Joggal érzik az emberek, hogy többe kerül minden

Hogy miért érzik többnek az emberek az áremelkedést, mint a hivatalos inflációs adat, annak több oka van, mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Az egyik ok maga a módszertan, ahogy mérik az inflációt. Nem lehet minden egyes termék árát megmérni (pontosabban lehetne, de a KSH még a hagyományos árfelírós módszerhez ragaszkodik), körülbelül 900 terméket figyelnek meg és nagyságrendileg 130 árat jegyeznek fel termékenként. Ebből alakul ki a termékenkénti árváltozás, és ennek egyfajta súlyozásával alakul ki az árindex. Azonban a súlyozással is gond van, mert az két évvel korábbi súlyokat tartalmaz, ami nem okozna gondot, ha nem (vagy alacsony) lenne infláció, de ha magas és bizonyos termékköröket erőteljesebben érint, mint például az élelmiszereket és az üzemanyagot vagy az energiát, akkor ez a fajta súlyozás lefelé húzza az árindexet, tehát kisebbnek látszik, mint amilyen a valóságban. Ez az érzetnek az egyik alapja – kezdte részletezni az okokat Molnár. A másik ok, hogy nem mindent figyel meg a KSH, emiatt azok a termékkörök, amiket nem figyel meg, de az átlagosnál nagyobb az áremelkedésük, az emberek joggal érzik úgy, hogy többe kerül minden – folytatta a felsorolást a szakember.

A Gazdaságkutató Intézet szerint az idei árindex lassan tetőzik, nagyjából 9 és 10 százalék között lesz, de ez nagyban függ attól is, hogy az árstoppos termékkörben – elsősorban az üzemanyagnál – mi történik. Ha az üzemanyag-ársapka megszűnik (elvileg július 1-től), akkor hirtelen bejön egy 6-700 forintos üzemanyagár, ami a jelenlegi 480 forintos árhoz képest egyszeri nagy áremelkedési hullámot is okozhat. Ugyanez igaz az étolaj vagy a rögzített árú hústermékek esetében is, mert ez önmagában 0,5-1 pontot hozzá tudna rakni az árindexhez, akár 13-14 százalékra is felfuthatna az index – mondta Molnár.

A közgazdász jövő évre prognosztizálja a hullám lecsengését, a szakemberek jelenlegi tudása szerint 5-5,5 százalék infláció várható.

Szerinte az áremelkedés abban az értelemben kedvező a kormánynak, hogy növekednek az adóbevételek, de csak az áfabevételek. Ha a fizetések viszont nem tudnak nőni, akkor a bérjellegű jövedelmek sem nőnek. Más oldalról a növekvő infláció miatt növelni kell a nyugdíjakat, ami komoly tétel, ráadásul mindez olyan helyzetben, amikor a költségvetés mérhetetlenül eladósodott. Azt lehet látni, hogy a költségvetés előretervezése folyamán egyre nagyobb kamatkiadással kell számolni. Emiatt a lakosság és a befektetők magasabb kamatlábat várnak el, ami az állampapír piacon azt jelenti, hogy míg korábban egy állampapír 2-3 százalék körüli kamatszinten volt értékesíthető, ma 7 százalék körül van – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.