Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete
A lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.
Egy merénylet és a felelősség – Selmeci János jegyzete
Említsük meg itt a baloldali háborúpártizó miniszterelnököt, akinek még a politikai szövetségesét (barátját) ért szörnyű támadás után sem jutott eszébe, hogy neki az országával is, nem csak a pártjával van dolga, és tisztelet persze azoknak, akik az emberség, az összetartás hangján szólaltak meg, és gondolkozzon el picit mindenki, aki akár egy pillanatig bárkinek a halálát kívánta.
A nyelvtudás hiánya – Hardy Mihály jegyzete
Így jár az, aki pusztán a Google-fordítóra hagyatkozik, meg a sanda politikai reflexeire.
A nap, amikor Fónagy Jánosnak igaza volt – Kárpáti Iván jegyzete
Saját innováció nulla, hozzáadott érték kevés, a kiszolgáltatottság hatalmas. Ez az orbáni gazdaságpolitika lényege.
Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Arató András: Mint cseppben a gumicsont
1/04/2023 11:40
| Szerző: Arató András
A közélet egy újabb szelete tagozódott be a pártirányításba, a popkultúra struktúrája is elnyerte méltó és rendszerkonform büntetését. Nem bonyolult a képlet, intézményi keretbe rendeződött, ami által hatékonyabbá válik az, ami eddig is működött. Eztán egy a Párthoz hű emberekből álló grémium szab irányt a honi könnyűzenei életnek. Magyar égre magyar csillagot!
Azt írja Vásárhelyi Mária, nem itt, a Szabadság Klubban, hanem másutt, hogy el kellene engedni ezt a Petőfi Zenei Tanácsot, mert van annál nagyobb problémánk.
Igaza van, de mégsem.
Semmi különös nem történt most, csupán a közélet egy újabb szelete tagozódott be a pártirányításba, a popkultúra struktúrája is elnyerte méltó és rendszerkonform büntetését. Nem bonyolult a képlet, intézményi keretbe rendeződött, ami által hatékonyabbá válik az, ami eddig is működött. Eztán egy a Párthoz hű emberekből álló grémium szab irányt a honi könnyűzenei életnek. Magyar égre magyar csillagot! (Bëlga). Nem kellenek hozzá durva eszközök, elegendő csupán a fellépési lehetőségek és a pénzfolyamok mederben tartása. A finanszírozás számára két fő eszköz áll rendelkezésre: a közvetlen közpénzalapú dotáció és a reklámpiac manipulálása. Utóbbi sem túl bonyolult. Miután a sanzonbizottság segítségével kialakul például az álközrádiók "tánczenei" kínálata, az állami reklámszerződések tovább burjánzanak, onnantól kezdve a kegyelt zeneszámok szerzőinek és előadóinak jövedelme sínen van. Ha hallgatják őket, ha nem. Tegyük hozzá, nem lehetetlen, hogy akik e zenei cenzúrabizottságban feladatot vállaltak, azok között van tisztességes, jó szándékú, ámde naiv vagy ostoba idős férfiember. A kirakat végett.
Ha nem is modellértékű, de legalábbis modellkövető az ügy.
Hasonló történt a színházak, a média, az egészségügy, iskolák, közbeszerzések, vasútépítés, egyetemek, trafikok, média, benzinkutak és minden mások esetében.
Ez a PZT valóban érdektelen a maga műveletlenségét, korlátoltságát, párthűségét és vezérimádatát sokszorosan bizonyított bábvezetőjével együtt.
Ámde.
New York közbiztonsága a később más szolgálatba eltévedt Rudy Giuliani polgármestersége idején ugrásszerűen javult, miután bevezették a Law-and-Order politikát, vagyis elfogták a piti bűnözőket, akiknek a vallomásai elvezettek a nagyobb halakhoz.
A kormánypárt nem azzal győzi meg a lakosság jelentős részét akár a legordenárébb hazugságokról is, hogy nap mint nap újabb ötletekkel áll elő, hanem tartósan ugyanazokat ragozza.
A közbeszerzések tízmilliárdjai összegüket és konstrukciójukat tekintve is bonyolult ügyek, akárcsak a gazdasági társaságok tulajdonosi struktúrája – nem könnyű ezeket megérteni. (Hát még megemészteni…!)
Pop-, rock-, beatzenét, nevezzük bárhogy, viszont (szinte) mindenki fogyaszt, ha erre is ráteszi a kezét a hatalom, az (szinte) mindenkit érdekel. Fontos, mi kerül ki és be a NAT-ba, de közfelháborodást az kelt, ha nincs kréta vagy fűtés az iskolában.
És hát a nevetségesség. Van ez a kirendelt komisszár, a PIM főigazgatója, minél többet piszkálják, annál több ostobaságot beszél. Egy diktatúra eljövendő bukásának előjele, amikor nevetségessé válik. Ami ebben segít, azt érdemes napirenden tartani.
