Sárga csillagod? Nekem nincs, engem a Jézuska hozott

A Klubrádió adománygyűjtő hetén a Belső közlés vendége a rádió egyik törzshallgatója volt. A korábban évtizedekig szinkrondramaturgként dolgozó Nedeczki Edit saját életéből írt önéletrajzi szinopszisát küldte be a műsor készítőinek. A szerző gyerekkori hányattatásait tartalmazó írásból Lakos Fanni színművész olvasott föl részleteket.

Nedeczki Edit szinopszisa 1933 karácsonyától az 1945-ös felszabadulásig tart. Főhőse egy kislány, aki egy Újpesten szolgáló cselédlány törvénytelen gyermekeként születik, édesanyja azonban belehal a szülésbe. Édesapja a kaposvári hitközség rabbijának fia, egy különc, bohém bádogos és magyarnóta-muzsikus. A lány árvaházban, majd apjánál és a nagyszüleinél él. Egy újpesti szuterénlakásban laknak, gyerekkorát végigkíséri a nélkülözés. A negyvenes években zsidóként is üldöztetést kell átélnie. A nyilasok őt is falhoz állítják, de végül életben marad, hivatalos születési okirata szerint ugyanis édesapja csak örökbefogadta, és vér szerint nem számít zsidónak. Nevelőanyját és féltestvéreit azonban deportálják és elgázosítják. Amikor ez a kislány tudomására jut, gyakran magára szorítja a dunyhát és megpróbálja eljátszani a fulladást.

A szinopszis egyik legnagyobb erénye, hogy a feszes dramaturgia sem „fikciósítja”, nem esztétizálja a valós arányokon túl a történetet. Műfaja különösen alkalmassá teszi rá, hogy tartózkodjon az események minősítésétől, és ezzel éri el azt a célját, hogy igazán átélhetővé tegye: valóban a legsúlyosabb események történtek meg visszavonhatatlanul. A történetből nem csak utólag hiányzik a „katarzis”, hanem visszamenőleg sem szépíti meg a múltat, a munkás származást, a szegényes gyerekkort. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy, mint minden gyermek, ő is ahhoz szokik hozzá és abban keresi az érdekeset a maga számára, amiben felnő.

A szinopszisbéli történet 1945-ig tart, a következő évek eseményeit, így azt, hogy a háború vége után a szerző elszökött édesapjától, mert tovább akart tanulni, már nem dolgozza fel. Nedeczki Edit az Egyesült Izzóban dolgozott, majd fölvették a Színművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol 1956-ban diplomázott. Számtalan film, sorozat és rajzfilm magyar szövegét írta, a rendszerváltás környékén többek között két híres mese, a Gumimacik, illetve a Denver, az utolsó dinoszaurusz magyar fordítását is ő készítette el.

Szegő János mindezekről és további érdekességekről is részletesen beszélgetett vele az adásban. A szinopszis, amelyből Lakos Fanni olvasott fel részletet a műsorban, ide kattintva teljes terjedelmében olvasható.

A műsor második részében egy rövid alkalom erejéig a Belső közlés korábbi műsorvezetője, Vári György irodalomtörténész tért vissza az adásba, akivel az elfeledett orvos-író, Bólya Péter Éva nővér című különleges és furcsa regényéről beszélgettünk. A látszólag pornográf mű valójában a műfaj kritikáját adja, leleplezi, hogy milyen emberi hiányosságok rejtőznek a szexuális élvhajhászás mögött. Ahogy Vári fogalmazott, a mű csapdába csalja az olvasót, aki kénytelen szembesülni vele, hogy a könyvben vázolt kilátástalansághoz, reménytelenséghez is legalább annyi személyes köze van, mint az intim jelenetekhez, amelyek miatt kezébe vette a kötetet.