Ha több a pénz, nem támadnak kutyával a magyar határőrök?

A konzervatív bécsi Die Presse szerint a mostaninál sokkal több pénzt kellene szánni az EU külső határainak védelmére. A lap annak nyomán szentel vezércikket a kérdésnek, hogy egyebek közt a német nyelvű médiában megjelentek olyan beszámolók, miszerint a Frontex, az uniós határ- és parti őrség alkalmazottai tétlenül asszisztálnak ahhoz, hogy bolgár, magyar, illetve görög határőrök emberi jogsértéseket követnek el - kutyát uszítanak a migránsokra, paprikasprayvel támadnak rájuk, a nemzetközi jog szabályait megszegve visszatuszkolják őket a határon, hogy ne adhassanak be menedék iránti kérelmet az unió területén.

A kitoloncoló repülőjáratokon maguk a frontexesek is jogellenes cselekményeket követnek el: fiatalkorúakat toloncolnak ki, illetve egyes menedékkérőket gyógyszerrel „nyugtatnak le” ezen médiabeszámolók szerint, amelyek a Frontex belső dokumentumainak állításain alapulnak.

Európa erőd, kemény realitások

A Die Presse nem vonja kétségbe ezeknek a közléseknek az igazságtartalmát, de szembehelyezkedik azokkal, akik emiatt felháborodásuknak adnak hangot. Ostobaságnak és balról érkező demagógiának minősíti a Frontex címére elhangzó bírálatokat. A vezércikk szerzőjénél különösen kihúzta a gyufát a német Balpártnak az a politikusa, aki szerint „Európa erőd” egyre inkább „imperialista terrorgépezetté válik”.

A Die Presse már az „Európa erőd” kifejezés használatát is gyalázatnak nevezi, mondván a fogalmat a nácik kezdték használni a második világháború vége felé. A Die Presse szerint tudomásul kell venni „a határvédelem kemény realitásait”, és „ahol kétségbeesett, mindenre elszánt emberek szögesdróttal és egyenruhásokkal találják szembe magukat, ott a dolgok eszkalálódhatnak”.

A tisztességes bánásmód sokkal többe kerül

A vezércikk szerzője kiemeli, hogy a külső határok védelmének a megerősítésére a belső határok szabad átjárásának a biztosítása érdekében van szükség, és szomorúnak nevezi, hogy például Ausztria magyar, illetve bajor határán átmeneti jelleggel vissza kellett állítani az ellenőrzést. Ennek az volt az oka, hogy az uniós kormányok képtelenek megalkotni a külső határvédelem hatékony rendszerét.

Az osztrák lap leszögezi: aki azt akarja, hogy a külső határokon javuljon a helyzet, és az oda érkező emberekkel – tekintet nélkül arra, hogy mekkora esélyük van a menedékjog megszerzésére – tisztességesen bánjanak, annak el kell fogadnia azt, hogy ez sokkal több pénzbe kerül, mint amennyit jelenleg az uniós büdzsében és a tagállami költségvetésekben határvédelemre szánnak.

Annyi, amennyit összedobnak

Annak például lenne értelme – folytatja gondolatmenetét a Die Presse vezércikkírója –, hogy megerősítsék a Frontex személyzetét, és alkalmazottait feljogosítsák arra, hogy átvegyék a határőrizetet a túlterhelt helyi hatóságoktól, ahol a feladatokat azok nem tudják megfelelően ellátni. A kommentátor szerint jelenleg ez leginkább Görögországra vonatkozik. Ezzel párhuzamosan – teszi hozzá – meg kellene erősíteni az uniós határvédelmi ügynökség feletti politikai és jogi ellenőrzést, felügyeletet is.

Mindent egybevetve azonban az osztrák lap pesszimista. Miután felteszi a kérdést, hogy a kiadások növelésére kész-e az unió, a válaszban felhívja a figyelmet arra, hogy az unió annyi, amennyit a tagállamok összedobnak, és a politikusok erre önként nem lesznek hajlandóak, még akkor sem, ha egy nemzeti kormány saját maga képtelen komolyan venni a határvédelem alapvető állami feladatát.

Levélbélyegre is több jutott

Ugyanerről a témáról a liberális beállítottságú müncheni Süddeutsche Zeitung szintén kommentárt jelentetett meg, és konkrétan azt javasolta, hogy a Frontexet helyezzék az Európai Parlament és a civil társadalom ellenőrzése alá. Ennek megvalósítása Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság nemrég megválasztott, novemberben hivatalba lépő új elnökének a feladata lesz a Süddeutsche Zeitung szerint.

Azt, hogy a Frontex mindmáig képtelen biztosítani a határvédelem során a jogszerűség érvényesülését, a bajor lap részben anyagi okokra vezeti vissza, és az anomáliák érzékeltetése végett megírja: az uniós ügynökség 2017-ben levélbélyegre több pénzt költött, mint az alapjogi megbízott irodájának a fenntartására.

A másik a hibás

Eközben a Frontex és a tagállamok folyamatosan egymást hibáztatják – tette hozzá a müncheni lap kommentárjának a szerzője. Kitért arra is, hogy aktivisták az eddiginél nagyobb átláthatóságra akarják kötelezni a Frontexet: a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz terveznek fordulni, és el szeretnék érni, hogy a leleplező tartalmú belső iratokat az ügynökség legyen kénytelen kiadni, és ne tarthassa vissza azokat „közbiztonsági okokra” hivatkozva.

A Süddeutsche Zeitung felhívta a figyelmet arra: 2024-ig 10 ezerre akarják növelni a Frontex alkalmazottainak a létszámát. Ursula von der Leyennek a lap szerint azért kell törekednie az ügynökség európai parlamenti, valamint civil társadalmi ellenőrzés alá helyezésére, hogy ne sérülhessenek a menekültek jogai.