"Nagyon régi terv, hogy a Marsról anyagmintát hozzunk a Földre"
12/09/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A Perseverance eredményei történelmi jelentőségűek: az emberiség még soha nem járt ilyen közel ahhoz, hogy bizonyítékot találjon földön kívüli életre – véli Tamási Dávid. Kereszturi Ákos szerint a minták alapján sokkal jobban megismerhetjük a marsi egykori környezetet és segítene megérteni a Föld korai körülményeit, és új irányokat adna az űrkutatásnak.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, sajtótájékoztatót tartott a NASA magyar idő szerint szeptember 10-én délután a Perseverance marsjáró egyik felfedezésével kapcsolatban, a bejelentéssel egy időben a vonatkozó tanulmányt is közzétették. Az esemény alapja egy kiszáradt marsi tómederben, a Jezero-kráterben begyűjtött minta volt, ezt elemezve a szakemberek arra jutottak, hogy az anyag az egykori mikrobiális élet nyomait őrizheti.
„Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem tényállítások, ezek ilyen lehetséges vagy feltételezett dolgok, amiket most a NASA tegnap bejelentett. Pontosan azért, mert még tovább vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen alapítsák, hogy most mi ez az egész, amit találtak. Igen, magának, a marsjárónak a fedélzeti laboratóriuma ma is viszonylag korlátozott mennyiségben és minőségben képes ezeket a kőzetanyagokat vizsgálni. De ez mindenképp előrelépés bármilyen korábbi felfedezéshez vagy kutatáshoz képest” – mondta a Klubrádió Kérdésére Tamási Dávid, a Spacejunkie főszerkesztője. Hozzátette, a Perseverance 2021-ben érkezett a Marsra, és a Curiosityhez képest fejlettebb, nagyobb tömegű eszközökkel dolgozik. Bár eredetileg 600 napra tervezték a küldetést, azóta is működik, ahogy korábban más marsjárók is túlteljesítették várható élettartamukat. A mostani vizsgálatok helyszíne egy kiszáradt folyómeder, ahol az üledékes kőzetek jó eséllyel őrizhetnek mikrobiális életre utaló nyomokat. Fontos azonban, hogy a most talált jelek akár abiotikus, vagyis nem élő eredetű folyamatok nyomai is lehetnek.
Az interjúban szó esik az Ingenuity helikopterről is, amely a történelem első sikeres repülését hajtotta végre egy másik bolygón, a földinél százszor ritkább légkörben. Bár a drón végül meghibásodott, teljesítménye messze felülmúlta a várakozásokat.
Tamási szerint a Perseverance eredményei történelmi jelentőségűek: az emberiség még soha nem járt ilyen közel ahhoz, hogy bizonyítékot találjon földön kívüli életre – még ha csak mikrobiális formában is.
Mit jelenthetnek a minták?
„Ez már egy nagyon régi terv, hogy a Marsról anyagmintát hozzunk a Földre, és itt aztán jó nagy laboratóriumokban annyit vizsgáljuk amennyit akarjuk. Tehát ez tulajdonképpen az ideális megoldás a pontos megértésére a Vörös Bolygónak. Maga a Perseverance, amelyik ott dolgozik, az is egy nagyon nagyméretű rover, akkora, mint egy kis autó. Tehát extrém nagyméretű, és nagyon szuper műszerei vannak, de még neki is korlátozottak a képességei. Ezért azon túl, hogy ott egy csomóféle vizsgálatot nagyon jól el tud végezni, azon túl a legérdekesebb mintákat, eddig összesen, ha jól emlékszem, 27-et, kis csövekbe rakja, lezárja, és ott hagyja bolygó felszínén” – ezt már Kereszturi Ákos bolygókutató, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tanácsadója mondta el kérdésünkre. Megjegyezte, a tervek szerint egy kis drón gyűjtené össze ezeket, majd egy többlépcsős folyamatban szállítanák őket Földre: előbb Mars körüli pályára, onnan pedig egy másik szonda vinné tovább. Ez technikailag rendkívül összetett feladat, amelyhez nagyszámú mérnöki csapat és hosszú, összehangolt fejlesztés szükséges.
A minták alapján sokkal jobban megismerhetjük a marsi egykori környezetet és segítene megérteni a Föld korai körülményeit, és új irányokat adna az űrkutatásnak. A biomarkerek földi analógiákkal összevetve utalhatnak korábbi életre a Marson, de – hangsúlyozta Kereszturi – végső bizonyosságot csak a Földön végzett részletes laborvizsgálatok adhatnak.
