problémákhoz? Azaz: hogyan lehet és kell a tudományos kutatásba bevonni a közösséget?

Akik megosztják gondolataikat: Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke, Le Marietta XII. kerületi polgármesteri tanácsadó, Molnár Zóra szociálpszichológus, a Közélet Iskolája munkatársa és kutatója és Pataki György egyetemi docens, ökológiai közgazdász. 

Nincs olyan gyerek, legalábbis a felsősök közül, akinek ne lenne diszkriminációs tapasztalata – mondja Horváth Csenge, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Aki munkatársaival együtt azért dolgozik, hogy minél jobb iskolákba kerüljenek a sok hátránnyal küzdő józsefvárosi gyerekek, akinek útját kísérik óvodától egyetemig.  

Minden, amit tudni akartak a beás cigányokról, de sohasem akadt olyan szakember, akitől megkérdezhették volna. Kérdéseink: kik ők, milyen nyelven beszélnek, honnan jöttek, és hol keresendők az erős, jól képzett roma értelmiségi réteg kialakulásának lehetőségei? Aki válaszol: dr. Orsós Anna nyelvész, egyetemi tanár. 

Így vagy úgy, kis túlzással csaknem minden második ember érintett lehet a bedőlt devizahitelek évtizedes történetében. A kozármislenyi Kisgyörgy Sándor mindenét elveszítette, ráadásul úgy – erősíti meg Pálfi Eszter jogvédő is – hogy megszámlálhatatlan jogsértés után lakoltatták ki. Az ügy mögött ismételten felsejlik a bankok, bírák, közjegyzők, végrehajtók összejátszása. Mikor lesz ennek vége? A választ szereplőink is a strasbourgi bíróságtól remélik.

A gyermekvédelem ügye politikai balhék kereszttüzébe került, az alpári adok-kapok fő jellemzője, hogy az érintettekről, a gyerekekről többnyire szó sem esik. Holott szakemberek évek óta kutatják, hogyan lehet jó jelzőrendszert és megoldást kínálni a a nagyon sok helyen, nagyon sok időben veszélybe kerülő picik, kicsik és kamaszok megóvására. Stáhly Katával, a Hintalovon Alapítvány pszichológusával a Nemecsek-programról beszélgettünk.

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Az elsők között végzett szociális munka szakot Magyarországon, család- és gyermekvédelemben dolgozott, majd a hajléktalanellátásban. Egy időn túl az akkori, kormánypárti városvezetés nem kért a munkájából. Ma a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke Goldmann Tamás, ahol – mi sem természetesebb – szintén végez szociális munkát, a célcsoport ezúttal az idősek és családjaik. Az általuk működtetett idősek otthonát modellértékűnek tartja a szakma.

Egy 22 éves fiatal szülinapi bulija Sikondán – sok-szereplővel. A Pécsi Down Alapítvány családi napja, ahol szülők, gyerekek, testvérek, barátok beszélik ki a mindennapok gondjait. És örülnek egymásnak, és egymás sikereinek is.

Akikkel beszélgettünk:

Osztrega Sára, Saci, Régely Bertalan, Papp Eszter, Marcsik Jánosné, Eszti nagymamája, Cseh Judit, Saci édesanyja,

Horváth Henriett, Hajna édesanyja, Sándorfi Eszter, Gertrúd édesanyja és Wirth Gabriella, a Pécsi Down Alapítvány kuratóriumi elnöke

Mindenütt nehéz, de Dunaújvárosban fokozottan az az idei iskolakezdés– a város legnagyobb munkaadója, a Dunaújvárosi Vasmű ment tönkre a nyáron, a városban több ezer család maradt jövedelem nélkül. Nem csak az iskolatáskákat kellett megtölteni, hanem lelki feltöltődésre is szükségük van a helyieknek.

ÉS

Egész nyáron át tartó, sikeres adománygyűjtő kampány után bulizni indult a MáSzínház társulata, hogy megmutassák: igenis fontos, hogy minél többet legyenek együtt értelmileg akadályozott emberek a többségi társadalom tagjaival.

