900 év nyugalom után is kitörhet egy vulkán - Izlandon megtörtént
18/04/2021 16:16
| Szerző: Matolcsi Zita/Klubrádió
Vulkánkitörés törte meg az izlandi csendet március 19-én este a fővárostól, Reykjavíktól délnyugati irányban 30 kilométerre található Reykjanes félszigeten lévő Fagradalsfjall nevű hegyen. A XII. század óta a vulkán nem volt aktív. Vizy Zsolt földrajztanárral, a Földrajzanárok Egyesületének elnökével beszélgettünk a különleges természeti eseményről.
A Fagradalsfjall Izlandon a Reykjanes-félszigeten helyezkedik el, legmagasabb csúcsa a 385 méteres Langhóll. A vulkánkitörés március 19-én kezdődött, és ide kattintva megnézhetnek róla egy éjszakai videót.
Hogyan képzeljünk el egy vulkánkitörést?
Vizy Zsolt földrajztanár, a Földrajzanárok Egyesületének elnöke elmondta: a vulkán külső, felszíni része vulkáni kúpból és a tetején a kráterből áll, belseje azonban sokkal összetettebb. A mélyből izzó kőzetolvadék, a magma áramlik be az úgynevezett magmakamrába, ahonnan egy csatornaszerű képződmény, a kürtő vezet a kráter felé, ahonnan kitöréskor eltávoznak a gőzök, a gázok, a vulkáni por, a hamu és a láva. A kitörés fajtája a vulkán típusára jellemző, a magmát alkotó kőzetanyagoktól függően.
A leggyakoribb vulkántípus a kéreglemezek mentén alakul ki, ez azt jelenti, hogy a kőzetlemezek összeütköznek, általában körülbelül 45 fokos szögben alábuknak, a mélyben megolvadnak, majd az olvadék utat keres magának a kőzet repedésein keresztül, és ilyenkor a felszínen vulkánok jönnek létre. Ugyanez zajlik le ott is, ahol távolodnak a lemezek, közöttük keletkező résen tör fel a magma, ami a felszínen vagy az óceánok mélyén megszilárdul, például így keletkeznek az úgynevezett óceánközépi hátságok.
Vagy mint Izland esetében: maga a sziget is két kőzetlemezen, az észak-amerikai és az eurázsiai kőzetlemezen helyezkedik el, amelyek távolodnak egymástól.
Mikor beszélünk kihalt/kialudt vulkánról?
Ha a magmakamrában – amely különböző mélységekben, esetenként három, négy vagy akár öt kilométer mélyen található – felhalmozott magma már teljesen megszilárdult, és az utánpótlása is megszűnt, akkor mondjuk azt, hogy az a bizonyos vulkán kihalt.
Mi kell ahhoz hogy, ilyen sok idő, 900 év után kitörjön egy vulkán?
Ez a vulkáni tektonikus mozgásoktól függ, de a geológiában ezer év egyáltalán nem számít nagy időnek – mondta Vizy Zsolt. Robbanásos vulkáni tevékenység jellemzően a kontinentális réteglemezek határain kialakult vulkánok esetében jellemző. Amikor egy óceáni kőzetlemez egy szárazföldi kőzetlemez alábukik, a hatalmas feszültség eredményeként feltörő magma a szilíciumban gazdagabb szárazföldi kéreglemezen is áthatol.
Ekkor olvasztja magába a szárazföldi kéreglemez átlagosan 65 százaléknál magasabb szilícium-oxid tartalmú rétegeit. Az így keletkező üledékhez a talajrétegekben lévő víz is hozzáadódik, amely katalizátorként még hevesebbé teszi a kitörést. A láva a kitörést követően beleszilárdul a kürtőbe, dugót képezve, amit aztán az alatta felszabaduló gázok vagy gőzök a vulkán egy részével együtt – egy újabb, hevesebb explózió révén – szétrobbantják.
Műsorunkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Berserkur/Wikipedia
2021. április 13., kedd 10:00
