Budapest keresztbe tehet Orbánnak, mint Isztambul Erdogannak?
27/06/2019 07:35
| Szerző: Klubrádió
Liberális előválasztási győzelem, párhuzam Törökországgal és Lengyelországgal. Sunyi hallgatás a magyar korrupcióról. Nemzetközi lapszemle.
Liberális nyerte a főpolgármesteri előválasztást – címmel értékelte a tegnapi eredményt a Reuters tudósítása, ami egyrészt szembe akarta állítani azt Orbán Viktor illiberalizmusával, másrészt ezzel jelezte, mennyire fontos az ellenzék összefogása azok után, hogy a kormányfő 2010 óta hét egymást követő választást nyert meg – ideszámolva az országgyűlésin kívül az önkormányzati és az uniós választási eredményeket is.
Nem sikerült elüldözni a demokrácia szellemét
Ebből a hazából nem sikerült elüldözni a demokrácia szellemét, az ellenzék képes az együttműködésre – ezt a mondatot emelte ki a Reuters a győztes Karácsony Gergely sajtótájékoztatójából. A poszt fontosságát azzal érzékeltette a cikk, hogy ugyan a 10 milliós országnak csak az ötöde él a fővárosban, de gazdasági vonzáskörzetét tekintve a teljes lakosság egyharmada tartozik a budapesti közigazgatás alá.
Nemzetközi kontextusban pedig párhuzamot vél látni például Törökországgal – ahol az isztambuli polgármester-választás ugyancsak keresztbe tett Erdogan elnöknek, mint ahogy Lengyelországban kezd trenddé válni, hogy a nagyvárosokban az ellenzék veszi át az irányítást.
A Publicus Intézet felmérése pedig azért figyelemre méltó, mert legutóbb Karácsony népszerűségét 46%-on mérte be, ami gyakorlatilag csak két százalékkal maradt le a hivatalban lévő Tarlóstól. Gyurcsány Ferenc pedig még az előválasztás előtt ígéretet tett arra, hogy a győztes mögé beáll a pártja. Ugyanakkor nem engedi feledtetni a tudósítás azt sem, hogy könnyűszerrel megverte Tarlós öt évvel ezelőtt Bokros Lajost annak ellenére, hogy az ellenzék egységesen felsorakozott mögötte.
Hallgatnának a korrupcióról
Fogjuk közölni a magyar korrupciós jelentést, de nem most – címmel utánajárt az Euronews annak, miért tagadta meg a magyar kormány az Európa Tanács korrupciós jelentésének összeállításából a magyar fejezet megjelentetését. Kiderült ugyanis, nem igaz, amit a belügyminisztérium közleményében állított, hogy csak most kapták volna meg az erre vonatkozó kérést, hisz az már tavaly decemberben ott volt az illetékesek asztalán. Emellett az is kiderült, hogy a magyar kormány nem járul hozzá a rá vonatkozó fejezet nyilvánosságra hozatalához, amire Ujhelyi István lett figyelmes és követelte a jelentés majdani közzétételét. Hogyha nem teljesíti az Európa Tanács korrupciós hivatala, a GRECO a kérést, akkor Strasbourgtól fogja követelni a jelentést Ujhelyi.
Menekültek nincsenek, csak a gyűlölet
70- sőt 95%-kal is csökkent a Visegrádi Négyek országaiba érkező menekültek száma 2018-ban a két évvel korábbi adatokhoz képest – állapította meg az Eurobarometer közvélemény-kutatása alapján készített legfrissebb, a Nemzetközi Védelmet Élvezők címen megjelent összegző tanulmány, amiről a Reliefweb, a nemzetközi segélyek nyilvántartására szakosodott website-on olvashatunk. A cseheknél és a szlovákoknál volt a leglátványosabb a visszaesés, mert szinte nem is érkeztek ide a Közel-Keletről. A szíriaiak és az irakiak helyét az örmények, üzbégek és grúzok foglalták el. Ennek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy az idegenekkel szembeni negatív hangulat és megítélésük mit sem változott.
Érdekes viszont a négyek összehasonlításában, hogy valamelyest javuló tendenciáról tanúskodnak az adatok Magyarországon és Szlovákiában. Lengyelországban és a cseheknél viszont inkább romlott az idegenekről alkotott vélemény. Utóbbi hátterében viszont egyértelműen a tájékozatlanság áll, azaz a lakosság felének nincs információja sem a közös migrációs politikáról, sem az Unió integrációs-együttműködési programjairól. Így fordulhatott elő az, hogy a megkérdezettek a ténylegesnél 10-szer több menekültet feltételeztek saját országukban. A cseheknél ez a mutató csak négyszeres volt. A mindezidáig a viták kereszttüzében álló kvóta-kérdés is kezd háttérbe szorulni és helyét olyan témák veszik át, mint a külső határok védelme és a menekültprobléma anyaországban történő kezelése.
Orbán, a kétarcú
A Guardianben publikált véleménycikket Szelényi Zsuzsa arról, hogy miként lett egykori Fidesz-tagból a Fidesz ellenzékévé. S 30 évvel ezelőtt épp az ellen harcolt a ma már illiberális Orbán Viktorral együtt, miként kell legyűrni minden antiliberális törekvést. Részletesen ismertetve a kormányfő kétarcúságát, védelmébe veszi az ellenzéket, amit azért kritizálnak évek óta, mert nem képes a Fidesszel szemben alternatív narratívát kialakítani. Szelényi szerint ez már csak azért is nehéz feladat, mert pénzügyi forrásokhoz nem jut a baloldal, miközben médiája sincs.
Albán, magyar két jóbarát
Felkeltette a nemzetközi közvélemény érdeklődését Szijjártó Péter albániai látogatása, hisz azon nem kevesebbről, mint a balkáni ország uniós csatlakozásának a felgyorsításáról volt szó. A magyar külügyminisztert pedig nem is a kollégája, hanem Albánia elnöke fogadta, s a kettejük találkozójáról első kézből az Albanian Daily Newsból értesülhettünk. Az elnök elismerte, ahhoz, hogy az Európai Tanács jövő ősszel kedvezően bírálja el a belépési forgatókönyvet, a jogállam visszaállításával kell kezelni a kialakult válságot.
A lapszemlét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos.
2019.06.27. 06:00
Riporter: Csernyánszky Judit
