Az “ellenségeskedés ördöge” – Dési János jegyzete
Fejtő Ferenc bölcs ember volt, és elég jól ismerhette az “ellenségeskedés ördögét” – nemhiába óvott ettől. Arra azonban ő sem számított, hogy az ördög ezúttal megint piros-fehér-zöld mackóruhát húz magára, időnként Louis Vuitton kiszerelésben – és innen indul az európai értékek elleni támadásra.
Game over - Józsa Márta jegyzete
Győzelmi jelentés következik. Magyarország, vagy a kormánya, vagy leginkább a miniszterelnök személyesen legyőzte a szegénységet.
Cifraszűr és alibibeszédek – Neuman Gábor jegyzete
Véletlenül a köztévé egyik csatornáját néztem, elbambultam. A Hungarikum Díjátadó Gála ment, Navracsics Tibor állt a színpadon. Olyan volt az egész, mintha a '70-es évek valamelyik május elsejéjén ünnepi beszédet mondott volna Korom elvtárs, vagy Berecz elvtárs...
Szegény éhes magyar választó lakomája
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.
Csatamező vagy Lipótmező?
Az Alapjogokért Központnak sikerült összetrombitálnia Budapestre Európa és a világ politikai söpredékét (nyilván költségvetési adóforintokkal bőkezűen felvértezve), akik kétnapos dzsemborijukkal próbálják megtámogatni a magyar miniszterelnök európai kampányát.
Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete
A chemtrail ugyebár egy vegyi csík, amit nemcsak a katonai, de a polgári repülőgépek is maguk után húznak-vonnak, hogy a belőlük kihulló méreggel megritkítsák a Föld népességét, hogy aztán a maradékot egy szűk elit uralma alá vonhassa. Állítólag nanorobotokat is szórnak, amelyek belélegezve agyvérzést, infarktust, esetleg agysorvadást okoznak, bár ez utóbbi a teória hívei között már post festa.
A falusi miniszterelnök – Kárpáti Iván jegyzete
A vidékből is inkább azt szereti, amit egykor a főnemesek, több ezer négyzetméter bizonyítja ezt Hatvanpusztán, ha a Holdról nem is, de repülőről jól látható.
Pészah – Dési János jegyzete
Nem kell az egyiptomi szolgasághoz mérni természetesen a helyzetünket, mert haj' de örült volna az az egyiptomi rabszolga, ha csak az lett volna a gondja, hogy elveszik a színházát, meggyalázzák a moziját, birtokba veszik a könyvkiadását, leigázzák az iskoláját, félkegyelmű nyaloncokkal hazudják tele a világot és ellopják még, a... hmm mi is legyen a példa.... Megvan! Ha a fáraó kedvenc gázszerelője a nevére veszi a piramisokat és az egész Nílus partot felparcellázza, lebetonozza és jó pénzért kiárusítja.
Arató András: Jöttünk, láttunk, visszamennénk
4/05/2023 11:00
| Szerző: Arató András
Nem tudjuk, mit gondolt Katalin, amikor világi kegyelemben részesíttették vele a molotovos robbantót, bár az ő esetében már ennyi feltételezés is túlzás. Beosztását tekintve ugyanis nem feladata neki a töprengés – amíg a hazában nem ragyog minden ablak, addig nem ülhet a babérjainkon, és még a monogrammal ékesített fülbevalórend sem nincsen megalapítva.
Nem tudjuk, mit gondolt Ferenc, amikor rá hivatkozva lóra ültették honunk és korunk kiemelkedő terroristáját, nem tudjuk, mert nem beszélt róla. A téma negligálásának számos oka lehetett, például nem olvasta a napi sajtót, nem akarta megbontani a Családdal közös fotó békéjét, vagy csak egyszerűen nem fért fel a téma az idő könyörtelen vonatára – más szóval, nem lett volna szerencsés megvárni a csúcsforgalmat, megkockáztatni a ferihegyi késést.
Nem tudjuk, mit gondolt Katalin, amikor világi kegyelemben részesíttették vele a molotovos robbantót, bár az ő esetében már ennyi feltételezés is túlzás. Beosztását tekintve ugyanis nem feladata neki a töprengés – amíg a hazában nem ragyog minden ablak, addig nem ülhet a babérjainkon, és még a monogrammal ékesített fülbevalórend sem nincsen megalapítva.
A vezérkari cserebere nem véletlenül időzíttetett a pápa látogatását követő napokra, noha az összefüggés felfedezése még várat magára. Indokolt volt a csere, Szalay-Bobrovniczky hadügyminiszter és fegyvergyáros megmondotta a kulcsmondást, harcászati szintről hadműveleti szintre lépünk, ezért van szükség a szemléletváltásra. Romulusz, nem a Nagy, hanem a Ruszin-Szendi nyilván harcászati-párti, ellenben Böröndi hadműveleti szemléletű, hiszen őt nem köti névrokonság sem valóságos, sem dürrenmatti római császárokhoz. A laikus közönség eleddig nem rendelkezett kellő ismerettel a két stratégia közötti eltérésről, de most már a nép is tudja: vissza kell hozni az oktatásba a nukleáris elrettentést, más kifejezéssel élve a szittya gondolkodásmód jól bevált tradícióját célszerű alkalmazni az új kihívások közepette. Ugyanis hazánk háborút megelőző állapotban leledzik. És: Böröndi Gábor László altábornagynak van aktuális tudása a NATO belső védelmi rendszerével kapcsolatban.
Az összes fontos körülményt megtalálja a sorok közötti olvasásban nagy gyakorlatra szert tett publikum. Például: Ruszin-Szendin nem rendelkezik a szükséges rutinnal és aktuális tudással a NATO belső védelmi rendszerét illetően. Aztán: korábban már jelen volt az oktatásban a nukleáris elrettentés, csak kézen-közön eltűnt. Hiába kérték szép szóval, hogy aki elvitte, hozza is vissza, mint a Tűz van babám! tűzoltói a tombola-nyereményeket, az egoista önzés kizárta a bűnbánó belátást. És az új hadvezetés jól érzékelhetően rendelkezik az empirikus-filozofikus-historikus intellektus előnyeivel, analízise alapvető felismeréshez vezetett. Ugyanis az emberiség történetének minden pillanatában háborút megelőző állapotban tudhatta magát. Különösen békeidőben. Meg háborúsban.
Ferenc pápa másodszor járt hazánkban.
A jó Godefroy lovag (Jean Reno) kétszer látogatott el a jelenkorba. (Tegyük hozzá, sokkal többeknek mi voltunk a jövő, és reményeink szerint mi leszünk a múlt. Bár utóbbi ellen sokat teszünk fegyverrel, gyárkéménnyel, PET-palackkal). Harmadjára a szerzők a XVIII. századba repítették a szereplőket.
Hanem ami a terrorista amnesztiáját illeti, hazánk ebben is példamutató. A dollárbaloldal persze rikácsol, a Hanyatló még túszokra sem hajlandó cserélni a robbantókat. Hanem itt megint a bölcsesség ütötte fel a fejét. A szabadon engedett tetterős ember még sokféle célra lesz felhasználható…
Mindamellett nem árt felidézni a Kabaré című film kulcsjelentét, amikor a sörkertben felcsendül a náci fiatalok nótája. Ezeket akarják maguk két pofonnal hazazavarni?
Hogy hogy jön ide a pápa? Hát repülővel.
Címlapi fotó: Jean Reno (Godefroy de Montmirail) és Christian Clavier (Zsákfos a bolondos) a Jöttünk, láttunk, visszamennénk című filmből
