Rokonságok nyomában
3/04/2023 00:59
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A régészeti leletek rokonságának vizsgálata eddig nagyon korlátolt volt. Az új archeogenetikai módszerrel negyedfoki rokonság is kimutatható – mondta Maróti Zoltán, a módszert részben fejlesztő Szegedi Tudományegyetem kutatója.
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve – írta meg az MTI.
"A régészeti mintákban DNS kis mennyiségben és károsodott formában van jelen. Ezért speciális algoritmusokra van szükség, hogy a hiányosságokat a lehető legpontosabban pótoljuk" – mondta az Utópia utolsó márciusi adásában Maróti Zoltán. A Szegedi Tudományegyetem kutatója hozzátette, az új, általuk is fejlesztett módszer az eddigi első, illetve másodfokúkú rokonsági kapcsolatok kimutatását túlszárnyalva negyedfoki rokonság kimutatására is alkalmas.
A feladat nem egyszerű, mert a DNS – apai ágon haladva – apáról fiúra 50 százalékban öröklődik, de van ezt valamelyest módosító genetikai rekombináció is. Nagyszülői viszonylatban ez statisztikailag 25 százalékot jelentene, amelynek van egy bizonyos fokú torzulása.
A módszer egyik nagy előnye, hogy közvetlenül a populáció genetikai analíziseknél használt, tipizált adatokból dolgozik, és akár több ezer minta gyors, együttes analízisére is alkalmas. Például így vizsgálhatóvá válhat a honfoglaláskori sírokban talált leletek széleskörű rokonsága is.
Hozzátette, a módszer akár az igazságszolgáltatásban is használható.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay
2023.03.28. 19:00
Riportrer: Neuman Gábor