Mi is van a lélegeztető-gépekkel?
10/10/2021 23:45
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Mintegy tizenhétezer lélegeztető-gépet vásárolt a magyar kormány, jóval a piaci ár fölött a járvány elején. Már el akarják adni azokat, csak senkinek sem kellenek.
Pert indított a Transparency International a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, mert az nem válaszolt a közérdekű adatigénylési kérésükre. A korrupció ellen küzdő szervezet arra volt kíváncsi, hogy miért költött a magyar kormány 300 milliárd forintot a covid járványra hivatkozva lélegeztető gépekre meglehetősen gyanús körülmények között az adófizetők pénzéből. Ugyanis a gépek nagy részéről kiderült, hogy az eredeti célra használhatatlanok, egyszerűen nem arra valók, amire állítólag vették azokat, jóval a piaci ár fölött. Németország kétszer ennyi gépet vásárolt olcsóbban, de Hollandia és Olaszország is ügyesebben alkudott, ha ebben az esetben lehet egyáltalán alkuról beszélni. Raktárakban állnak a gépek, egy ideje a kormány megpróbál túladni rajtuk, de senkinek sem kellenek.
A minisztérium 113 oldalas költségvetési beszámolójában erről a projektről nem szerepelnek részletek, annyit lehet tudni, hogy a külképviseletek 559 milliárd forintot kaptak egészségügyi eszközök beszerzésére, ebből 517 milliárdot el is költöttek, az említett gépekre 300 milliárd ment el. 17 ezret vásároltak lélegeztető-gépekből. Hogy miért? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója kormányzati szintű korrupciót emleget az ügy kapcsán. Nem zárható ki persze, hogy a járvány okozta pánik miatt vásárolt be a kormány ennyire, de nagy valószínűséggel a korrupció volt itt a mozgatórugó. Manapság már megengedett, sőt kötelező is sápot húzni minden beszerzésből. Először is: nem a gyártótól vásárolták a gépeket, hanem közvetítők útján. Nem mellesleg: versenyeztetés nélkül. A 300 milliárd forint jelentős részére, 178 milliárdra egy malajziai cégnek, a GR Technologies-nek voltak szerződései. Felettébb érdekes, hogy a magyar állam azonban nem oda utalta a gépek vételárát, hanem hongkongi és szingapúri vállalatoknak, miközben kínai szála is van az ügynek.
Hasonlóan homályos a vakcianbeszerzés ügye is. Az Orbán-kormány nem közvetlenül a kínai gyártóval szerződött, itt is közvetítőket vett igénybe. Mintegy 200 cég magyar cég van, amely jogosult ilyen tevékenységre, a Danubia Pharma lett a kiválasztott, mert igazi versenyeztetésről –amit egyébként a magyar alaptörvény előír- ebben az esetben sem volt szó. 55 milliárd forint volt a tét „Persze” az ár itt is magasabb lett, mint a piacon megszokott ár.
Zavaros és nyugtalanító az egész – jellemzi a helyzetet Ligeti Miklós. Varga Mihály pénzügyminiszternek figyelemmel kellett volna kísérnie az egész folyamatot, hiszen óriási pénzekről van szó, de vagy nem tette, tehette, vagy nem beszél róla. Az Országgyűlésben egy képviselői kérdésre a PM államtitkára, Tállai András azt válaszolta, hogy miután a gép- és vakcinabeszerzés a kihirdetett vészhelyzet ideje alatt történt, a miniszternek így utólag már nincs tennivalója. A vészhelyzet megszűnésével a jogszabály hatályát vesztette.
Ligeti Miklós erre azt mondja: a pénzmosás elévülési ideje meglehetősen hosszú. Igaz, hogy a korrupció feltárása pedig igen nehéz. Pepecsmunka, alaposságot igényel, jó szakértők kellenek hozzá. Nehezen elvégezhető, de elvégezhető feladat. Ha egyszer engedik a szakmát dolgozni, jó nyomozók, jó ügyészek –márpedig ilyenek ma is dolgoznak- kezébe kerülnek az ügyek, akkor lehet eredményt várni. Ez a hatalom nem szégyenlős – mondja a Transparency International jogi igazgatója-, ezért nem is bízik abban, hogy egy perrel meg lehet állítani egy folyamatban lévő korrupciós „disznóságot”. Ám, ha változik a helyzet, ha ügyek tucatjai, vagy százai kerülnek a bíróságok és a nyilvánosság elé, annak lehet visszatartó hatása a mindenkori hatalom számára is.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Botár Gergely.
2021.1008. 14:30
Műsorvezető: Szente László