Vendégek:

Mészárosné Libor Ágnes pszichológus, a dunaújvárosi Útkeresés Segítő Szolgálat vezetője

Szentgáli Dániel, a MáSzínház tagja

Jankovics Julianna, fejlesztő pedagógus, a MáSzínház egyik foglalkozásvezetője

Grisnik Petra, színész, a MáSzínház önkéntes foglalkozásvezetője

Két nap, két barátságos kutyus, egy ugrálóvár, jó társaságés odafigyelés – anyaotthonban élő anyák nyaraltak gyerekeikkel a szegedi Fatima-ház apránként megszerzett, berendezett ásotthalomi üdülőjében. Köztük egy asszony, aki még soha életében nem volt percig sem kikapcsolódni.

Akikkel beszélgettünk:

Dzsennifer, kisgyerekes anya

Lázár Katalin, hatgyermekes anya, mindketten egy anyaotthon lakói, és a felhőtlen pillanatokat megvalósító

Kiss Erzsébet, a Fatima Ház kuratóriumi elnöke és ügyvezetője.

Hogyan lehet megóvni kamaszlányokat attól, hogy zaklatás vagy erőszak áldozataivá váljanak? Hogyan vált egy, eredetileg hátrányos helyzetű gyerekek segítésére, iskolai tanulmányaik fejlesztésére, vitakultúrájuk és demokratikus gondolkodásuk kialakítására szerveződött tanoda számára szükségletté, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzon? A kérdésekre Tasnádi Zsófiától, az Élménytár Pécs operatív vezetőjétől kapnak választ.  

A 2025. május 15-i adás ismétlése:

Otthonuk egy szépen alakuló vályogház Csobánka romák lakta övezetében. Csecsemőktől középiskolásokig számos gyerek kap itt segítséget ahhoz, hogy esélyeik egyenlőek, vagy legalább egyenlőbbek legyenek azokéval, akik jobb körülmények közé születtek. A Csodaműhely Egyesület a szülők kezét is fogja. Akikkel megismerkedhetünk a csapatból: Sásdi Mária jogász, alapítvány önkéntese. Bakti Éva művészetteraputa, Kun László önkéntes, amúgy önkormányzati képviselő,Toldiné Várhegyi Szilvia, szülő, és az alapítvány irodavezetője, Bakó Boglárka antropológus, tudományos kutató, az egész történet megálmodója, és Bacsa Judit, koragyermekkori fejlesztő.

Ki segít egy siket, vagy nagyothalló embernek, ha orvoshoz, bíróságra, rendőrségre, vagy éppen továbbképzésre kell mennie? Fogyatékkal élő emberekről, vagy nyelvi kisebbségről beszélünk? És hogyan, miért lesz valaki jelnyelvi tolmács.

Vendégek: 

Izsákiné Krizsán Tímea, a HÍD jelnyelvi tolmácsszolgálat szakmai vezetője, és kollégái: 

Rimóczi Erika és Juhász Adrienne.

Kétségbeesés, tagadás, majd cselekvés, folyamatos problémaelhárítás, közben egyre gyakoribb sikerélmény – ez egy lehetséges leírása a Down-szindrómás gyereket nevelő szülők lelkiállapotának. Magyarországon évente 150-200 gyerek születik ezzel a genetikai képlettel. Nem kell ködösíteni, nyugodtan nevén lehet nevezni, családnak, testvéreknek elmagyarázni a történetet, mondja Wirth Gabriella, a Pécsi Down Alapítvány kuratóriumi elnöke, maga is érintett szülő. 

Két kávézó. A Nem adom fel Budapest első, fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója és catering szolgáltatója. Itt olyanok látnak el bennünket finomságokkal és kedvességgel akik másutt nem találnak munkát – holott nagyon is jól tudják a dolgukat. Az Alzheimer Café vendégei pedig demens emberek, akik napi néhány órára jól tudják itt érezni magukat – és a hozzátartozóik is levegőhöz jutnak. Akiknek szintén jut rendszeresen segítő szó.

