A Kúria végül arra jutott, hogy nem jogszerűtlen az érvénytelen népszavazásra buzdítás, a civileknek nem kell bírságot fizetniük

A legfőbb bírósági fórumnak számító Kúria megítélése szerint nem volt jogsértő, hogy tíznél több civil szervezet az április 3-i országgyűlési választásokkal egy napon tartott, a kormányoldal érvelése szerint „gyerekvédelmi”, ellenzői szerint azonban csupán homofób kampányfogásként felfogható népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdított.

A Nemzeti Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek jogsértést követtek el. Ahogy mi is megírtuk, az NVB április 9-én bírságot szabott ki azokra a civil szervezetekre, amelyek érvénytelen voksolásra buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazáson. Érdemes felidézni, szerintük a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezért 15 szervezetet egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére köteleztek.

Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért – más kifogások elbírálásakor – további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A civilek a döntés ellen szinte azonnal fellebbezést nyújtottak be. A Kúria szerdán még érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, mivel megítélése szerint ahhoz nem csatoltak a Nemzeti Választási Bizottság határozatának jogsértő mivoltát megindokló érvelést.

Ehhez képest teljes fordulat, hogy a Kúria pénteki döntésében érdemben vizsgálta a témával kapcsolatos két kérelmet – az egyiket az Amnesty International kezdeményezte az őt érő hárommilliós bírság ügyében, míg a másik jogorvoslati kérelmet a 15 civil szervezet közösen nyújtotta be. A két beadvány vizsgálata során a Kúria arra jutott, hogy a népszavazási kampányban az érvénytelen voksolásra buzdító civilek a véleménynyilvánításhoz való jogukkal éltek, ezért a legfőbb bírói szerv a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztaló határozatát is megváltoztatta.

A jogerős ítélet indoklásában kifejtik, hogy a népszavazási részvétel a választópolgároknak nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával. A Kúria azt is hozzátette, hogy nincs olyan jogszabályhely, amely büntetné az érvénytelen szavazásra való buzdítást, vagyis nem indokolt, hogy az NVB emiatt büntessen meg civil szervezeteket.

Azért azt ők is úgy ítélték meg, hogy az érvénytelen szavazást támogató felhívások ellentétesek lehetnek a a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, azonban hozzátették: a szólás-és véleményszabadság különös védelmet élvező alapjog, amelynek korlátozása csak az alkotmányban lefektetett módokon lehetséges. 

Az Amnesty Internatonal ügyében hozott döntésében a Kúria azt is leszögezte: szó sem volt arról, amivel a Nemzeti Választási Bizottság vádolta a nemzetközi emberjogi szervezetet, vagyis hogy visszaélésszerűen buzdította a választópolgárokat az érvénytelen szavazásra. A Kúria szerint az Amnesty valójában nem tett mást, mint élve az Alaptörvényben rögzített jogával, közéleti vélemény kifejezéseként folytatott kampányt a népszavazás érvényessége ellen.

Az érintett szervezetek a következők: az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Magyar Helsinki Bizottság, az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft., a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület. (A Klubrádió kereste a Háttér Társaságot azzal kapcsolatban, hogy az ő kérelmüket elutasította a Kúria, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.)

A népszavazás egyébként érvénytelen lett, köszönhetően a kérdésenkénti 20-21 százaléknyi érvénytelenül szavazónak. Ezzel együtt is átlagosan 3,8-39 millió ember szavazott érvényesen, a kormány szándékának megfelelően, és körülbelül 1,7 millióan voksoltak érvénytelenül a négy kérdésre.