Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete

Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.

Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Esti gyors

Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete

Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.

Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete

Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.

Harcos szónokból, öregecske diktátor bácsika - Dési János jegyzete

16/06/2025 18:04

| Szerző: Dési János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.

2025. június 16. Dési János jegyzete - Esti gyors (2025. június 16., hétfő)
04:57
00:00

Június 16-a van. A magyar történelemben többször is fontos nap volt ez. 1958-ban ezen a napon végeztette ki Kádár János Nagy Imrét. Hogy aztán évtizedekig a rendszer legnagyobb titka legyen ez a bűn. Az államterrorista rezsim persze az évek alatt egyre több mindent engedett meg, fridzsider, kis utazás, rántott hús-ubisali, háztájiban meggebedés, de erről a gyilkosság-sorozatról, ahogy a szovjet csapatok jelenlétéről, az úgynevezett első nyilvánosságban, nem lehetett beszélni.

Teltek-múltak az évek és 1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.

Az újratemetés legemlékezetesebb fellépője Orbán lett, aki a szovjet csapatok kivonásáról is szónokolt. Bátorság volt-e ez valóban? Azt most hagyjuk is, hogy a szervezők előre megegyeztek, erről ne beszéljenek. Ráadásul, ha jól emlékszem, Rácz Sándor is szóba hozta, jó fél órával Orbán előtt a kivonást, igen erőteljes szavakkal.

Ráadásul, ellentétben a hivatalos fidesznyik párttörténettel, a szovjet csapatok kivonásának a lehetősége már jó párszor szóba került a korábbi hónapokban is.

Hogy egy olyan médiumot idézzek, amit akár a Fejér megyei Orbán is olvashatott, a Fejér Megyei Hírlap címlapján hozta, 1989. február 1-jén: “Elsőként májusban-júniusban: Szovjet csapatkivonások hazánkból”. És aztán részletesen a hír, hosszan, alaposan. (A Fejér Megyei Hírlap ma az állami propagandagépezet egyik gyártósora, a KESMA nevű pénznyelő és hazudozó kombinát része.)

De ha véletlenül Budapesten nem jutott volna hozzá a helyi laphoz, a Népszabadság (cenzurálisan, statáriálisan megszüntetve) vagy a Magyar Nemzet (elrabolva és a szélsőjobb legsötétebb figuráinak a szolgálatába állítva) is beszámolt minderről. Ahogy 1988. december 7-e után is ismertette, a tényeknek megfelelően, mert akkor éppen ilyen időket éltünk, a magyar sajtó Gorbacsov ENSZ-ben elhangzott beszédét a csapatkivonások terveiről. És bármilyen meglepő, 1988 decemberétől a KISZ (az MSZMP ifjúsági szervezete) sajtója is újra és újra felidézte, hogy fórumaikon miként került elő a szovjet csapatkivonások ügye.

Oké, 1945. után az terjedt el, hogy Rákosi Mátyás volt az, aki sikeresen vezette győzelemre a Tanácsköztársaságot. Igaz, ő ült is 15 évet a börtönben érte. Most pedig Orbán zavarta ki a szovjet csapatokat. Mindegy Tavarisi konyec - ó mennyire szellemesnek tűnt ez a plakát. Ma talán a tavarisi jiso ráz-ot - elvtársak, újra - kellene rányomtatni.

Mert az egykori harcias szónok, ma öregecske diktátor bácsika lett, aki egy világfelfordulás közepette a zsarnok és más népeket megnyomorító putyini rendszer mellé állt. Igaz, legalább nem ingyen. A gyorsan szaporodó villák, gyárak, sugárúti paloták, a teljes magyar hadiipar, a bankrendszer elrablása után az igazságosság és a jogrend helyreállítása ma keményebb feladatnak tűnik, mint 1989-nek azon a június 16-áján. Az új rendszerváltáshoz legelőször is az kell, hogy: Orbán konyec. Konyec filma - ahogy akkoriban mondták. Vége a dalnak. Lehet a jól megérdemelt száműzetésbe vonulni.

A Hősök tere ma üres. Itt ülök tőle légvonalban talán kétszáz méterre a Klubrádióban, aminek a frekvenciáit, a bevételeit vette el Orbán, és most egy gyalázatos törvénnyel akarja a maradék szabad sajtót is ellehetetleníteni, hogy a családi rablás tovább folytatódhasson. Annyira szomorú ez, hogy még a Hősök terei angyal sem bírta látni a téren, ő is elrepült innen.

Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. június 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)