Kaiser: Szárazföldi bevetéssel lehetne megvédeni a Hormuzi-szorost, de erre kevés az esély

Donald Trump eddig pontos időt nem adott meg az iráni konfliktus várható végére csak annyit mond napok óta, hogy hamarosan véget érhet a közel-keleti háború, mert az amerikai erők már elérték céljaikat. Kaiser Ferenc azonban azt mondta: egyelőre nem világos, pontosan mik is ezek a célok. Szerinte az amerikai nyilatkozatok sokszor ellentmondásosak. "Az amerikai elnök naponta mást mond, néha naponta többször is mást. Van, aki ezt zsenialitásnak tartja, mert információs káoszt okoz, mások szerint viszont ez azt mutatja, hogy az amerikaiaknak sincs világos tervük arra, hogyan másszanak ki ebből a háborúból."

A szakértő szerint az Egyesült Államok számára a Hormuzi-szoros lezárása sem feltétlenül akkora probléma, mint sokan gondolják. Az ott áthaladó kőolaj és cseppfolyósított földgáz döntő része ugyanis Kelet-Ázsiába, elsősorban Japánba, Dél-Koreába, Kínába és Indiába kerül. "Gyakorlatilag az Egyesült Államok ezzel a lépéssel a gazdasági riválisait sújtja a leginkább" – mondta Kaiser, hozzátéve, hogy a magas olajár az amerikai olaj- és palagáz-kitermelőknek akár kedvező is lehet.

Izrael céljai szerinte jóval egyértelműbbek. "Izraelnek az a célja, hogy meggyengítse Iránt, és ebbe gyakorlatilag bármi belefér" – fogalmazott. A szakértő példaként említette az iráni olajinfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek súlyos környezeti károkat okozhatnak, valamint az iráni nukleáris programhoz kapcsolódó készletek megsemmisítését vagy megszerzését.

A konfliktus egyik kulcskérdése a Hormuzi-szoros sorsa. Kaiser Ferenc szerint Irán hosszú ideje készül arra, hogy szükség esetén lezárja ezt a tengeri átjárót. "Gyakorlatilag harminc éve arra készülnek, hogy ha kell, lezárják a szorost" – mondta. Hozzátette: a keskeny tengeri útvonalon haladó tankerhajók lassan mozognak és rendkívül sérülékenyek. "400–500 méter hosszú, 50–70 méter széles hajókról beszélünk, amelyek legfeljebb 20–30 kilométer per órával haladnak. Egyszerűen el sem lehet őket téveszteni." A szakértő szerint egyetlen találat is súlyos következményekkel járhat, mivel a hajók gyakran kőolajat vagy cseppfolyós földgázt szállítanak, ami rendkívül gyúlékony. Emiatt Irán akár hónapokra is megbéníthatja a forgalmat a szorosban. Ezt abban az esetben lehetne elkerülni, ha egy nagyobb partraszállással egy olyan hídfőt hoznának létre az amerikaiak irányon belül, hogy ne lehessen belőni a szorosba ezekkel a rövidebb lőtávolságú eszközökkel. 

A szárazföldi amerikai beavatkozás esélyét ugyanakkor Kaiser egyelőre alacsonynak tartja. "De ez meg akár több tízezres amerikai halottal, halálos áldozattal, illetve főleg sebesülttel járna. Irak meg Afganisztán után én nem gondolom, hogy az amerikaiak készen állnak egy újabb elhúzódó szárazföldi háborúra. Ehhez szerinte több tíz- vagy akár százezer amerikai katona térségbe telepítésére lenne szükség, aminek jelenleg nincs jele".

 

A szakértő szerint a konfliktus intenzív szakasza addig tarthat, amíg a felek fegyverkészletei ki nem merülnek. Az Egyesült Államok például már közel ezer Tomahawk robotrepülőgépet lőtt ki, amelyek darabja mintegy 4,5 millió dollárba kerül. "Az amerikaiak és az izraeliek precíziós fegyverkészletei is fogyóban vannak, miközben Iránnak az olcsó drónokból még mindig hatalmas mennyisége lehet."

Kaiser Ferenc szerint a rezsimváltás Iránban egyelőre szintén irreális forgatókönyv. Úgy véli, minél tovább tartanak a bombázások és minél több civil áldozat van, annál inkább a támadók ellen fordulhat a lakosság. "Nem látom annak esélyét, hogy egy amerikai vagy izraeli támogatással hatalomra juttatott iráni vezetést a társadalom többsége elfogadna."

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a korábbi külső beavatkozások – például Szomáliában, Irakban vagy Afganisztánban – sem hoztak tartós politikai stabilitást. "Az eddigi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy egy rezsimváltást kívülről, fegyveres erővel sikeresen végre lehet hajtani a lakosság akarata ellenére."

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)