Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.
Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
A mi gumicsontunk - Dési János jegyzete
10/03/2025 18:05
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Azaz, az most gumicsont, hogy aki nem tetszik a Fidesznek és van másik állampolgársága, az kiutasítható lesz az országból egy állítólagosan tervezett jogszabály szerint? Vagy egy idő után nem is kell másik állampolgárság?
Gumicsontnak szokás nevezni azokat a Fidesz által felvetett ügyeket, amelyekre valamilyen okból nem tudunk, vagy nem merünk jó választ adni. Ezért, hogy ne kelljen szembenézni velük, mindig előkerül egy csapat nagyokos, aki szerint ezzel nem is kell foglalkozni, mert gumicsont. A gumicsont szót a lehető legnagyobb megvetéssel kell kiejteni és máris miénk a teljes erkölcsi győzelem.
A hétvégén két ilyen „gumicsontot” is bedobtak. Elismerem, hogy az hogy a költségvetési hiány két hónap alatt elérte az éves negyven százalékát például nem gumicsont, hanem nagyon fontos dolog. Egyrészt. Ám másrészt meg csak egy szám, amit így vagy úgy bizonyára lehet korrigálni. Nem gumicsont az egészségügy helyzete, csak éppen bonyolult és összetett. Pusztán annyit mondani, hogy miért kell egy közönséges műtétre másfél évet várni, kivéve, ha befizetsz egy főfideszes cégébe és a sor elejére kerülsz, azért már kevés. Az viszont bonyolultabb, hogy mitől lesz kisebb az a sor, szóval, hagyjuk is, gumicsont.
Van az a vicc a törpékkel, amikor énekelve vonulnak le a bányába és Szende belevágja Szundi hátába a csákányt. A haldokló Szundi csak annyit bír kinyögni: ez most vicc? Mire Szende: nem, ez komoly. Jaj de jó – leheli ki lelkét Szundi – mert viccnek azért kicsit durva lenne.
Szóval, ez most durva, vagy vicc? Azaz, az most gumicsont, hogy aki nem tetszik a Fidesznek és van másik állampolgársága, az kiutasítható lesz az országból egy állítólagosan tervezett jogszabály szerint? Vagy egy idő után nem is kell másik állampolgárság? Aló mars. Szibéria nagy, szép gulagok akadnak arrafelé? Most olvasom éppen Stark Tamás történész remek könyvét arra, hogyan jutott oda Magyarország, hogy sokezer “idegen állampolgárságúnak” nyilvánított embert kiutasított az országból, abban a biztos, tudatban, hogy ezeket, mert zsidók, megölik. Kamenyec Podolszkij, ami a fideszes kurzustörténész szerint “idegenrendészeti eljárás”. Húszezer gyilkosság. És Stark alapos elemzésének a lényege az, hogy nem akkor indult el a tragédia, amikor elkezdték összeszedni a hatalom emberei a nekik nem tetszőket, éppen azt az indokot találva rájuk, hogy “rendezetlen állampolgárságúak”, ami ráadásul még sok esetben igaz sem volt, bár ez mindegy is. Hanem sok évtizeddel korábban, amikor mai kifejezéssel élve, gumicsontokat dobtak be a társadalomnak. Lehetett lamentálni, hogy oké, most ezt meg et mondják embertársainkról, de ez csak gumicsont, nyugi. Aztán a sok gumicsontrágásból az jött, ki, hogy tulajdonképpen ezt is meg lehet tenni, miért ne lehetne. És tessék. Húszezer halott. Nyilván nem az állítom, hogy most is tömeggyilkosság lesz belőle. Hiszen ne lesz minden hógolyócskából lavina, de minden lavina egy kicsi hógolyócskából indult el.
A másik “gumicsont” az a tace pao amely a Magyar Kormány nevében arról beszél, hogy elfogadhatatlan, hogy az EU “életben akarja tartani Ukrajnát”. (igaz, később az eredeti szöveget eltüntették.)
Vagyis, ha elfogadhatatlan, akkor volt Ukrajna, nincs Ukrajna, mehet a levesbe. Éljen az örök és megbonthatatlan nagy Putyin. Közben a kormánypártinak nevezett, médiának nevezett egységek szabályos háborús uszítást folytatnak Ukrajna ellen. Miattuk van minden baj, a szamárköhögéstől, az infláción át. Most éppen nem a zsidók, nem a burzsoák, nem a kulákok, hanem az ukránok. Az ukránok.
Az uszítás folyik, látom kárpátaljai magyar barátaim rémületét, akik talán már jobban átlátják, mert meg kellett tanulniuk átlátni, hogy ebből nagy baj lesz. Nagy baj van.
Gumicsonttal is fejbe lehet valakit úgy dobni, hogy csak úgy nyekkenjen.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. március 10-ei adásában hangzott el.