Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete
A lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.
Egy merénylet és a felelősség – Selmeci János jegyzete
Említsük meg itt a baloldali háborúpártizó miniszterelnököt, akinek még a politikai szövetségesét (barátját) ért szörnyű támadás után sem jutott eszébe, hogy neki az országával is, nem csak a pártjával van dolga, és tisztelet persze azoknak, akik az emberség, az összetartás hangján szólaltak meg, és gondolkozzon el picit mindenki, aki akár egy pillanatig bárkinek a halálát kívánta.
A nyelvtudás hiánya – Hardy Mihály jegyzete
Így jár az, aki pusztán a Google-fordítóra hagyatkozik, meg a sanda politikai reflexeire.
A nap, amikor Fónagy Jánosnak igaza volt – Kárpáti Iván jegyzete
Saját innováció nulla, hozzáadott érték kevés, a kiszolgáltatottság hatalmas. Ez az orbáni gazdaságpolitika lényege.
Választási mese – Dési János jegyzete
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.
Vetemedés – Dési János jegyzete
Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.
Pragmatizmus vagy becsicskulás – Selmeci János jegyzete
Ha a kínai elnök kedvéért egy ország akár csak fél napra lehet egy picit kevésbé szabad, akkor máskor is lehet majd az, és előbb-utóbb úgy is marad, hiába bizniszel Hszi Csin-ping már valahol máshol.
Mai magyarok – Selmeci János jegyzete
15/03/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
De ha magyarok alatt Orbán Viktor nem is kizárólag önmagát érti, sőt kockáztassuk meg, nem is szűk családi és baráti körét, a nemzet fele így is, úgy is kimarad, vagy az áruló kategóriába kerül...
Délelőtt együtt énekeltem a Himnuszt a kormánypárt leglelkesebb támogatóival. Ez legalább közös bennünk, gondoltam, de vajon van-e még más is ami közös, egyáltalán akarjuk-e, hogy legyen.
Aztán a miniszterelnök beszélni kezdett, magyarokat mondott és közben magára gondolt. Nem gondolt talán még a beszéde alatt lelkesen tapsoló híveire sem, hiszen Brüsszel elfoglalása személyes, nem nemzeti ambíció, a harcias magyar külpolitikának pedig nem sok haszna látszik az ország számára.
De ha magyarok alatt Orbán Viktor nem is kizárólag önmagát érti, sőt kockáztassuk meg, nem is szűk családi és baráti körét, a nemzet fele így is úgyis kimarad, vagy az áruló kategóriába kerül, igényeikkel, vágyaikkal, félelmeikkel nem foglalkozik, miniszterelnökük nem kíván lenni, még a Petőfijüket is átfesti valaki mássá, aki már 1848-ban is Brüsszel ellen folytatott szabadságharcot, így aztán az övék nem lehet, ne is legyen.
Talán nem is lehet csodálni, hogy a magyarok kategóriából kimaradók közül azok, akik ma egy másik színpad mellett gyűltek össze, nem azt a kérdést feszegetik, hogy hány percig elég nem fideszesnek lenni a hitelességhez, csak örülnek annak, hogy valakinek ők is fontosak, ők is magyarok.
Persze a nemzet egyik vagy épp másik feléről nem csak Orbán Viktor mondott le, az ő híveinek sem próbál meg senki ígérni valami mást. Kísérlet sincs már rá, hogy megpróbáljunk magyarok, így együtt lenni, és együtt örülni annak, hogy a forradalom estére győz.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. március 15-ei adásában hangzott el.