Trump: Az Irán elleni támadás addig folytatódik, amíg minden célt el nem érnek

Donald Trump kijelentései közben Izrael is csapásokat indított Libanonban a Hezbollah célpontjai ellen, miután a síita szervezet rakétákat lőtt ki izraeli területre. Az iráni megtorló csapások az Egyesült Arab Emírségekben is három halálos áldozatot követeltek, és robbanásokról érkeztek jelentések Bahreinből, az iraki Erbílből és Jordániából is. Keir Starmer brit miniszterelnök jelezte: az Egyesült Királyság engedélyezi az amerikai védekező műveleteket brit támaszpontokról, de nem vesz részt támadó akciókban, a brit királyi légierő pedig dróntámadás gyanúja miatt reagál egy ciprusi bázison.

Trump a Daily Mail cikke szerint azt mondta, eleve abból indultak ki, hogy nagyjából négy hétig fog tartani. Mint mondta, Irán egy nagy ország. "Négy hétbe fog telni, vagy kevesebbe" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nyitott a további tárgyalásokra Iránnal, de nem tudta megmondani, hogy erre milyen hamar kerülhet sor. "Beszélni akarnak, de azt mondtam, hogy a múlt héten kellett volna tárgyalnotok, nem ezen a héten" - fogalmazott. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en tett bejegyzésében arról írt, hogy Teherán bombázása ellenére nem csorbult Irán azon képessége, hogy háborút folytasson. "Volt két évtizedünk, hogy tanulmányozhassuk az amerikai hadsereg kudarcait nyugati és keleti szomszédainknál" - közölte az iráni diplomácia vezetője az afganisztáni és iraki háborúkra utalva. Hozzátette, hogy ezekből levonták a megfelelő tanulságokat. A decentralizált védelmi struktúrák szerinte Irán számára lehetővé teszik teszik a háború tetszőleges elnyújtását.

Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez

Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt. Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Nem sokkal korábban John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy a bahreini támaszponton 300 brit katona állomásozik, és a brit kontingens tagjai néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszínétől. Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az öbölmenti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is. Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban. Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson "ennek az adott, korlátozott védelmi célnak" az elérésére - fogalmazott a brit miniszterelnök. Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán "a felperzselt föld startégiáját alkalmazva" rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak. A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal. Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben. Starmer elmondta: a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öbölmenti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.

Megugrottak a világpiaci olajárak, miután legalább három hajót támadás ért a Hormuzi-szoros közelében, miközben Irán továbbra is csapásokat hajt végre a Közel-Keleten az Egyesült Államok és Izrael akcióira válaszul.

Irán figyelmeztette a hajókat, hogy ne haladjanak át a szoroson, amelyen a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20 százaléka bonyolódik. Hétfőn az ázsiai kereskedés elején az olajárak több mint 10 százalékkal emelkedtek, majd a növekedés mérséklődött; a Brent hordónként 76,16 dollárra, az amerikai könnyűolaj 69,67 dollárra drágult. A BBC-nem nyilatkozó energiapiaci elemző szerint ugyanakkor nincs pánik a piacon, mert egyelőre sem a szállítási, sem a termelési infrastruktúra nem vált elsődleges célponttá.

A konfliktus eszkalálódása nemcsak az olajipart, hanem a térség légiközlekedését is súlyosan érinti.

Irán a szomszédos országok legérzékenyebb pontját, a globális kereskedelem és utazás szempontjából kulcsfontosságú repülőtereket támadta, amelyek a Perzsa-öböl menti államok gazdaságának alapkövei. Leálltak a járatok a dohai Hamad nemzetközi repülőtéren, ami jelentős fennakadásokat okozhat a világszerte továbbított légi áruszállítmányokban. A támadások hatására az ázsiai–csendes-óceáni térségben több légitársaság részvénye is több mint 5 százalékkal esett, köztük a Qantas, a Singapore Airlines és a Japan Airlines papírjai. Irán emellett tengeri kikötőket és hajózási útvonalakat is célba vett, megzavarva a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító Hormuzi-szoros forgalmát.