"Csak az váljon fogvatartottá, akinél már nincs más megoldás"
13/05/2022 12:45
| Szerző: Klubrádió
Hiába csökken a bűnözés, egyre több a fogvatartott Magyarországon. Egy év alatt több mint 1100 fővel nőtt a számuk. A miértekről beszélt Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a Reggeli gyorsban.
Világszintű trend, hogy csökken a regisztrált bűncselekmények száma, ennek ellenére az átlag emberek biztonságérzete nem feltétlenül erősödik. Az biztos, hogy már régen nem a bűnözésre adott válasz miatt nő a fogvatartottak létszáma, hanem a szociális ellátórendszer, illetve az ellátórendszerek leépítésének hatása a magyarázat. Úgy gondoljuk, hogy azért nő a börtönpopuláció, mert hosszabb a letartóztatások és börtönbüntetések ideje, ráadásul a sokféle szigorítás miatt nehezebb kikerülni onnan; illetve az újrakezdést is nehezíti a kapcsolattartás folyamatos szigorítása Magyarországon – kezdte a büntetés-végrahajtásban tapasztalható anomália magyarázatát a kriminológus. Kiemelte, hogy ennek az a legfontosabb oka, hogy többen kerülnek be a börtönökbe, olyanok is, akiknek nem kellene. Ennek az a megfejtése, hogy egyrészt azok a szankciók, amiket börtönbüntetés helyett lehet alkalmazni, nincsenek jól kihasználva nálunk (a közérdekű munkabüntetés aránya például évek óta csökken), illetve nő a szabálysértési bírságok elzárássá átváltoztatásának száma (tavaly volt olyan nap, hogy 700 ember töltötte a szabálysértési elzárását BV-intézetben) – ez olyan, mintha a szociális problémákra rácsot próbálnánk rakni, ennek nincs semmi értelme. Leépülőben vannak az állami egészségügyi-, szociális ellátórendszerek, így egyre nagyobb arányban kerülnek olyan társadalmi problémák a büntetés végrehajtás látókörébe, amiknek a kezelése nem kellene, hogy a börtönök feladata legyen, mert se eszköze, se megfelelő állománya nincs hozzá. A büntető igazságszolgáltatás rendszerét nem arra használja az állam, amire való. A államnak kötelessége lenne a börtönrendszert úgy működtetni, hogy csak az váljon fogvatartottá, akinél már nincs más megoldás. Egy teljesen ellátatatlan társadalomban, ahol rossz állapotban vannak az emberek, ott előrébb kellene kezdeni a segítségnyújtást és a támogatást – mondta Krámer Lili. A szakember arról is beszélt, hogy a letartóztatások (amit régen előzetesnek hívtak) hossza is nő, akik esetében nem elítélt emberekről van szó, lehet, hogy ártatlanok. Jelenleg alapesetben ennek a leghosszabb időtartama 4 év.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmesélt egy beszédes történetet, ahol végül csak a szervezet támogatása miatt nem került sor elzárásra: a pandémia alatt egy hajléktalan ember a születésnapján sütit evett egy parkban, és a maszkviselés szabályainak megsértése miatt 50 ezer forintra bírságolták, amit természetesen nem tudott volna kifizetni.
Az USA példája mutatja, hogy bármeddig fel lehet tölteni a börtönöket, lehet újakat építeni, azok is megtelnek. Amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben kimondta, hogy a magyar kormánynak tenni kell a börtönök túlzsúfoltsága ellen, és erre válaszként öt új fegyintézet felépítését vállalta az Orbán-kabinet, a jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy ha nem változik a büntetőpolitika, rövid időn belül az új férőhelyek is betelnek majd – s ez a pillanat másfél év alatt be is következett.
A jelentős és tartós javulást az hozná el, ha a mértéktelenül és szükségtelenül szigorú büntetőpolitikán változtatnánk. Nem lehet elszigetelten kezelni a büntető igazságszolgáltatás rendszerét; akkor fog jól működni, ha van hozzá támogató szociálpolitika is – összegzett végül Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.05.13., péntek 07:35
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert
