"Orbán személyiségéből fakad, hogy a kormány mindenkit hülyének néz"

Lassan csokorba szedhetők azok az ügyek, ahol súlyos ügyekben érintett, politikusi előélettel rendelkező figurák elkerülik a felelősségre vonást. Ilyen Simonka György volt fideszes politikus bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy értékű költségvetési csalása, vagy a korrupció miatt elítélt volt balmazújvárosi polgármester, Veres Margit, aki végül nem is vonult börtönbe, noha dőltek hozzá az uniós milliók. Említhetjük akár a jelenleg is szabadlábon védekező Völner Pált, akit több mint 80 millió forint korrupciós pénz elfogadásával gyanúsítanak még igazságügyi államtitkárként. A sort persze lehetne folytatni, de az adásban csak ezeket a legnagyobb népharagot kiváltott „sztárt” emeltük ki.

Sándor Zsuzsa szerint ezek a kivételes ügyek, ahol Fideszhez közel álló politikusok egyáltalán eljutnak a bíróságig, a legtöbb esetről nem is tud a közvélemény, mert az már az ügyészségen elakad. Azt mondta, az, hogy az ügyészség felügyeli a rendőrséget, de nem azonos azzal, hogy minden lépésében konkrét utasítást ad. A bírónő úgy véli, nem a törvényekkel van a baj, hanem azzal, ahogy alkalmazzák őket. Az egész rendszert a joggal való visszaélésnek tekinti.

Veres Margittal kapcsolatban szóba került a köztársasági elnöki kegyelem: Sándor Zsuzsa azt mondta, szerinte ez nem jogszabály, csak gyakorlat alapján működik. Voltak olyan ügyek, ahol gyakorlatilag a népharag váltotta ki az államfő kegyelmét. Felidézte, amikor egy anya megölte a rákban szenvedő gyerekét, majd természetesen elítélték, de Göncz Árpád kegyelmet adott neki.

Természetesnek tartja, hogy a fent említett ügyekben is nagy a felháborodás, amiatt is, hogy Völner Pál ügyvédkedhet tovább, de a probléma az, hogy a konkrét jogszabályok nem mindig azonosak a dolgok etikai megítélésével. Számára is disszonáns, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara felfüggeszthet valakit egy szabálytalanul kezelt letét miatt, de ha valaki ellen megalapozott a gyanú, hogy bűncselekményt követett el, akkor nem függeszti fel az ártatlanság vélelmére hivatkozva. Maximálisan megérti azokat, akik nem jogászként etikailag és erkölcsileg ezt nem fogadják el, és ebből a szempontból igazuk van, de pillanatnyilag ezek a jogszabályok. Az is igaz, hogy magasabb beosztású személytől erkölcsileg is más várható el, itt magasabb a mérce, ezt a bíró is figyelembe veszi a büntetés kiszabásánál.

A bírónő szerint a mai Alkotmánybíróságot és a benne lévő bírákat remekül jellemzi, hogy nemrég a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanáccsal szemben, amely "az egyetlen demokratikus szerv a törvényhozásban", az Alkotmánybírósághoz fordult egy etikai kódex miatt. Ennek a lehetetlenségéről nem tartja érdemesnek szakmailag beszélni, a lényeg, hogy a tanács azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy hallgassák meg az ő véleményüket is erről a beadványról, hiszen róluk van benne szó. Márki Zoltán alkotmánybíró azt válaszolta, hogy nem tartja szükségesnek a meghallgatást.

A minisztériumokban ülő jogászokról azt mondta, úgy véli, az ilyen típusú emberek mindig alkalmazkodnak a hatalomhoz. Hozzátetette, azt azonban el kell ismerni, hogy a paragrafusok tologatásával "zseniálisan szolgálják ki a Fidesz érdekeit". Egy igazi jogász számára, aki hivatásként tekint a szakmájára, ezek vérlázító dolgok. Ők viszont megkapják az utasításokat és megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyeket elvárnak tőlük.

Kende Péter szerint döntő többségében nem a törvények hibája, hogy a hatalomközeli emberek nem, vagy nagyon ritkán kerülnek büntetőeljárás alá. Ez nem azon múlik, hogy a büntető törvényeink ne lennének megfelelőek, az okozza, hogy az ügyészség szerepe túl meghatározóvá vált. Annyira, hogy a rendőrség önállósága gyakorlatilag megszűnt nincs a kiemelt, politikai érintettségű ügyeknél.