Akikkel beszélgettünk:

Tomi, Anna, Tunyogi Szilvia, a Nem adom fel kávézó üzletvezetője, Zsuzsi, Eszter, Judit, a konyha vezetője, Dalma, Barbara, Tamás, Zsuzsanna, Anna Zita, Kishalmi Krisztina, rehabilitációs mentor tanácsadó

ÉS:

Katonáné Jordáki Ildikó, a Göncz Árpád szociális intézmény területi egység vezetője a XV. kerületben 

Ovisok az idősotthonban, nyugdíjasok a tanodákban, multicégek csapatépítői hajléktalanoknál, diákok az állatmenhelyeknél – önkéntesként. A civil szervezetek nem állnak nagy becsben a NER világában, de sokan vannak, akik az ellenszél ellenére azért dolgoznak, hogy egy olyan világot építsünk, ahol a segítőkészség fontos. Annak is, aki ad, és annak is, aki kap valami pénzben ki nem fejezhető értéket.

Vendégem: Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője

Zavarba ejtő bámulás, szexista viccek, szexuális tartamú megjegyzések, valamint nemkívánatos fizikai közelség, érintés. Nincs benne senkinek a fizetésében, hogy a munkahelyén eltűrjön bármi fajta személyes zaklatást, célzást, a magánéletére, a kinézetére való utalást. Márpedig ez igencsak gyakori – derült ki egy nemzetközi felmérésből.

Vendég:

Sebestyén Andrea Jogász, tréner és coach, a szexuális zaklatások szakembere

Hetven a harminchoz. Mondja Nagy Balázs, aki tini korában veszítette el egy betegség miatt a jobb lábát. Lehet, hogy az eredeti lehetőségei közül sokat veszített, de azt a megmaradt harminc százalékot megpróbálja százra kiegészíteni. És erre vannak módszerei, van tudása, mondanivalója, és derűje is. 

MáSzínház – egyolyan társulat, ahol értelmi fogyatékkal élő és autista kollégák játszanak együtt képzett színészekkel. Hiszen mindenkinek joga van megmutatni a tehetségét. És hogy ez minél láthatóbb legyen, kampányba is kezdtek.

ÉS:

Érkezik az idén alapított Fekete-Nagy Miklós díj. Egy hajléktalan aktivistáról nevezték el, és a szociális munkában jeles tevékenységet végzők kaphatják majd meg. Az utcajogászok alapították -na de kik ők, és miért áldozzák tudásukat és idejüket erre a cseppet sem egyszerű munkára?  

Vendégeim:

Márton Gábor Csaba

Mesés Gáspár színészek

Magassy Mercédesz utcajogász

A nők elleni, kapcsolati, családon belüli erőszak számos formája: fizika, gazdasági, verbális, érzelmi is létezik. Legtöbbször akkor beszélünk róla, amikor egy tragédia már megtörténik. Holott naponta kellene tennünk valamit ellene. Hogyan?

ÉS:

Érzelmileg, anyagilag és szociálisan is nagyon kiszolgáltatottá válnak azok, akik sérült gyereket nevelnek. Mindenhez, például a fejlesztésekhez is nagyon sok pénz kell –ha ikerpárról van szó, akkor végképp. És van, aki kreatívan próbálja kezelni a helyzetet, például jótékonysági koncerteket szervez.

Beszélgetőtársak:

Dés Fanni, a NANE munkatársa

Patakiné Mészáros Edina, Olívia és Dóra édesanyja

Változott-e valami? Jobban tudja-e a rendőrség és az összes érintett hatóság, hogy mit kell tenni, ha családon belüli bántalmazást észlelnek? Egyáltalán: mi számít bántalmazásnak? Ezúttal a Somogy megyei Csömenden történt csákányos gyilkosság irányította a kérdésre a fókuszt, igyekeztünk a problémát minél árnyaltabban megközelíteni. Akivel mindezt megbeszéltük: Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. 

