A színházak mellett a világsajtó
10/12/2019 06:36
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"Az Orbán-kormány már eddig is megnehezítette a kultúra azon szereplőinek az életét, akik nem követik az ő népi-nemzeti irányvonalát."
A frankofón médiában széles körben szemlézett AFP francia hírügynökség beszámolt arról, hogy tegnap este ezrek tüntettek Budapesten, köztük a főpolgármester, valamint a kulturális élet több személyisége a művészi szabadság védelmében, tiltakozva a kulturális területet érintő kormányzati reformtervek ellen. Az AFP ismertetése szerint a törvénytervezet, amelyről akár már szerdán szavazhatnak, megerősítené a kormány ellenőrzését a közpénztámogatásban részesülő színházak fölött.
Szintén tudósított a demonstrációról a brit Reuters, amely ezer és kétezer közé tette a demonstráción résztvevők számát. Kitért arra is, hogy hétfő estig több mint 50 ezren írták alá a törvényjavaslat elleni petíciót. A Reuters – amelynek a cikkét átvette egyebek közt a New York Times - ismertette az eredetihez képest enyhített tervezet legvitatottabb előírásait, így azt, hogy a kulturális területért felelős miniszter beleszólhatna, ki legyen igazgató olyan színházakban, amelyek állami támogatásban részesülnek.
Az Orbán-kormány más területeket is szorongat
A Reuters, miként az AFP is, emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány már korábban szoros ellenőrzés alá vonta a médiát és az igazságszolgáltatást. A Reuters megjegyezte, hogy a miniszterelnök, tavalyi választási győzelme után azt hirdette, hogy új korszak felépítésére kapott mandátumot.
A magyar kormány kulturális törvénykezési terveiről és az ellene való tiltakozásról szintén hírt adó AP amerikai hírügynökség kitért arra, hogy a felszólalók visszautasították, megtévesztőnek bélyegezték azt a kormányzati állítást, miszerint egy friss szexuális zaklatási ügy indokolta volna a tervezet benyújtását.
A német nyelvterület tényhírekkel való ellátásában nagy szerepet játszó dpa hírügynökség tudósítása kiemeli, hogy a Semjén Zsolt által megindokolt előterjesztés szól egyebek közt a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozásáról, amely a kulturális terület kormányzati irányításának a stratégiai eszköze lenne. A Nemzeti Kulturális Alap megszüntetése ugyanakkor kikerült a tervezetből – írja a dpa.
A bécsi Der Standard, még a tegnapi tüntetés előtt, a tervezet elleni tiltakozásokat ismertető cikkében visszautalt arra, hogy az Orbán-kormány már eddig is megnehezítette a kultúra azon szereplőinek az életét, akik nem követik az ő népi-nemzeti irányvonalát. A szabad színházakat pénzügyileg bizonytalan helyzetbe hozták, a támogatás átláthatatlan és elfogult, a kultúra haladó személyiségei ellen médiakampányokat szerveztek.
"A Fidesz már nem biztos önmagában"
A londoni Financial Times egy másik magyar kormányzati törvénytervezetről ír, amelyről ma szavaznak az Országgyűlésben. Ennek értelmében nehezítik az ellenzéki pártok helyzetét, egyebek közt a frakcióalakítás lehetőségének a korlátozásával, illetve azzal, hogy ellehetetlenítik független képviselők csatlakozását más pártokhoz. A nem csupán brit pénzügyi körökben, hanem az uniós intézményekben is szoros figyelemmel kísért lap cikke megszólaltatja Csáky Zselykét, az amerikai székhelyű Freedom House európai kutatási igazgatóját, aki szerint a változtatás kiüresíti a parlamentet, mint a demokratikus viták intézményét. A Financial Times emlékeztet arra, hogy a Fidesz törvénymódosítási javaslata alig két hónappal követi az önkormányzati választásokat, amelyek ellenzéki sikert hoztak, a közös jelöltek révén. Fideszes tisztségviselők – írja a lap – arra panaszkodtak, hogy az eddigi parlamenti szabályok értelmében alacsony támogatottságú pártok is részesülhettek a nagyobbakat megillető frakcióalakítás előnyeiből azzal, hogy szövetséges pártoktól képviselőket „toborozhattak”, miként tette azt a Párbeszéd. Egy másik törvénytervezet értelmében a jövőben akár egy egész évi fizetésmegvonással is büntethető lesz az a képviselő, aki úgymond akadályozza a parlament munkáját. Csáky Zselyke úgy vélekedett a Financial Timesnak nyilatkozva, hogy a törvénytervezetek azt jelzik, a Fidesz már nem biztos önmagában.
Orosz támogatástól függ Trump megválasztása?
Végül röviden más téma. Trumppal minden út Moszkvába vezet – olvasható a New York Times mai számának egyik véleménycikkében, amelynek a szerzője, Jesse Wegman szerint a mostani elnökről, vagyis immár a Fehér Ház nagyhatalmú lakójáról ugyanaz mondható el, ami 2016-ban az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumppal történt: elnökké választása függ az orosz támogatástól, és ő üdvözli ezt a támogatást. A kommentátor annak nyomán állapítja ezt meg, hogy egyfelől a washingtoni képviselőház igazságügyi bizottsága a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti megbeszéléssel kapcsolatban meghallgatásokat tart, másfelől pedig közzétették a 2016-os elnökválasztási kampánnyal összefüggésben folytatott FBI-vizsgálat kiváltó okairól szóló jelentést. Wegman szerint pontosan az ilyen fajta hatalommal való visszaélés ellen találták ki az impeachmentnek nevezett alkotmányos vádeljárást.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán.
2019.12.10. 06:00
Szerző: Kárpáti János
