Magyar György: Abszurditás, hatalommánia, az emberek lebecsülése

Halmai Gábor alkotmányjogász és amerikai kollégája, a Princeton Egyetem professzora, Kim Lane Scheppele cikket írt a magyar felhatalmazási törvényről, az írás egy német szakportálon jelent meg. Ennek alapján arról kérdeztük Magyar György ügyvédet, hogy a törvény elfogadása után hozott a kormány egy rendeletet, amelynek alapján bárkiről bármilyen adatot kikérhet az innovációs miniszter a járvány elleni védekezés miatt. A konkrét paragrafus így szól:

Ez Magyar György szerint is „elég durván hangzik”. Ha egy jogszabály azt mondja, hogy „bármely” adat, akkor abba tényleg minden belefér. Mégis, a célhoz kötöttséget számon lehet kérni, a cél pedig precízen és egyértelműen a járványhelyzettel van összefüggésben. A többi között a járvány megelőzésére és következményeinek elhárítására vonatkozó adatokról van szó, ezen a rendelet se léphet túl. Hozzátette: ez például nem vonatkozik arra, hogy titkos adatgyűjtéssel szerezzenek meg információkat, de a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy kikérjenek adatokat, kezeljék, összegyűjtsék azokat, és nem tudjuk, hogy kit keresnek meg és milyen válasz érkezik a megkeresésre. Magyar Györgynek a kontrollal van problémája – és az egész rendeleti jogalkotással ez a legnagyobb problémája –, nem tudni, hogy mit csinálnak. Legfeljebb a közérdekű adatigénylést lehet felvetni, közérdekű adat megtudni, hogy amikor az innovációs miniszter kikért valamilyen adatot mondjuk a belügyminisztériumtól, akkor ezt milyen tartalommal tette.

Az ügyvéd szerint ebben a rendeleti kormányzásban visszaélésekre van lehetőség; ki tudja, hogy ezek a „bármely” adatok micsodák, szenzitívek-e, túllépték-e a hatáskört ezek kezelésénél, ráadásul ennek is megvan a korlátlansága, nem mondja meg a rendelet, hogy az adatkezelés meddig tart, még azt se teszi hozzá, hogy a járvány végéig.

Arról is beszélt műsorvezetőnk, hogy a törvény szerint a jelenlévő képviselők kétharmadának kell úgy szavaznia, hogy visszavonják a rendeletek meghosszabbításának jogát, tehát elvben kétharmados „ellentöbbségnek” kellene létrejönnie a rendkívüli jogkörök megvonásához. Ennyire túlbiztosították magukat, és arra se adtak lehetőséget, hogy online módon működjön a parlament. Sőt, mondta Magyar György, a felhatalmazási törvény adna lehetőséget az Alkotmánybírósághoz fordulásra – amely viszont online ülésezik, szemben a parlamenttel. Szerinte a jelenlegi hatalomnak eddig is megvolt mindenhez a lehetősége a kétharmaddal, ezzel a törvénnyel csak olajat öntött a tűzre, így sikerült felhívnia a demokratikusan gondolkodó közvélemény figyelmét arra, hogy itt „diktatórikus rendszer alakult ki”.

Úgy vélte, a kormányzat a járványveszélyt saját hatalmának megszilárdítására, fenntarthatóságára megdönthetetlenségére használja fel, ez visszaélés ezzel a helyzettel, és „teljesen antihumánus”. Ehhez kapcsolódóan a kórházi ágyak kiürítéséről Magyar György feltette a kérdést: hogy létezik, hogy emberi életekkel tartanak „főpróbát meg hadgyakorlatot”, majd amikor ezt a fejükre olvassák, akkor közlik, hogy „mi csak két százalékot akartunk” felszabadítani. Szerinte ez „abszurditás, az emberek teljes lebecsülése, hatalommánia”.

Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor a Klubrádiónak is nyilatkozott, az amerikai professzorral készült interjút ITT, a Firenzében tanító magyar alkotmányjogásszal rögzített beszélgetést pedig ITT találják.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: MTI/Kovács Tamás