„Klubrádió
Belső közlés

Bruno Schulz: Fahajas boltok

12/04/2020 11:14

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

A költészet napjától kezdve a koronavírussal összefüggő karantén végéig a Klubrádió honlapján minden nap közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül, hogy az otthon maradást ezzel is tartalmasabbá, könnyebben elviselhetővé tegyük. Ma, a második napon Bruno Schulz Fahajas boltok című világhírű elbeszélését hallgathatják meg Valcz Péter színművész előadásában.

2020. április 12. Belső közlés / Bruno Schulz: Fahajas boltok (20.04.12.)
31:47
00:00

Bruno Schulz a világirodalom egyik legkülönlegesebb szerzője, Franz Kafka egyetlen igazi kortársaként szokták emlegetni, sőt Philip Roth amerikai és Isaac Singer jiddis író még ennél is tovább ment, amikor kijelentették, hogy Schulz bátrabb és radikálisabb újító volt Kafkánál. Bár ez utóbbi állításuk valószínűleg félreértelmezésből fakad és minden bizonnyal nem állja meg a helyét, hiszen a kafkai toposzokhoz képest Schulz világképe hagyományosabb maradt, a lengyelül alkotó galíciai zsidó szerző prózája valódi, máig aktuális ínyencség. Leghíresebb művében, a Fahajas boltok című novellában egy kamaszodó fiú különös téli éjjeli kalandját meséli el, megannyi hangulattal és emlékezetes elemmel, mint amilyen a hintalóvá zsugorodó konflisló sebe, melyet a ló ajándékba nyújt át a fiúnak, az ücsörgés a puha meleg hóban és a környező bozótosban elsurranó cibetmacskák, Arendt tanár úr éjszakai rajzórái, vagy a címben szereplő titokzatos üzletek légköre.

Az érzékelés jelenségének hatásos és erősen képi leírásán keresztül az elbeszélés olvasmányélménynek is különleges: el lehet benne tévedni, alásüllyedni, aztán felbukkanni a tudatos és tudattalan tartományok határán, és ez olyan dolog, ami nehezen megy ki a befogadó fejéből. Schulz a novella inspirációját kortársával és plátói szerelmével, Debora Vogellel folytatott levelezéséből merítette, aki az anyag irodalmi megformálására biztatta őt. Vogelt a lembergi, Bruno Schulzot pedig a ma szintén Ukrajnához tartozó drohobicsi gettóban lőtték agyon 1942-ben a nácik. A most itt is meghallgatható elbeszélését Kerényi Grácia fordította.

Az elbeszélés a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg.

Az adást, amelyben a felvétel először elhangzott, itt hallgathatják meg. Az elbeszélés írott szövegét itt olvashatják.