Konzervatív értékek a moziban – 7. rész

Paár Ádám történész-politikussal a 7. epizóddal a végére ért sorozatunkban olyan filmekről beszéltünk heteken keresztül, amelyeken keresztül megvizsgáltuk, mit jelent a konzervativizmus az egyes országokban. A korábbi részekben már néhány amerikai elnök, elnökjelölt, illetve politikus pályáján keresztül néztük meg, hogy a republikánus világnézet és a konzervatív életmód kéz a kézben jár-e. Richard Nixon, az idősebb és az ifjabb George Bush, illetve John McCain életútjának, politikai karrierjének különböző filmes feldolgozásairól beszélgettünk.

Politológus vendégünkkel most egy olyan magyar kormányfőről, és a róla készült filmről is szó esett, aki a konzervatív szemléletet képviselte.

De előtte még elvarrtuk a szálakat az Egyesült Államokban. Vizsgálatunk tárgya egy olyan alkotás volt, amely nagyban építkezik a valóságból, és részben továbbviszi az előző adásban elkezdett McCain sztorit. Vagy ha úgy vesszük, a főhős tett pontot a történet végére.

Sarah Palin akár nemzetösszetartó erőnek is tekinthető, hiszen épp annyira lepte meg a republikánusokat, mint a demokratákat. Nem is annyira hirtelen fel- és eltűnésével, mint inkább a kettő közötti ténykedésével. Paár Ádámmal rövid történetéről beszélgettünk először a róla szóló film, a Versenyben az elnökségért kapcsán. A republikánusok úgy gondolták, hogy a populizmus megvalósítására Palin egy remek választás. Minden apró jel erre utalt. Az értékei alapján egy sztereotip republikánus asszony, férjjel, gyerekekkel, ráadásul Alaszkából, aki nem része a politikai elitnek. Az volt a terv, hogy ő képviseli majd a népet. Majd egyre több hiba jelentkezett, amelyek alapvetően az alelnökjelölt tudatlanságából fakadtak. A stábnak a kampány közepén kellett ráeszmélniük, hogy Palin szerepeltetésével saját magukat gáncsolták el.

A vélemények politikus körökben igencsak megoszlanak a filmről.

A folytatásban Paár Ádám történész-politológus az Antall József miniszterelnökségét is bemutató Blokád című filmet elemezte. A rendszerváltás idején játszódó történet egy politikai kamaradráma akart lenni, csak nem sikerült neki – mondta Paár Ádám. A fő hibának az Antall József és Göncz Árpád közötti viszonyt tartja a politológus. A valóságban kollegiális, szinte baráti kapcsolatuk helyett egy küzdelmet mutat, amelyben valódi konfliktus nélkül próbálja az alkotó ráerőltetni a negatív szerepkört Göncz Árpádra, akinek nem áll jól – tette hozzá Paár Ádám.

Mindemellett a film, a történelmi hibái mellett még dramaturgiai szempontból sem győzte meg vendégünket, és értetlenül áll a tény előtt, hogy Magyarország tavaly a Blokád című filmet jelölte az Oscarra.