A jogász azt mondta, a díszletek a jogalkotásban is megvannak, csak papírmaséból építik meg a virágzó falvakat, ami mögött ott van az igazi, hamisítatlan nyomor. A Fidesz-kormány felmutathatja, hogy nálunk a fékek és ellensúlyok rendszere tökéletesen működik, minden olyan szerv létezik, amely arra való, hogy a rendszer megfelelően működjön. Úgy véli, a Fidesz bohócot csinál ezekből az intézményekből azzal, hogy tíz éve folyamatosan kiüresíti a működésüket. A saját embereit teszi pozícióba, akik tűzön-vízen át védik az ő érdekeit, ezáltal megszűnnek ezek a szervek tényleges fékként és ellensúlyként működni.

Veres Margit ügyében eléggé biztosnak tartja, hogy a volt polgármester elnöki kegyelmet kapott. Hozzátette, hogy Magyarországon a köztársasági elnöki kegyelmek ügye, szöges ellentétben a világ országainak nagy részével, mindig is titkos volt. Hogy miért, azt "ember nem tudná megmagyarázni", és nem normális, hogy titkos legyen – fűzte hozzá.

Völner Pál esetében véleménye szerint a Magyar Ügyvédi Kamarának nincs más lehetősége, mint azt mondani, hogy meg kell várni a jogerős ítéletet, és addig még csak fel sem függeszthető. Megjegyezte, ez alól volt kivétel, amikor dacára annak, hogy nem volt jogerős bírósági ítélet, a kamara fegyelmi tanácsa önállóan döntött a felfüggesztésről. A Völner-ügyben a legnagyobb bajnak azt gondolja, hogy az ügyészség nem indítványozta a korábbi parlamenti államtitkár letartóztatásba helyezését, pedig Schadl György, aki bizonyítottan a pénzt adta, lassan egy éve előzetesben van. "A nagyobb szemétládát" pedig, aki államtitkárként a pénzt elfogadta, nem helyezik letartóztatásba – mondta. Nem volt indítvány a letartóztatásra, és ez jellemző Polt Péter ügyészségére – tette hozzá.

Az Európai Unió a pénzekről folyó jogállamisági tárgyalások során szóvá tette például azt is, hogy mégiscsak lehetetlenség, hogy a Fidesz közalapítványokba, mint amilyenek az egyetemi alapítványok, beülteti a saját embereit. A kormány ezt másképp adja elő itthon, de biztosan azt mondták nekik, hogy ezt azonnal változtassák meg. Tehát kivettek egy bekezdést az erre vonatkozó törvényből, de ahogy szokták, ellentmondásosan, egy másik rendelkezés viszont bent maradt. Így történhetett meg, hogy van olyan törvény, amely azt mondja, hogy miniszterek és államtitkárok lehetnek közalapítványi kurátorok, és van egy másik, amelyik azt mondja, nem lehetnek. Mint kiderült, már megtalálták a megoldást, beterjesztettek egy módosítót, amellyel megszüntetik azt, hogy ne lehessenek kuratóriumi tagok például miniszterek.

Kende Péter szerint a kormány Orbán személyiségéből fakadóan, és az ő parancsára mindenkit hülyének néz, így például a brüsszeli jogász szakembereket is, akiknek odaadják ezeket a törvényeket. Szerinte azonban a lengyel példa azt mutatja, hogy nem csak a jogszabályokat fogják megfigyelni, hanem a tényleges végrehajtást is, a joggyakorlatot.  

A műsor felvétele idején, október végén már nyilvánosságra hoztak három nevet, akik az Integritás Hatóságnak, illetve a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a tagjai lesznek. Olyanok, akik nem voltak belül a hatalom sáncain, nem olyan egyértelmű szereplők, mint az eddigiek. Ebből úgy látja, hogy az Orbán-kormány érzi, hogy nagy a baj. A jogász ennek ellenére halálosan biztos benne, hogy a háttérben mindent előre leegyeztettek, alaposan megvizsgálták őket, hogy számukra megfelelően működjenek. Sándor Zsuzsa hozzátette, a Transparency International jelöltjei közül senki nem került be.

A szakmai ethosszal kapcsolatban az Alkotmánybíróságot említette, amely Magyarországon hagyományosan a szakma csúcsát jelentette, tagjai a jogi szakma legnagyobb elméleti szakemberei voltak. Sólyom Lászlóval például egy sor dologban nem értett egyet Kende Péter, de mindig elismerte, hogy a legnagyobb jogtudósok egyike, aki erkölcsileg is megkérdőjelezhetetlen. A véleménykülönbségek ellenére tisztelte, becsülte. A mai Alkotmánybíróság viszont véleménye szerint "siralomvölgy".

Az adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.