Ki törődik azzal, hogy egy súlyos beteg gyereknek is legyenek osztálytársai, iskolai élményei? A tanulásnál is fontosabb, hogy a sokszor évekig tartó kezelések miatt ne magányosodjanak el a kis betegek. Meg hogy ne elsősorban betegnek tekintsék őket. Persze ehhez egy-két jó fej tanár, önkéntes sem árt.

Vendég: Almássy Mónika, a Kórházsuli vezetője

Zajlik a tavaszi nagytakarítás, van ahol sietve mennek elébe a később felmerülhető problémáknak. Veszprémben egy ellenzéki, és kormánypárti, és egyáltalán: mindenféle fiatalokat is támogató alapítvány vezetője egy reggel arra ébredt, hogy a munkájának tizenöt éve otthont adó épület ajtaján lecserélték a zárat. A Lélektér Alapítvány az európai értékek, alapvető emberijogok és egyenjogúság, valamint a civil törvényt maga előtt vizionálva működött. És fog. Maximum hajléktalanul.

Vendég: Takáts Emese, a Lélektér Alapítvány elnöke

A gyermekvédelemre való hivatkozás nagy divat a politikában –a valós problémákkal való szembenézés annál kevésbé. Két jellemző történetet elevenítünk fel. Magyarországon az európai adatokhoz képest is egyre több gyerek hagyja el idő előtt az iskolapadot. Szakemberek vannak, nekik már az is nagy segítség volna, ha az állam nem szólna bele az oktatásba – mondja Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró, pszichológus Apor Vilmos főiskola oktatója.

ÉS

Egy leukémiás, vagy rákbeteg gyerek a családokat érintő legnagyobb kihívások közé tartozik. Elsősorban civil segítségre számíthatnak. Egyikük Meskó Andrea, a Gyermekleukémia Alapítvány vezetője. 

Otthonuk egy szépen alakuló vályogház Csobánka romák lakta övezetében. Csecsemőktől középiskolásokig számos gyerek kap itt segítséget ahhoz, hogy esélyeik egyenlőek, vagy legalább egyenlőbbek legyenek azokéval, akik jobb körülmények közé születtek. A Csodaműhely Egyesület a szülők kezét is fogja. Akikkel megismerkedhetünk a csapatból: Sásdi Mária jogász, alapítvány önkéntese.Bakti Éva művészetteraputa, Kun László önkéntes, amúgy önkormányzati képviselő,Toldiné Várhegyi Szilvia, szülő, és az alapítvány irodavezetője, Bakó Boglárka antropológus, tudományos kutató, az egész történet megálmodója, és Bacsa Judit, koragyermekkori fejlesztő.

Tizenkét gyerek egy csoportban, harminc-negyven egy állami intézményben – nekik különböző okok miatt nem adatott meg, hogy családban nőjenek fel. A Világszép Alapítvány megpróbál mindent, hogy érzelmi biztonságot, esélyt adjon az állami gondozásban élő gyerekeknek. Önkéntesekre támaszkodva.

Akik erről beszámoltak: Szekér Anikó közgazdász és Oszlánci Manó, állami gondozásban felnőtt fiatal, a Világszép Alapítvány önkéntesei és Marton Kriszta, a Világszép Alapítvány vezetője. 

Mit jelent kritikai pedagógia? Mi történik azokkal a fiatalokkal, akik szakképzésben kötöttek ki, de szeretnének többet tudni a világ dolgairól annál, amennyit megkapnak az iskolában? Hogyan lehet őket megtanítani arra, hogy ők is beleszóljanak a közéletbe, persze kritikusan gondolkodva?

Vendégek: Ihász Orsolya és Sikó Napsugár, a Deviszont Közösségi Tér munkatársai.

A helyszín Marosvásárhely, a beszélgetőtárs Smaranda Enache. Ő több nyelven beszélő, sok kultúrában átjárhatóságot kereső tanár és emberi jogi aktivista, az elsősorban kisebbségi kérdésekben tevékenykedő a ProEurópa Liga társelnöke. Szó volt múltról és jelenről, megkérdeztük azt is: hol látható és hol nem annak a küzdelemnek az eredménye, amelyet a békés emberi viszonyokért folytatott.